A szociális területen dolgozók áldozatos munkáját köszönték meg november 14-én a Városháza Dísztermében, a szociális munka napja alkamából. A város hagyományainak megfelelően a legkiemelkedőbbek külön elismerést is kaptak.
A szociális munka napja alkalmából rendezett városi ünnepségen a megjelenteket Kővári Orsolya protokoll referens köszöntötte. Mint mondta: A szociális intézmények hálózata és a benne dolgozók szinte láthatatlannak tűnnek azok számára, akik nem ezen a területen tevékenykednek. Az emberi természet már csak olyan, hogy általában akkor ismerkedünk meg bizonyos dolgokkal, amikor valamilyen élethelyzet folytán magunk is érintetté válunk bennük. A társadalom hajlamos arra, hogy a „hasznosság” alapján ítélje meg tagjait, figyelmen kívül hagyva magát az „embert”. A szociális területen dolgozók azonban nem válogatnak, ők előítélet nélkül látnak el mindenkit, és ez hatalmas dolog a mai anyagias világban.
A köszöntő után a Vujicsics Tihamér Zeneiskola három növendéke, Szabó Csanád, Buláth Júlia és Szuromi Álmos adott rövid koncertet a megjelenteknek.
Az ünnepi műsor után Fülöp Zsolt polgármester szólt az meghívottakhoz. Megköszönte a szociális területen dolgozók munkáját, a mindennapi küzdelmet, amit nehéz sorsú embertársaikért vívnak.
A gyakran elhangzó fordulatot citálta: a felhők között mindig süt a nap. Igen, van akinek süt, van, akinek nem – mondta – , és ha nem, de van, aki ilyenkor segít, akkor az emberség átlendíthet ezeken a helyzeteken. Felidézte: egyszer egy tasak mustármagot kapott valakitől. Előbb meghökkent, aztán rájött, hogy a jelentéktelennek tűnő ajándék milyen fontos üzenettel bír valójában. Ez a mag a legkisebb, de elvetve a legnagyobbá képes megnőni. Ahogy a legkisebb segítségből a legnagyobb fejlődés lehet. Gyűjtögetjük minden nap a kis mustármagokat, ezekből tudunk mindannyian erőt meríteni.
Mindannyian olvashattuk a Kőhegy zászlótartó rúdján a feliratot: Ahogy egymással bánunk, az a hazánk. (…) Azoknak, akik a szociális munkában dolgoznak, ez nagyon sokat elárul. Mi itt Szentendrén szívünkön viseljük a szociális területen dolgozókat, szeretnénk őket megbecsülni – hangsúlyozta Fülöp Zsolt.
A polgármester elmondta: szeretne újraindítani egy szép hagyományt: a nagy városkönyvbe, amibe Szentendre története íródik, szeretné, ha mindazok, akik most elismerést kaptak, beírnák magukat. Bemutatta a meghívottaknak a város új jegyzőjét, dr. Ignácz Dávidot, akivel közösen adták át az elismeréseket a díjazottaknak.
A szociális munka napja alkalmából kitüntetetteket az intézményvezetők méltatták. Elsőként Diószegi Istvánné, a Püspökmajor Lakótelepi Bölcsőde intézményvezetője olvasta fel elismerő sorait kollégáiról.
Kecskés Alexandra kisgyermeknevelő fiatal kora ellenére az elméleti szakmai ismeretei mellett igen nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Kedves, mosolygos természetével hamar kivívja a gyermekek szeretetét. Személyiségén keresztül hatással van a kisgyermekekre, családokra. Rendkívül empatikus, elfogadó hiteles nevelői magatartással végzi munkáját. Laudáció »»»
A Püspökmajor Lakótelepi Bölcsőde következő kitüntetettje Misek Anita kisgyermeknevelő. Az intézményvezető szerint Anita nagyon türelmes, odaadó, kedves, halk szavú, de határozott személyiség. A szép környezet, nyugodt légkör megteremtése nagyon fontos számára. Sokat énekel, mondókázik a gyermekekkel. Sok olyan tevékenységet folytat a kicsinyekkel melyek egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak. Anita hivatásában törekszik arra, hogy a gyermekek megtapasztalják az együttlét, a közös munkálkodás örömét. Példaértékű, ahogy nevelői magatartásával támogatja a gyermekek fejlődését, kreativitását. Laudáció »»»
Diószegi Istvánné végül, de nem utolsósorban Ozsváth Károlyné Anikó bölcsődei dajkát szólította színpadra. Szavai szerint Anikó a bölcsőde egyik legnehezebb területén dolgozik. Aktivitásán azonban ez nem vehető észre. Mindig jelen van a csoportja életében, segítve a kisgyermeknevelők munkáját. Reggelente mikor megérkezik a gyermekek is kitörő örömmel fogadják, hangos szóval köszöntik. Igényes a munkájára. Mindig lehet rá számítani, úgy tud önállóan dolgozni, hogy közben együttműködik másokkal, a közös cél érdekében. Laudáció »»»
Majd Kecskésné Sipos Andrea, a Gondozási Központ intézményvezetője lépett színpadra. Minden kollégája megérdemelné az elismerést – mondta, mindnek megköszönte a munkáját, a városvezetésnek pedig a szociális területen dolgozók elismerését.
