Szokatlan és szubjektív válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállításán: 77 munkatárs, 115 mű, 115 gondolat. A tárlat az FMC minden dolgozója – teremőrtől művészettörténészig, könyvelőtől régészig – válogatását mutatja be a múzeum tízezres kollekciójából. Kedvenceikhez személyes gondolatokat fűztek, köztük szerelmi vallomások, megindító családi történetek és vicces fejtegetések is szerepelnek. 

Saját olvasat – Kedvenceink a gyűjteményből
Megnyitó: 2025. március 15. (szombat), 17:00
Helyszín: MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi u. 32.

A kiállítási anyag összeállítása során 77 munkatárs nézett szét a múzeum képzőművészeti, történeti és néprajzi raktáraiban fellelhető kincsek között. E közös válogatás eredményeképpen a látogatók a nagy klasszikusok – Czóbel, Bánáti Sverák, Kmetty, Ilosvai Varga, Korniss – művei mellett olyan meglepő darabokat is felfedezhetnek, mint egy szemet gyönyörködtető, hímzett szoknya, díszes kamaráskulcs, rézveretekkel ékes pisztoly, tekintélyes hajómodell, viaszgyöngyökkel varrott menyasszonyi koszorú, patkolt kacsatojások vagy római kori csákányfejek. Most először olyan különlegesség is látható lesz, mint egy Szentendre-lobogó, amelyet Ferenczy Károly munkájának tulajdonítanak. Mind olyan tárgyak, amelyek egyedülálló történeteket és változatos érzelmeket hívtak felszínre.

A bemutatott műtárgyak mellett ezért a személyes magyarázatok is olvashatók: milyen, ha egy képhez a felfedezés élménye fűződik, milyen, ha egy dallam ugrik be róla, milyen, ha megnyugtat, ha felzaklat, ha inspirál, ha emlékeket ébreszt. Az is kiderül, miért jut eszünkbe egy tárgyról a nagymama régi mézeskalácsreceptje, vagy milyen volt, amikor a restaurátor azon tűnődött, hol legyen egy bronzfejnél a műcédula helye.

Szakmai szempontokon túli,  személyes látásmód

A rendhagyó gyűjteményes kiállítás tehát különleges élményt kínál. A művészet befogadásának hagyományos, gyakran szakmai hierarchiára épülő megközelítését egy sokkal közvetlenebb és közösségibb nézőpontra cseréli. Itt minden egyes munkatársnak ugyanakkora szerepe volt a válogatásban, hiszen hangjuk ugyanolyan fontos, mint bárki másé, legyenek azok restaurátorok vagy adminisztratív munkatársak, karbantartók vagy kurátorok. Ez a válogatás tehát nem a művészettörténeti tudáson alapul, hanem a személyes kapcsolódásra és az egyéni élményekre helyezi a hangsúlyt.

Ez az antielitista megközelítés azt helyezi előtérbe, hogy a művészethez való bármely viszonyulás elsősorban nem szakmai tudáshoz kötött, hanem alapvető és személyes élmény. A munkatársak által írt kommentárok között olvashatunk megindító családi történeteket és vicces műelemzéseket, találkozhatunk versekkel, zenével, a művészet tiszta csodálatával és gyakorlatias megközelítésekkel egyaránt. Így a szemlélő előtt egészen új, emberi oldalát mutathatja meg a gyűjteményi együttes.

Megismerni a múzeumi munkatársakat

A Saját olvasat legfontosabb üzenete tehát az, hogy a múzeumi tárgyak nem életidegen, megközelíthetetlen jelenségek, hanem olyan személyes tapasztalatok forrásai, amelyek mindenki számára adottak. Ez a tárlat lehetőséget ad arra, hogy a műalkotásokat és egyéb gyűjteményi darabokat új szemszögből fedezzük fel, és olyan élményekkel gazdagodjunk, amelyek nem csupán a művekről szólnak, hanem a múzeum munkatársairól és általuk mindannyiunkról.

A Saját olvasat című kiállítás, amelynek megnyitója a Szentendrei Tavaszi Fesztivál programsorozatának része, március 16-tól május 18-ig látogatható, csütörtöktől vasárnapig, 10 és 18 óra között.