Az önkormányzat által megrendelt reprezentatív kutatás szerint a szentendreiek úgy látják, az országban és a városban is rossz irányba mennek a folyamatok. A megkérdezettek szerint az önkormányzatnak nem áll elég pénz a rendelkezésére. Ennek legfőbb okát a kormány hibás gazdaságpolitikájában, illetve abban látják, hogy jelentős forrásokat vontak el az önkormányzatoktól. Ugyanakkor a részvételi demokrácia iránt nagy az igény, a városrészi költségvetési program széles körben ismert, több ezer szentendrei közvetlenül részt is vett a rendelkezésre álló pénzek elosztásában.
A 2019 októberében az önkormányzati választást megnyerő összefogás – a Társaság az Élhető Szentendréért civil szervezet és szövetség – a korábbi gyakorlattal ellentétben teljes nyíltságot ígért a város ügyeiben. Annál is inkább így gondolták, gondolják a képviselők, mert az önkormányzat közpénzzel gazdálkodik, ezért a szentendreieknek joguk van tudni, mire költik a választott képviselők a központi költségvetésből, illetve a helyi bevételekből a város ügyeinek intézésére rendelkezésre álló forrásokat. Az átláthatóságot többek között a város honlapjának és hírlevelének széleskörű tájékoztató tevékenysége , a különböző projektek – például a városrészi költségvetés, SPAR-beruházás stb. –, és pályázatok nyilvánossága, a testületi ülések élő közvetítése biztosítják.
Ennek szellemében ad tájékoztatást az önkormányzat arról a közvélemény-kutatásról, amelyet még idén júniusban rendelt meg, és amelyben a szentendreiek véleménye iránt érdeklődött az ország, illetve a város helyzetéről. A reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a négyszáz telefonon és négyszáz online megkérdezett szentendrei szerint mind az országban (64 százalék), mind Szentendrén (70 százalék) inkább rossz, mint jó irányba mennek a dolgok. A várost érintő válaszokból kiderül, hogy a válaszadókat leginkább a közlekedési helyzet, és a túlnépesedés negatív következményei foglalkoztatják. Vagyis éppen azok a területek vannak a figyelem középpontjában, ahol a kormány rendelkezik hatáskörrel és forrásokkal, az építéshatósági ügyekben pedig a jogszabályok megváltoztatása miatt az önkormányzat csak rendkívül korlátozottan tud beavatkozni.
A további válaszokból az is kiderül, hogy a válaszadók szerint Szentendre valamelyest rosszabb anyagi helyzetben van, mint más városok, illetve hogy a jelenlegi városvezetés alatt inkább romlott a pénzügyi helyzet, mint javult. Ennek magyarázatát viszont abban látja a szentendreiek kétharmada, hogy nincs elég forrása az önkormányzatnak a feladatai ellátására.
A forráshiány felelősét a megkérdezettek 57 százaléka a kormányban látja, és elsősorban nem külső okokra vezeti vissza (például háborús helyzet), hanem a hibás gazdaságpolitikát említi, és azt hogy a kormány 2019 óta jelentős forrásokat vont el az önkormányzatoktól. A válaszadók 7 százaléka az energiaválságot tekinti a rossz pénzügyi helyzet fő okának, és csak 3 százalékuk az oroszok ukrajnai agresszióját. A városvezetést 21 százalékuk hibáztatja. A fennmaradó 12 százalék a Covid-járványt tekintette elsődleges oknak vagy egyéb választ írt.
A megkérdezettek szerint Szentendre életében kiemelt fontosságú lenne a közlekedés javítása, azon belül is a 11-es út felújítása. Az útfelújítás elmaradása miatt a válaszadók háromnegyede, azaz 75 százaléka a kormányt tartja hibásnak, negyede pedig a városvezetést. Vagyis a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy a főutak kezelése, felújítása, fejlesztése kormányzati felelősség. A megkérdezettek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a városvezetés elvégezte az útfelújítással kapcsolatos rá háruló feladatokat, 14 százalék viszont úgy véli, hogy nem.
Szentendre polgármesterének ismertsége magas, a megkérdezettek több mint háromnegyede, pontosan, név szerint tudta, hogy ki vezeti a várost. A válaszadók az öt fokozatú skálán 3,2 pontot adtak a polgármesternek arra a kérdésre, hogy olyan vezető, aki a város egészének érdekeit képviseli, illetve, hogy könnyen elérhető. A megkérdezettek 2,8 pontra értékelték, mint határozott, cselekvő vezetőt, ugyanakkor csak 1,5 pontos értéket adtak arra a kérdésre, hogy vajon korruptnak gondolják-e. A 21 Kutatóközpont szakemberei arra is rákérdeztek, hogy mit tartanak a legfontosabbnak a szentendreiek a polgármester választásnál. Hatalmas többség, 94 százalék mondta azt, a választásnál a legfontosabb szempont, hogy jó városvezető legyen.
Végül, de nem utolsósorban fontos eredménye volt a felmérésnek, hogy a 2019-ben bizalmat kapott városvezetés elképzelése – amely szerint nagy az igény Szentendrén a részvételi demokráciára – megerősítést nyert. A megkérdezettek 79 százaléka ugyanis hallott már a városrészi költségvetésről, amelynek lényege, hogy a helyben lakók dönthetnek bizonyos beruházásokról. A válaszadók 24 százaléka nyilatkozta, hogy viszonylag jól ismeri a rendszert, 14 százaléka, azaz 3-4000 szentendrei pedig aktívan részt is vett a folyamatban, amelynek során arról döntöttek, mire is fordítsák a rendelkezésre álló összeget.
Frissítés (2023.09.22): A kutatás részletes adatai itt olvashatók!