A Gondozási Központ első díjazottjaként Kárpáti Marian szociális munkás, szállóvezető vehette át az elismerést. A Gondozási Központból Marian az ünnepeltek egyik legfiatalabb tagja. 2020-ban került a hajléktalanszállóra szociális munkásnak és szállóvezetőnek. Végtelenül türelmes, megértő és mindenkire szán időt, noha neki is igen szűkösen van ebből. Rugalmas és együttműködő mindenkivel, ami szintén igen fontos tulajdonsága egy szociális munkásnak, de kollégaként ez egyenesen igazi áldás. Laudáció »»»
A következő díjazott Dankovics Istvánné, az Idősek Klubjának szakdolgozója volt. Vele együtt és rá is támaszkodva merte vállalni a Gondozási Központ a demens betegek nappali ellátásának beindítását, ami még mindig egyedülálló a kistérségben. Egészségügyi szaktudása és szakmai tapasztalata a szociális területen óriási. Szívesen kérek tőle segítséget, már egy-egy tekintetből megértjük egymás gondolatait – mondta róla a Gondozási Központ intézményvezetője. Laudáció »»»
Kecskésné Sipos Andrea végül Kőrössy Marianna házigondozót méltatta.
Marianna házigondozó és nemrég lett nyugdíjas. Azonban elmondása alapján szeret a Gondozási Központban dolgozni, így nem a nyugalmasabb nyugdíjas hétköznapokat választja, hanem továbbra is tevékenyen dolgozik intézményünkben. Igen harsány, hangos személyiség, ami számunkra néha zavaró lehet, ugyanakkor bizonyos helyzetekben jól jön, hogy amikor valakitől mindenki elpártól, akkor ő kiáll mellette. A rá bízott idősek jobb létéért minden követ megmozgat. Laudáció »»»
Végül dr. Mazán Katalin, a Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézmény vezetője mutatta be díjazott munkatársait.
Elsőként Hargitainé Csendes Mónika óvodai és iskolai szociális segítőt, akire, mint mondta, mindig számíthatnak, munkabírása példaértékű és irigylésre méltó, sokszor messze az elvártakon felül teljesít. Munkájában határozott, átlátja a megoldásra váró problémákat, feladatokat. Sohasem adja fel, sokszor az eszköztelenség ellenére is küzd a megoldásért. Munkájára igényes, alapos és precíz. Szakmai tudása kimagasló. Laudáció »»»
Végül Németh Zsuzsanna esetmenedzser laudációját olvasta fel az intézményvezető, a díjazott személyesen nem tudott megjelenni. Mint elhangzott, ő az egyik meghatározó alappillére csapatuknak. Mindig jókedvű, érdeklődő, kollégáival szemben barátságos, a belőle sugárzó harmónia, mindenkire pozitív hatással van. Nyugodt, higgadt, kiegyensúlyozott természete még a legnehezebb helyzetek megoldásában is sokat segít. Az ügyfelek felé mindig megértéssel, empátiával fordul. Laudáció »»»
Az ünnepség zárásaként a díjazottak – amint azt Fülöp Zsolt polgármester kezdeményezte – beírták magukat a város könyvébe.
Végül pezsgős koccintásra, kötetlen beszélgetésre hívták a megjelenteket a városvezetők.