2020. június 26., 16:21

Minden évben országos vitát vált ki – így Szentendrén is – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) által koordinált, központi szúnyoggyérítés. Nem véletlenül, mert a vegyszeres, melegködös, földi járműről végzett gyérítés hatékonysága megkérdőjelezhető, és a nem kívánatos mellékhatása sokak szerint több környezeti kárt okoz, mint amennyi közegészségügyi hasznot hoz.

 A lebonyolítást szervező konzorcium június 18-án értesítette a Polgármesteri Hivatalt, hogy alig egy héten belül, június 24-én (tartaléknapok: 25., 26.) lesz a földi, kémiai gyérítés és a Hivatal sürgősen tájékoztassa a lakosságot és a méhészeket. Ha pedig nem igényli az önkormányzat a központi gyérítést, akkor arról két napon belül kérik a választ. Miután megtörtént a lakosság és a méhészek tájékoztatása, a konzorcium az időjárásra hivatkozva június 26-ra módosította az időpontot. Péntek este, vagyis ma 21 és 24 óra között, röpke 3 óra alatt, a jármű 20 km/órás sebességgel haladva járja be a szakemberek által kijelölt területet.

A központi gyérítés a városban szinte minden évben kiváltja a lakosság felháborodását. Vagy azért mert a bejelentett időponthoz képest halasztják a gyérítést, vagy azért mert nem volt kellően hatékony, vagy, mert nem történtek meg időben a szükséges ismétlések. Tavaly júniusban a hőségriadóra hivatkozva több mint egy hetet csúszott a légi gyérítés, ami olyan szúnyoginvázióhoz vezetett, hogy már a saját költségen történő gyérítést fontolgatta a városvezetés. A környezetvédők meg joggal kifogásolták, hogy túlnyomórészt a kémiai gyérítést alkalmazták a biológiai gyérítés arányának növelése helyett.

Pilis Dániel alpolgármester részletesebb tájékoztatást kért a konzorciumtól, hogy megalapozottan el tudja dönteni a városvezetés: valóban indokolt-e most a gyérítés. A kérdések többségére az alpolgármester nem kapott választ, csak annyit, hogy közérdekű adatigénylés keretében nyújtsa be azokat. Holott ezek a kérdések könnyen megválaszolhatók lennének, ha az integrált kártevő-mentesítési program szerint történne a gyérítés, mert ez a 10 hektár fölötti a szúnyoggyérítésre is vonatkozik. Az integrált kártevő-mentesítés előre leírt, tervezett, tudományos megalapozottságú programot jelent, s ennek alapján igazán nem lehetett volna gond olyan kérdések megválaszolása, mint például hol találhatók Szentendrén a mérőpontok, részletes statisztika a korábbi csípésszám-, lárvaszámmérésekről, milyen nyomvonalon történik a gyérítés, milyen területeket jelöltek ki a gyérítésre, vagy mikor és milyen módszerrel fognak gyéríteni az idén, várhatóan hányszor kell megismételni még az idén a gyérítést. Persze az is elgondolkodtató, hogy miért kell ezt megkérdezni, miért nem kap erről a város rendszeres tájékoztatást.

A célzott gyérítés járványügyi fontossága
Azt senki nem vitatja, hogy gyéríteni kell a szúnyogokat, mert ma már egyre komolyabb közegészségügyi problémát jelentenek a szúnyogcsípésekre visszavezethető betegségek. A klímaváltozás, a globális kereskedelem, közlekedés miatt a szúnyogok egyre több trópusi és szubtrópusi betegséget terjesztenek, és szaporodik az invazív szúnyogfajok száma is. Tavaly Magyarországon tízezernyi ember fertőződhetett meg, és 225 ember betegedett meg a nyugat-nílusi láztól. Közülük 15-en meghaltak. (MTA Ökológiai Kutatóközpont konferencia, 2019.)

Csak az nem mindegy hogyan történik a gyérítés.

