A városvezetés azt szeretné elérni, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a hatékony biológiai szúnyoggyérítés alkalmazásának arányát jelentősen növelje Szentendrén és a térségben, valamint a biológiai gyérítés a Duna hullámterén kívüli területekre is terjedjen ki.
A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt hangoztatja, hogy nekik is kiemelt céljuk a biológiai gyérítés arányának növelése, de ez lassan halad. „Régiós szinten (Dunakanyar) maximálisan tervezett kezelések megvalósulása esetén a biológiai kezelések részaránya 6,5% … ez az arány … magasnak tekinthető” – olvasható a Katasztrófavédelem tavalyi válaszlevelében.  Ugyanebben a levélben szerepel az is, hogy tavaly az OKF területi szakértői szerint a biológiai gyérítés nem volt indokolt.  A tavalyihoz hasonlóképpen a „térségünkben összefüggő ártéri tenyészőhelyek nem alakultak ki” indoklással a Katasztrófavédelem idén sem tartotta szükségesnek a biológiai gyérítést.
– Mivel a központosított rendszerben nem sikerül elérni, hogy növekedjen a hatékony biológiai gyérítés aránya, ezért muszáj az önkormányzatnak is lépnie. Az eddigi előkészítő munka, a konzultációk alapján úgy látom, hogy a biológiai gyérítés alapját képező feltérképezést tudnánk felgyorsítani, kiterjesztve azokra a területekre is, amelyekkel a Katasztrófavédelem szakértői konzorciuma nem foglalkozik. Ebben kellene – a szomszédos településekkel közösen – együttműködésre bírnunk a Katasztrófavédelmet – mondja Pilis Dániel alpolgármester.
Azonban ennek elérése nem olyan egyszerű. A Katasztrófavédelemtől érdemi tájékoztatást kapni csak közérdekű adatigénylés formájában lehet, és ahhoz is az engedélyük kell, hogy a szerződött szakmai partnerükkel, a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciummal konzultálni lehessen.

Együttműködés a szomszédos településekkel, szakmai konzultáció a szakértői konzorciummal
Kora tavasszal a szomszédos településekkel (Budakalász, Leányfalu, Pomáz) kezdeményezett egyeztetést az alpolgármester a biológia gyérítés közös megszervezése érdekében, azóta az egyeztetések rendszeressé váltak. Ebben meg is állapodtak, de első lépésként azt kell tisztázni, hogy a feltérképezés a településeken valójában hol tart.  Ugyanis tavaly a Katasztrófavédelem még azt állította, hogy 2020 novemberére befejeződik ez a munka, idén már arról van szó, hogy csak 2022 végére.
Áprilisban engedélyt kérve a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ igazgatójától online konzultációt folytattak a szakértői feladatokat ellátó Pannon-Bio-Kalibra Konzorciummal. A videokonferencián a biológiai gyérítésben kialakítható együttműködésről tárgyaltak. A szakértők nem zárkóztak el attól, hogy átadják az eddig elkészült térképeket, amelyek további részletezésében, kiegészítésében az együttműködő települések is részt vennének.
E térképek átadásához azonban a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ engedélye kell.

A Katasztrófavédelem nem adja ki a biológiai gyérítéshez szükséges térképeket
Az együttműködő települések egyetértésével Pilis Dániel közérdekű adatigénylésként kérte ki a régió térképezési dokumentációját még április végén. A BM OKF Gazdasági Ellátó Központ azonban megtagadta ennek átadását arra hivatkozva, hogy amíg le nem zárul a szakértői konzorciummal kötött, térképezésre vonatkozó megállapodás – ami 2022 végéig szól –, addig nem áll módjában a kérés teljesítése. Vagyis mégsem készültek el a térképek tavaly novemberig, ahogy az a korábbi válaszukban szerepelt.
– Érthetetlen, hogy a Katasztrófavédelem miért nem akarja átadni az eddig elkészült térképezési dokumentációt, ami a települések és a szakértői konzorcium együttműködését lehetővé tenné – mondja az alpolgármester. – A szúnyogártalommal súlyosan érintett települések részvételével felgyorsulhatna a térképezési folyamat. A monitoring tevékenységben való részvétellel, végre átláthatóvá és helyileg irányíthatóvá válna a gyérítés szükségességének megítélése. Részt vállalhatnának a települési önkormányzatok is a lárvagyérítési feladatokban. Vagyis legalább a mi régiónkban elkezdődhetne a decentralizáció, a természetes tájegységre tervezett és kivitelezett biológiai szúnyoggyérítés, amit sok szakértő szorgalmaz. De nem adjuk fel, előbb-utóbb csak sikerül az együttműködést elérnünk.
Pilis Dániel közérdekű adatigénylésben ismételten kérte az eddig elkészült térképezési dokumentáció kiadását, és annak lehetővé tételét, hogy a térképezéssel nem érintett területeken az önkormányzat csatlakozhasson az országos biológiai lárvagyérítési programhoz.
Továbbá tájékoztatást kért egyebek mellett arról, hogy a biológiai lárvagyérítés szükségességét milyen eszközökkel, módszer alapján döntik el, mi az a határérték, amelynél szükségesnek ítélik a lárvagyérítést, az idén a város területén pontosan történt-e, ill. hol történt lárvagyérítés.

