Vesszen a 300 milliós támogatás és maradjon a belvárosi csapadékelvezetés égető problémája, vagy ingatlaneladás árán, de kezdje meg a régóta sürgető, közérdekű beruházást az önkormányzat – erről kellett döntenie a városvezetésnek a kormányzati elvonásokkal súlyosbított járványhelyzet forráshiányos időszakában. A döntést széleskörű egyeztetés készítette elő és követte 2020-ban, hónapokkal később, a beruházás indításakor mégis nemtelen támadás érte.
Több év előkészítő munka és két eredménytelen eljárás után 2020 novemberében eredménnyel zárult a belvárosi csapadékvíz-elvezetés kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A járványhelyzetben a képviselő-testület által ráruházott hatáskörében, a képviselőkkel egyeztetve ekkor döntött a beruházás megkezdése mellett Fülöp Zsolt polgármester.
A belvárosi csapadékvíz- és szennyvízelvezetés egyesített rendszerének szétválasztása Szentendre egyik legégetőbb, évtizedes problémájára jelent megoldást. A korszerűtlen, egyesített csatornarendszer túlterheltsége miatt évente többször szennyvízzel kevert csapadékvíz önti el a történelmi belváros egyes utcáit, műemléki értékeket, turisztikai látványosságokat veszélyeztetve, ami a közegészségügyi kockázat mellett a város imázsát is súlyosan rombolja.
A csatorna korszerűsítés megvalósításához a város 2018-ban 300 millió forint támogatást nyert el a Pest Megyei Önkormányzattól, amit, ha 2021 júniusáig nem használ fel, elveszít az önkormányzat. A beruházás halogatása tehát több száz milliós veszteséget jelentene a járványhelyzet és a kormányzati elvonások miatt egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak.
A beruházás megkezdéséhez azonban a támogatással együtt sem állt rendelkezésre elegendő fedezet, ami az önkormányzatot nehéz döntés elé állította: vagy veszni hagyja a már megítélt támogatást, vagy ingatlanok eladásával biztosítja a beruházáshoz szükséges önrészt.
Ez a kényszerhelyzet közismert volt a csapadékvíz-elvezetés megkezdéséről szóló képviselő-testületi előterjesztésből és az erről szóló híradásokból, melyeket a város honlapján 2020 novemberében közzétett az önkormányzat. Az előterjesztés egyértelműen tartalmazza az ingatlaneladást, mint a fedezet lehetséges opcióját.
„Mindenképp meg akartuk oldani a belvárosi csatornázás kérdését, és semmiképp nem akartuk veszni hagyni a 300 millió forintos támogatást” – mondta Fülöp Zsolt polgármester. „A kormány iparűzési adó-elvonása ugyanakkor fájdalmas döntés elé állította a várost, hiszen a beruházás megkezdéséhez nem volt elegendő fedezet. Az IPA-csökkentés nem hagyott más alternatívát, az ingatlaneladás mellett kellett döntenünk. Ez sajnálatos, ugyanakkor az okozott veszteség nagyságrendekkel alatta áll annak a nyereségnek, amivel a város egésze, a természeti és épített környezetünk, az egészségünk és nem utolsósorban a város jövőbeni turizmusa gazdagodik a csatorna korszerűsítés által.”
A városvezetés 2021 januárjában kezdeményezett egyeztetést a szükséges ingatlanértékesítés érintettjeivel, köztük Kivés Zoltánnal, a Katolikus Karitász vezetőjével és Blanckenstein György plébánossal, miután világossá vált, hogy a csatornaberuházás megkezdéséhez a karitász által használt önkormányzati tulajdonú ingatlant is értékesíteni kell.
A Karitász vezetője és a plébános elfogadták a kialakult helyzetet és együttműködésükről biztosították a polgármestert. Közösen határozták meg a kiköltözés időpontját is, amit 2021 áprilisára tettek. A megbeszélésen szó esett az egyház és az önkormányzat más, közös ügyeiről is, például a templomdombi beruházással kapcsolatos együttműködésről.
Az ingatlanértékesítés ügyében a napokban közérdekű adatigénylés érkezett a hivatalhoz, és közösségi oldalakon a nyilvánosság előtt is megvádolták a városvezetést azzal, hogy társadalmilag értékes tevékenységet folytató szervezettől vonja meg támogatását.
„Természetesen nem kérdéses számunkra a családokat és rászorulókat támogató szervezetek kiemelt társadalmi jelentősége. Ezt mutatja, hogy tavaly határozat született arról, hogy a város a Katolikus Karitász és az Máltai Szeretetszolgálat működését is támogatja, 1-1 millió forinttal, valamint a Magyar Vöröskeresztet 390 ezer forinttal.
Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy az IPA és az egyéb elvonások miatt erre idén biztosan nem lesz lehetőségünk, nem csak az említett szervezeteket, de más, a közért dolgozó alapítványt, szervezetet sem tudunk már támogatni. A kényszerű ingatlaneladás miatti vád pedig olcsó politikai haszonszerzés, hiszen figyelmen kívül hagyja a belvárosi csatornázás egész várost érintő jelentőségét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kivés Zoltán, a Karitász vezetője egyeztetést kért tőlem a történtek után, és biztosított arról, hogy nem volt tudomása a közösségi médiában készülő támadásról, az önkormányzat eljárását pedig továbbra is korrektnek tartja.” – mondta Fülöp Zsolt polgármester.
Fotó: Bellai László
