2022. március 15., 19:52
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 3 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A háborús Ukrajnából menekülők iránti szolidaritás, a szabadság eszményéhez ragaszkodó bátrak tisztelete és az egyéni felelősség sorsfordító ereje – ezek a hívószavak határozták meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepség mai műsorát.

Szentendre Város Önkormányzatának ünnepi eseménysorozata délelőtt fél tízkor Petzelt József – a szabadságharc alatt a katonai oktatás megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerző – honvéd tiszt sírjának koszorúzásával vette kezdetét. Kiss Zoltán honvéd alezredes köszöntőjében kiemelte, hogy Március 15. Magyarországon a szabadság reményét hordozza sok-sok generáció óta és utalt arra is, hogy milyen szívmelengető élmény megtapasztalni a magyarok összefogását az ukrán menekültekért.

A Sztaravodai úti köztemetőben koszorút helyeztek el Szentendre Város Önkormányzatának, a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokságnak, a Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Technikum és Szakképző Iskolának a vezetői, a város iskoláinak, a Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületének és a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klubnak a képviselői, valamint a Demokratikus Koalíció és az Egységes Ellenzék nevében megjelentek. A Fidesz képviselői egyéb kötelezettségeikre hivatkozva külön, a hivatalos programot megelőzve koszorúztak Petzelt József sírjánál.

A következő helyszínen, a Városház téren Puka Károly cigányprímás és zenekara várta az ünneplő szentendreieket. Kollár Pál törzszászlós, az esemény narrátora Petőfi Sándor soraival köszöntötte az egybegyűlteket:

„Maga a szabadság kell minékünk, Teljes szabadság minden áron!”

Zenekari kísérettel, a Himnusz közös éneklésével kezdődött meg a városi ünnepség. Dömötör Emma Ezernyolcszáznegyvennyolcba’ című szólóénekét követően – a Városháza erkélyén állva – Trill Zsolt és Csuja Imre színművészek szavalták Petőfi (Magyar vagyok, Palota és kunyhó, A szabadsághoz) verseit.

Johannes Brahms V. Magyar Táncának dallamai után Fülöp Zsolt beszéde következett. Szentendre polgármestere méltatta a szentendrei polgárok példamutató összefogását a menekültek megsegítésére. Beszédében a jól ismert márciusi események, a nagy csaták helyett egy korabeli ügyvéd – ismeretlen negyvennyolcas hős – bátor és harcos szerepvállalásáról fennmaradt történetet emelt ki, rámutatva arra, hogy ezek a „hétköznapi, átlagos emberek akkor is cselekednek, amikor a többség már nem. (…) akkor is törődnek másokkal, amikor a többség már csak saját magára figyel.” És ebben, a szabad sorsválasztásban rejlik a kivételességük.

A polgármester beszédét zárva azt kérte, hogy merjünk kiállni a szabadságunkért és segítsük továbbra is a szabadságukért küzdőket.

Jenei Ákos szentendrei diák – korosztálya nevében – a napjainkban is nélkülözhetetlen összefogást, együttműködést, a sajtószabadság fontosságát, a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta. Beszédében kitért Petőfi Szabadság, Szerelem! című versének örökérvényű igazságára, mely az emberi élet alapértékeit állítja a középpontba, s amelyeket nem szabadna szem elől tévesztenünk ma sem.

Az ifjú gimnazista beszéde után a zenekar az A jó lovas katonának című dalt játszotta, majd a Nemzeti Dalt hallhattuk Csuja Imre előadásában. Ezt követően Jenei Ákos felolvasta a márciusi ifjak 12 pontját, majd Trill Zsolt színművész idézte Hamvas Bélát:

„Egyszer.
Mindig csak egyszer.
Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni.
Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni.
Elhatározni.
Nem a megszokás.
A váratlan.
A kaland.
A veszély.
A kockázat.
A bátorság…
A küszöbön állni.
Folytonos átlépésben lenni.
Élve meghalni, vagy meghalva élni.
Aki ezt elérte, szabad.
És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.

A Kossuth nóta felcsendülése után újra a színművészek tolmácsolta verseket (Székely János: A vesztesek, Ady Endre: Imádság háború után, Petőfi Sándor:​​​​​​​ Bizony mondom, hogy győz most a magyar…) követte a hallgatóság. Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiája után a Szózat közös eléneklésével zárult a Városház téri esemény.

Az ünnepség a Fő téren, az MH SZHTP Katonazenekar koncertjével, Rixer Krisztián őrnagy vezénylése mellett folytatódott.

A nap folyamán koszorúzást tartottak a templomdombi Petőfi-szobornál:

…és Vasvári Pál szobránál:

A P’Art Moziban a János vitéz digitálisan felújított változatának vetítésén, illetve Szentendre történelmi sétáján vehettek részt az érdeklődők.

Köszönet a részvételért a szentendrei polgároknak, Puka Károly cigányprímásnak és zenekarának, Kiss Zoltán alezredesnek, Kollár Pál törzszászlósnak, Csuja Imre és Trill Zsolt színművészeknek, Dömötör Emmának és Jenei Ákosnak, valamint az MH SZHTP katonazenekarának.

Az ünnepi eseménysorozatot a Szentendrei Kulturális Központ szervezte.

Borítókép és fotók: Bácsi Róbert László