2022. március 15., 19:54
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Tisztelt Szentendrei Polgárok!

Az elmúlt napok eseményei, a háború a szomszédunkban átírta a mi életünket is. Látjuk, hogy lehetetlen kívülről szemlélni, lehetetlen kívülállónak maradni. A gazdasági következményeken túl, sőt azt megelőzve, az erkölcsi, etikai, az emberi méltósághoz tartozó, attól el nem választható értékek lettek a legfontosabbak számunkra. Ezt bizonyítja az a példamutató összefogás, segítség, amit Szentendre polgárai és hazánk polgárai adnak az ukrán népnek.

Joggal tesszük föl a kérdést; vannak emberi, családi és történelmi hasonlóságok a most történő események és a magyarság megélt, megszenvedett történelme között?
Van olyan, ami összeköt minket, összeköti az embereket, akik az adott helyzetben éltek, élnek?
Tudták 1848. március 15-én, hogy történelmet írnak, ami saját életükre, sőt a magyar nemzet közös emlékezetére is hat?
Tudták, hogy a szabadság, amire vágytak, milyen árat kér majd tőlük?
Tudták, hogy a hatalom mire lesz képes azért, hogy megtartsa egyeduralmát?

A már jól ismert 1848-as események és a szabadságharc fontos csatái helyett, egy egyszerű polgár példáját hozom a szabadságharcból.
Ez a polgár Gózon Lajos ügyvéd, aki a pesti ügyvédi irodáját hagyja ott és bevonul a pesti önkéntes honvéd ezredbe. Gózon Lajosról két történet maradt fenn.

Az első, amikor Bécs alatt az egyik ütközetben, amikor már hátráltak a honvédek a császári csapatok támadása miatt, a mellette lévő zászlóvivő kezéből kiragadta a zászlót és félelmet nem ismerve, a császári seregre vezette bajtársait, akik a zászlót követve, elsöprő erejű ellentámadással megfordították a csata kimenetelét.

A második történet a Zsolcánál lévő ütközetről maradt ránk. Itt az orosz tüzérség lényegében szétlőtte a magyar honvédsereg balszárnyát, ahol Gózon Lajos is harcolt. Ezt látva, a körülötte állókból önkénteseket toborzott és a Sajón titokban átkelve, az orosz tüzérség mögé kerültek és elszánt rohammal szétverték azokat, így eldöntve a csata sorsát.

Gózon Lajos egyszerű ügyvéd, akiből hős lett, aki az alezredesi rangig jutott a honvédseregben.
Hogyan lett Gózon Lajos hős? Különleges ember volt, különleges tulajdonságokkal, szuper képességekkel?

Ezeket a kérdéseket a modern pszichológia is vizsgálta. Egyik legismertebb szaktekintélye, Philip Zimbardo pszichológus, szociológus, vizsgálatai alapján megállapította, hogy a hősök nem különleges tulajdonságú emberek, nem szuperhősök, hanem átlagos, hétköznapi emberek, akik rendkívülit tesznek.

Ezek a hétköznapi, átlagos emberek, akkor is cselekednek, amikor a többség már nem.
Ezek a hétköznapi, átlagos emberek akkor is törődnek másokkal, amikor a többség már csak saját magára figyel.

Zimbardót érdekelte az is, hogy kikből lesznek a gonoszok. Kísérletei, vizsgálatai után megállapította, hogy hétköznapi, átlagos emberekből, akik egy uralkodó rendszert elfogadnak, teljesen, kritika nélkül azonosulnak vele.

Ebben az állapotban az egyszerű hétköznapi ember, a legfőbb vezető, uralkodó kinyilatkoztatásai, propagandája szerint, az egyéni felelősségét feladva végrehajtja akár a legembertelenebb cselekedetet is, mert a felelősséget a hatalom, az uralkodó, a legfőbb vezető viseli, akit vakon követ. A közelmúlt történelméből, családunk történelméből emlékszünk, milyen szenvedést okozott ez.

Átlagos, hétköznapi emberek; és az egyikből hős lesz, a másikból gonosz ember.

Philip Zimbardo szerint van egy rossz és egy jó hír ezzel kapcsolatban.
A rossz hír, hogy a gonoszok többen vannak, sokkal szervezettebbek és jobban használják a meglévő erőforrásokat.
A jó hír, hogy már egyetlen átlagos, hétköznapi ember, aki rendkívülit tesz – mert akkor is cselekszik, amikor a többiek már nem, akkor is törődik másokkal, mikor a többség már csak magára figyel, nos, ez az egy ember –, képes egymaga megfordítani emberi sorsokat, meg tud szakítani rossz családi mintákat, sőt befolyásolni tudja a történelmet, mert lesznek követői; nem marad egyedül.

Cselekedjünk akkor is, amikor a többiek már nem!
Törődjünk másokkal, amikor a többség már csak magára figyel!
Álljunk oda azok mellé, akik ezeket teszik, legyünk bátrak, álljunk ki a szabadságunkért!

Erősítse 1848 lelkülete mindannyiunkat és segítsük a szabadságukért küzdőket, álljunk melléjük!

(Elhangzott  Szentendrén a Városháza téren, 2022. március 15-én.)

Borítókép: Bácsi Róbert László

Kapcsolódó anyag:

Segítsük a szabadságukért küzdőket! – így emlékezett március 15-re Szentendre