A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) által koordinált, központi szúnyoggyérítés évről évre megosztja a szentendreieket. A földi-kémiai gyérítéssel kapcsolatban – érthető módon – sokaknak vannak fenntartásaik, de a legtöbb lakossági visszajelzés a gyérítés rendszerességét és hatékonyságát szorgalmazza. A biológiai gyérítés módszere, rendszere, megvalósíthatósága közel sem tart ott, hogy érzékelhető legyen a hatékonysága és alkalmazásával megelőzhetők legyenek a szúnyogok által terjesztett járványok.

A klímaváltozás – az évszakok összemosódása, az enyhe tél –, az idei elhúzódó árhullám, a sok és nagy mennyiségű csapadék, a hosszan tartó kánikula, mind hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évekhez képest a többszörösére növekedett a szúnyogok egyedszáma.
A gyérítés szükségességét meghatározó aktuális csípésszámmérési eredmények nem nyilvánosak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2022-es ajánlása szerint a kémiai szúnyoggyérítést akkor kell elrendelni, ha a mérőpontoknál 60 csípés/óra/fő értéket meghaladó szúnyogártalmat észleltek.
Ilyen időjárási körülmények között a felmelegedett pangóvizekben a szúnyoglárvák kifejlődése gyorsabb, ezért a biológiai lárvagyérítő szereket szinte naponta kellene alkalmazni, amit elsősorban helyben, a településeken lehetne megszervezni, ha a központosított forrásokat megosztanák.

Ma már egyre komolyabb közegészségügyi problémát jelentenek a szúnyogcsípésekre visszavezethető betegségek, a csípés okozta allergiás tünetek – különösen olyan időszakokban, amikor rendkívül magas a szúnyogok egyedszáma. Az invazív szúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog, koreai szúnyog, japán bozótszúnyog) megjelenése is egészségügyi kockázatot jelent, a szunyogmonitor.hu térképén jól látható, hogy térségünkben is megtelepedtek ezek a szúnyogfajok. De az őshonos dalos szúnyogok is hordozzák a nyugat-nílusi láz kórokozóját.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében járványügyi kötelezettség a vérszívó szúnyogok gyérítése. Ennek a járványügyi kötelezettségnek térségünkben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja (BM OKF GEK) tesz eleget a központi szúnyoggyérítési programmal.

A Dunakanyar mint kiemelt turisztikai célállomás került be az országos szúnyoggyérítési rendszerbe. A tetemes költséggel járó országos programot idén 1,8 milliárddal kellett növelni. A központi gyérítés teljes lemondását az önkormányzat nem kockáztathatja meg, mert egy önkormányzati gyérítési rendszer finanszírozását a város költségvetése nem bírja el.  Így az önkormányzat rá van kényszerítve, hogy a központosított rendszeren belül érje el a hatékony biológiai gyérítés arányának növelését. Ezt a városvezetés évek óta szorgalmazza, továbbá azt, hogy a Duna hullámterén kívüli területekre is terjedjen ki a biológiai gyérítés.
Sajnálatos módon a BM OKF gyérítésében változatlanul a kémiai-földi módszer a meghatározó, holott évek óta több szakmai szervezet szorgalmazza – többek között Magyar Tudományos Akadémia is  –, hogy jelentősen növelni kell a biológiai gyérítés arányát.  Ennek kivitelezéséhez azonban a pénzügyi források növelése és regionális szétosztása mellett, a rendszer teljes átszervezésére, új módszertan bevezetésére, a központosítás megszüntetésére lenne szükség. A települési önkormányzatok lehetőségei a rendszer befolyásolására azonban rendkívül korlátozottak. (Erről ITT írtunk korábban.)
A központi biológiai gyérítés többnyire csak az árterekre és a nagyobb vizes élőhelyekre terjed ki. A szúnyogártalommal érintett települések területének nagyobb részére azonban nem, holott – ahogy Szentendrén is – a zöldterületeken, a vízfolyások menti, az esőzések után keletkező állóvizek is szúnyogtenyésző helyek. Ebből az is következik, hogy ennek központosított kivitelezése nehezen képzelhető el. Vagyis a központi források egy részét a regionálisan szervezett biológiai gyérítésnek át kellene engedni.

Az önkormányzat álláspontja az elmúlt években nem változott, egyetért azzal, hogy a biológiai gyérítést kell elsősorban alkalmazni.

• Szentendre önkormányzata korábban is kezdeményező szerepet játszott abban, hogy a régió települései együtt indítsanak biológiai gyérítési programot.
• Az önkormányzat a város közterületein elkezdte feltérképezni a tenyészőhelyeket, több helyen alkalmazott biológiai gyérítést, illetve ahol lehetett megszüntette a szúnyogtenyésző állóvizek kialakulását.

Ugyanakkor a települési biológiai gyérítésnek jelenleg komoly korlátai vannak:

• Alvállalkozó megbízása megfizethetetlen (erről ITT írtunk).
• Amennyiben a helyi biológiai gyérítés személyi és költségvetési feltételei megteremthetők az önkormányzat csak a közterületeken végezhet biológiai gyérítést, ez a város területének csupán 8 százaléka.
• Mindenképpen szükség van a lakosság széleskörű bevonására, az aktív részvételre történő felkészítésére.
• El kell érni, hogy a Katasztrófavédelem adja ki a régióra is elkészült szúnyogtenyésző helyek térképét.
• Mindezek mellett meg kell szervezni a regionális programot is, mert a helyi biológiai gyérítés mit sem ér, ha a szomszédos települések nem indítanak hasonló programokat.

• Egy dl víz elég ahhoz, hogy 1-2 hetente több ezer szúnyog árassza el a környéket. Ezt a tényt szem előtt tartva érdemes tanulmányozni a szunyog.net tanácsait a legfontosabb ház körüli teendőkről.
• A kertekben is alkalmazhatunk biológiai gyérítő tablettát olyan terepviszonyoknál, ahol esőzés után az állóvizek alakulnak ki, de nem mindegy, hogy mikor, erről ITT olvashatnak.
• A kerti tavakba telepített halak a lárvagyérítést elvégzik.
• A rovartani szakértők (entomológus) szerint a szúnyogcsípés elleni leghatékonyabb védekezés a repellens hatású, rovarriasztó szerek bőrre juttatása. A leghatékonyabbnak a DEET hatóanyagot tartják, (gyermekeknek nem ajánlott), de sokféle természetes hatóanyagú szer is kapható.

Szentendre önkormányzata változatlanul elkötelezett a biológiai gyérítés mellett. A jövő évi gyérítési szezont megelőzően párbeszédet kezdeményez a környező települések vezetőinek és zöld civil szervezeteinek bevonásával arról, hogy miként lehet fordulatot elérni a biológia gyérítés széles körű alkalmazásában.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egy ilyen közös gondolkodás, egyeztetés csak akkor járhat eredménnyel, ha abba a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága is konstruktívan bekapcsolódik.