Központosítva – az MTA ajánlásaival szemben
A központi szúnyoggyérítési programot BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Gazdasági Ellátó Központja koordinálja. A gyérítés szervezésére és a kivitelezői feladatokra a Szerocor Konzorcium, a szakértői feladatokra pedig a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium kapott megbízást a BM OKF Gazdasági Ellátó Központtól.
Az MTA Biológiai, Agrártudományok, Orvosi Tudományok Osztálya és az Ökológiai Kutatóközpontja egy 2018-as felhívásában sürgette a szúnyogállomány monitorozásában és gyérítésében a koncepcióváltást. Többek között a gyérítési gyakorlat modernizálását, a biológiai gyérítés arányának jelentős növelését, a deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését szorgalmazták. Mindezekhez képest az OKF 2020 és 2022 közötti időszakra olyan pályázatot írt ki, majd e szerint kötött szerződéseket, amelyekben elenyésző a biológiai gyérítés aránya.
Szakértők álláspontja szerint meg kell szüntetni az OKF jelenleg domináns, központi szerepvállalását a szúnyoggyérítésben. A nemzetközi gyakorlat alapján egy-egy természetes tájegység szúnyog problémájának kezelését sokkal ésszerűbb és hatékonyabb lokálisan szervezni.

Csípésszámlálás alapján történő gyérítés
Jelenleg a csípésszámlálás alapján dönti el a szerződött Szerocor konzorcium szakembere, hogy mikorra kell időzíteni a gyérítést. A szakértők magát a csípésszámlálás módszerét is vitatják, mert személyfüggő, számít, hogy a vizsgálatot végző mit evett és ivott aznap, mennyit izzadt stb., a módszert csak kiegészítő vizsgálatra tartják alkalmasnak. A csípésszámokat kijelölt mérőpontokon mérik – 200 hektáronként kell egy-egy mérőpontnak lennie –, a konzorcium tájékoztatása szerint június 11-én 5 csípés/órát mértek. A lárvák állapota alapján az entomológusok 2-3 héten belül tartják indokoltnak a gyérítést, addigra a csípésszám meghaladja az óránkénti 50-et.

A szakértők nem ajánlják, de még mindig alkalmazzák
A központi szúnyoggyérítésben kétféle módszert alkalmaznak: a megelőző biológiait – ami a lárvák kikelését akadályozza meg – és a kémiait. Ez utóbbit földi járműről melegködös technológiával végzik a kifejlett szúnyogok ellen, az eljárás során deltametrin (piretroid) vegyületet alkalmaznak. Számos, rovarirtásra alkalmazott piretroidváltozatot már betiltottak az EU-ban, 2007 óta már csak a deltametrin hatóanyagú idegméreg használható szúnyogirtásra Magyarországon, de feltehetően ez is a többi piretroidváltozat sorsára jut. Évek óta hangoztatják a szakértők, hogy deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére. A vizsgálatok szerint 1000 elpusztult rovarból 1 a csípőszúnyog.

A biológiai gyérítésé a jövő
A városvezetés a költségvetés készítésekor tájékoztatást kért egy, a város által megrendelt biológiai gyérítés várható költségéről.  A tisztán biológiai védekezés alkalmi költsége, kb. 25 000 – 35 000 Ft/hektáronként, ami akár 40 000 Ft fölé is mehet, és aminek pontos összköltségét nehéz előre meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tartalmazza a biológiai gyérítés alapfeltételét biztosító lárvatenyészeti térkép elkészítésének indulóköltségét, mely több milliós nagyságrendű költséget jelent. Az alkalmi védekezést tavasztól őszig legalább 3-4 alkalommal meg kell ismételni.
A katasztrófavédelem azt ígéri, hogy még az idén elkészül a biológiai gyérítéshez elengedhetetlenül szükséges szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezése a Duna mentén Gönyűtől Paksig. Ez némi bizakodásra adna okot, hogy előbb-utóbb csak lesz korszerű központi szúnyoggyérítés. Bár kérdéses, hogy a három évre szóló konzorciumi megbízásokba mennyire fér bele egy ilyen koncepcióváltás.
A hiányos tájékoztatás, valamint az ellentmondásosnak tűnő információk tisztázása érdekében Pilis Dániel alpolgármester az alábbi levél tartalmával megegyező közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz:
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ — adatigénylés szúnyoggyérítésről >>

…………………………………….

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK:

Miért korszerűtlen a szúnyoggyérítésünk?, index.hu 2019. 11. 28. >>

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága – A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018. >>

A csípőszúnyog-állománygyérítés gyakorlata és környezet-egészségügyi hatásai  (MTA rendezvény, 2019. előadás) >>

Közérdekű adatigénylés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére  >>