Szentendrei Lárvagyérítő Program – Az önkormányzat saját erőből kezdi meg a szúnyogtenyésző-helyek feltérképezését
Hosszú távon – hacsak át nem alakul a központi gyérítés rendszere – feltehetően az a megoldás a hatékony szúnyoggyérítésben, hogy az önkormányzat részben saját kezébe veszi a biológiai gyérítést.
Ennek első lépése, hogy azokon a területeken, ahol a Katasztrófavédelem nem foglalkozik a biológiai gyérítéshez szükséges térkép elkészítésével, ott az önkormányzat saját erőből végzi ezt el. Az önkormányzati területek feltérképezését Hernádi Krisztina Nóra önkormányzati képviselő (környezetkutató geográfus és természetvédelmi szakértő), illetve Hazai Attila, a város főkertésze végzi. Ez a Duna hullámterén kívüli területek, elsősorban a Bükkös, a Sztravoda, a Sztelin a patak és Dera Szentendréhez tartozó szakaszának, valamint a Kis forrás völgyének vizsgálatát jelenti.

HOGY MŰKÖDIK A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZÚNYOGGYÉRÍTÉSI RENDSZERE?


A katasztrófavédelem szerződött szakértői partnere, a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium monitoring vizsgálatai alapján döntenek arról, hogy mikor, milyen típusú gyérítést (földi, kémiait vagy biológiait) alkalmaznak, és ezt hányszor indokolt elvégezni.
Szentendrén 460 hektár területen végeznek gyérítést, ezen a területen három mérőpontot jelöltek ki, a csípésszámmérésre, illetve a szúnyog-tenyészőhelyek lárvasűrűségének felmérésére. (A monitoring alkalmazott módszereit sok szakértő megkérdőjelezi, erről és a szúnyoggyérítés egyéb kérdéseiről itt olvashat bővebben).
A csípésszámmérésről és a szúnyog-tenyészőhelyek felméréséről készülő jelentések alapján, az aktuális helyzettől (időjárástól, felszíni vizek vízállásától stb.) függően állapítják meg a gyérítés típusát (földi, kémiai vagy biológiai), hogy mikor milyen gyérítést, milyen sűrűséggel alkalmaznak. Ennek köszönhető, hogy a gyérítést megelőzően általában 5–7 nappal értesítik a város jegyzőjét az időpontról.
Csak közérdekű adatigényléssel lehet megtudni, hogy milyen adatok (csípésszám, szúnyog-tenyészőhelyek felmérése, mérőpontok száma és helye) alapján döntenek a gyérítésről, erről tájékoztatást nem adnak.
Ebbe a működési rendszerbe a települések nem szólhatnak bele, két lehetőségük van: vagy lemondhatják a gyérítést, vagy saját költségen plusz gyérítést kérhetnek.
Szentendrén 2021-ben a Katasztrófavédelem eddig egy alkalommal, 2021. június 15-én végzett földi kémiai gyérítést.
………………………………………….
A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS


A biológiai gyérítéssel a szúnyoglárvák számát csökkentik. Egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire. Ez a módszer jóval hatékonyabb, mint a földi, kémiai gyérítés. A szakemberek hosszú évek óta szorgalmazzák, hogy a Katasztrófavédelem növelje a biológiai gyérítés arányát.  Ennek a módszernek az alkalmazásához a szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezése szükséges.
Szentendrén a Katasztrófavédelem 2021-ben eddig még nem végzett biológiai gyérítést.