2023. január 24., 17:37
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 1 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Egy éves feltáró munka eredménye az a nemrég közreadott kis füzet, amely a szentendrei „felső” temetőben még meglévő dalmát feliratú kőkereszteket mutatja be. Az anyag a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, korábbi helytörténeti munkák felhasználásával készült.

A szentendrei Dalmát temetőben lévő 19. századi sírkövek felmérése és dokumentálása címmel jelent meg egy új, gazdagon illusztrált helytörténeti kiadvány Szentendre Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzata gondozásában, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. A kiadványt megalapozó feltáró munkáról és a kőkeresztek megóvásával kapcsolatos további tervekről Benkovits György szerkesztő, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke írását adjuk közre.

Sokan meglepődnek, akik a szamárhegyi felső vagy népies nevén a Dalmát temető öreg fái alatt sétálnak, hogy vannak olyan sírkövek, amelyeken a felirat az alábbi szavakkal kezdődik : OVDE ODPOCIVA  illetve TU ODPOCIVA, TU LEZI,  OVDE LEZI. (Itt nyugszik, itt fekszik.) Amelyeken jól látható, hogy ezeket a sokszor ákombákon véseteket nem néhány hónapja és nem is kőfaragó mester, profi síköves készítette, hanem vélhetően az elhunyt valamelyik  ügyes kezű rokona, hozzátartozója. Ezek a szentendrei katolikus temető legrégebbi kő sírkeresztjei amelyek között a temető megnyitása idejéből, 1782-ből való is van. Ezekről készítettek felmérést a szentendrei dalmátok.

Egy éves feltáró munka eredménye a minap közzétett kis füzet, amelyben  a temetőben még meglévő dalmát feliratú kőkereszteket mutatják be. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával végzett munkához Pethőné Németh Erika Szentendrei temetők című könyve, valamint  Zivko Mandic Iz Antroponimije i toponivije dalmatinskih hrvata na sjeveru madarska című munkája nagy segítségükre volt. Az utóbbi a személynévtan módszerével nyelvészeti adatok alapján rendszerezte a szentendrei dalmát neveket és mutatott rá eredetükre is.

A valamikor szinte csak ilyen, a szamárhegyiek által faragott szürke homokkő síremlékekből álló temetőben, ahol ma 648 sírhely, parcella van, ezekből a népi faragású kőkeresztekből csak 37 maradt. Ezeket a durva felületű, vastag szárú kereszteket a szamárhegyiek krstače vagy krstine-nek nevezték. Terveik szerint a kutatómunkát tovább folytatják 2023-ban is, és ha arra forrást is tudnak találni, horvát tudósok meghívásával tudományos tanácskozást tartanak.

De az bizonyosan megtörténik majd ez évtől, hogy a dalmát temetői látogatás bekerül az önkormányzat által szervezett „Szentendrei dalmátok nyomában” című városnéző sétákba, hiszen annyi érdekes történet, szokás vált ismertté a feltáró munka alatt. De a közösség tagjai  azt is vállalták, hogy 2023-ban is segítséget nyújtanak a Plébániának az azonosítatlan sírok tulajdonosai felkutatásában is. Megvalósulhat az a legfontosabb cél is, amely a felmérés elkészítésének első szándéka volt, hogy e felmérés alapján a Szentendre Város Horvát Önkormányzat  kezdeményezésére Szentendre Város Önkormányzata olyan helyi védettségi rendeletet alkot majd, amellyel megvédi és megakadályozza, hogy a Szentendrei dalmát temetőben lévő régi dalmát feliratú kő sírkereszteket sem a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek, sem más ne alakíthassa át, pusztíthassa el.

Benkovits György