Szentendrén, a Skanzenben tartották a dunakanyari négyek – Szentendre, Esztergom, Vác és Visegrád, azaz a D4 városok – első turisztikai szakmai napját. A D4 együttműködés keretében a résztvevők közös dunakanyari turisztikai koncepciót terveznek, melynek része lesz Szentendre készülő turizmus stratégiája is.

Naponta megküzd a Dunával és naponta csodálja a Dunakanyar értékeit Galambos Péter Európa-bajnok, Világkupa-győztes váci evezős, aki a térségi turisztikai összefogásának arcaként köszöntötte a Skanzenben összegyűlt résztvevőket, emlékeztetve a közös pontra, a térség iránti szeretetre.

Dr. Sári Zsolt, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese a házigazda szerepében a Skanzen történetéről, helyzetéről és a folyamatban lévő erdélyi tájegység fejlesztésről adott képet a jelenlévőknek.

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere arról beszélt, hogy a városokat egyéni élettörténetek alakítják, egy-egy ház, család története beépül a város, a tágabb környezet történetébe. Az új turisztikai koncepció is merít ezekből a személyes történetekből, Szentendre, a Dunakanyar és Magyarország személyes történetekből épül, erről kell, hogy szóljon a D4 turisztikai együttműködés.

Kovács Balázs, a Good Deal Consulting Bécs-Budapest képviseletében azt mondta: a Duna egy szimbólum, ami összeköt, de a régi alapvetés megtartása mellett új szakmai fogalmak elsajátítására és használatára bátorította a hallgatóságot. Felejtsük el, hogy turista – kérte. Az érkező egy ember, egyéni történetekkel. A turizmus helyett személyre szabott, minőségi élményt nyújtó „látogatógazdálkodásban” gondolkodjunk, és az idegenvezető kifejezés használata is árulkodóan idejétmúlt – jegyezte meg –, hiszen ő a „találkozások moderátora”, nem az idegent, hanem a vendéget segíti a munkájával.

Puczkó László, a Xellum Kft. kutatója Szentendre készülő Turizmus Stratégiájáról beszélt. Hangsúlyozva, hogy az nem a nagyközönség számára készült, hanem kifejezetten szakmai anyag. Átfogó stratégia, mely a kulturális vonatkozásoktól a szálláshelyeken át a vendéglátásig felöleli a téma összes vetületét. Kereteket, alapelveket határoz meg, döntéselőkészítő jellegű anyag, amely még elfogadásra vár – mondta. A Szentendréhez hasonló helyzetű, adottságú kisvárosok a kreativitásban találhatják meg az útjukat, turisztikai koncepciójuk rugalmas, lokális és márkaképző legyen – fogalmazott. Ennek megvalósításához együttműködő partnerekre van szükség, a városon belül ilyenek lehetnek a szállásadók, a vendéglátók, a művészek, térségi keretek között pedig a Dunakanyar városai.

A szakmai nap Molnár Anita, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója előadásával folytatódott. Mint elmondta, a 2017-ben elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című tervezetet részben felülírta a COVID-19 járvány, ezért az anyagot Turizmus 2.0 címmel továbbfejlesztették. „Azért dolgozunk, hogy megosszuk Magyarország iránti szeretetünket” – idézte az átfogó stratégia indíttatását. Célzott, a kereslet igényeire épülő stratégiára van szükség, minőségi, komplex, széles hozzáférésű élménykínálattal – emelte ki a szakember, majd röviden bemutatta az ország 11 kiemelt turisztikai desztinációját is, melyek egyike Budapest térsége a Dunakanyarral.

A Dunakanyar turisztikai együttműködéséről, az elérhető csomagajánlatokról Bódis Gábor, a Hungary NEXT ország-márka-műhely vezetője beszélt. Az egy-, két- vagy többnapos csomagokat árak és igénytípusok szerint kategorizálták, alkalmazkodva a fogyasztói igényekhez.

Végül a D4  városok turisztikai területen dolgozó szakemberei mutatkoztak be. Lőrincz Ágnes, a Szentendre és Térsége TDM ügyvezetője hangsúlyozta, munkájuk során arra törekednek, hogy az itt élők és a városba látogatók egyaránt jól érezzék magukat.