A koronavírus-járvány miatt jelentősen megemelkedtek a magyarországi önkormányzatok kiadásai. Miközben a járvány miatt visszaeső gazdaság csökkentette a helyhatóságok bevételeit, a másik oldalon sokasodni kezdtek a betegséggel kapcsolatos plusz önkormányzati teendők és kiadások.

Ezt fejelte meg a kormány, amikor – arra hivatkozva, hogy „a járvány terheinek ellensúlyozásából mindenkinek ki kell venni a részét” – jelentős önkormányzati bevételeket vont el a saját forrásaiktól megfosztott helyhatóságoktól. Ezért idén sem lesz egyszerű az éves költségvetés összeállítása, ahogy ennek a feladatnak a megoldása az előző két évben is csak nehézségek árán sikerült. A képviselő-testület februári ülésén tárgyalja a 2023. évi költségvetést.

Egymilliárd forintos elvonás 2020-ban

Szentendre esetében ez az összeg 2020-ban 984 millió forint volt, a következők szerint. Az iparűzési adó felének elvonása 667 millió forint, idegenforgalmi adó elvonás 10 millió forint, a parkolási díjbeszedés tilalma 139,8 millió forint, az ingatlanbérbeadás díjbeszedési tilalma 37 millió forint, a gépjárműadó elvonása 118,8 millió forint, a közterülethasználati díjbeszedés tilalma 11 millió forint elvonását jelentette.

Ebből a csaknem egymilliárd forintnyi, a kormányzati intézkedések miatt bekövetkezett bevételkiesésből a kormány egyetlen fillért sem kompenzált Szentendrének.

Ezzel szemben más uniós országokban nem sarcolták, hanem plusz támogatásokkal ismerték el, hogy az önkormányzatok terhei jelentősen megnőttek a koronavírus miatt.

Csehországban például 2020 decemberében úgy döntött a kormány, hogy az önkormányzatoknak lakosonként 47 euró (cca. 19 ezer forint) támogatás jár a megemelkedett terheiket ellensúlyozandó. Szentendre esetében ez hozzávetőlegesen 526 millió forint plusz bevételt jelentett volna, miközben egyetlen fillért sem vontak volna el az önkormányzattól. Vagyis városunk költségvetése 2020-ban több mint 1500 millió forinttal lett volna nagyobb, ha a magyar kormány a cseh mintát követte volna.

2021-ben 500 millió forinttal rövidítette meg a kormány Szentendrét

A következő évben, 2021-ben hasonló nagyságrendű összeggel, pontosan 977 millió forintot vont el Szentendrétől a kormány. Az iparűzési adó felének elvonása 468 millió forint, a parkolási díjbeszedés tilalma 77 millió forint, az ingatlanbérbeadás díjbeszedési tilalma 23,2 millió forint, a gépjárműadó elvonása 118,8 millió forint, a közterülethasználati díjbeszedés tilalma 25,9 millió forint elvonását jelentette, és emellett 264,4 millió forintot kellett befizetni a költségvetésbe a korábban nem létező szolidaritási hozzájárulás címén.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a kormányzat utólag, egyedi elbírálás során az iparűzési adó elvonás 468 millió forintos összegének döntő többségét, 460 millió forintot visszajuttatta az önkormányzat számlájára. Így a tényleges elvonás mértéke csaknem félmilliárd, egészen pontosan 499 millió forintra rúgott.

Eközben Orbán Viktor laboratóriumában, azaz Ausztriában a kormány összesen 3,5 milliárd euróval támogatta az önkormányzatokat, hogy ne kelljen leállítani a már elindult beruházásokat, illetve a megnövekedett feladataikat el tudják látni és ne kerüljenek csődhelyzetbe. Ez lakosonként 389 eurós, azaz 156 ezer forintos támogatást jelent. Vagyis, ha a magyar kormány az osztrák példát követte volna, akkor nem vont volna el 959 millió (nettó 499 millió) forintot Szentendrétől, hanem 4400 millió forintot juttatott volna az önkormányzati költségvetésnek, hogy le ne álljanak a megkezdett beruházások, illetve gond nélkül el tudja látni megnövekedett feladatait.

Tavaly 323 millió forintra rúgtak a kormányzati elvonások

Miután az előző két év kormányzati elvonásai továbbra is életben maradtak, 2022-ben is jelentős összeget, 780 millió forintot vont el a kormány a szentendreiektől. Az iparűzési adó felének elvonása 456,8 millió forint, a parkolási díjbeszedés tilalma 28 millió forint, az ingatlanbérbeadás díjbeszedési tilalma 18 millió forint, a gépjárműadó elvonása 118,8 millió forint, a közterülethasználati díjbeszedés tilalma 21 millió forint elvonását jelentette, és emellett 137,6 millió forintot kellett befizetni a költségvetésbe szolidaritási hozzájárulás címén.

Ebből a kormány az elvont iparűzési adót részben már kompenzálta, és a maradék összeget is utalja majd az önkormányzat számlájára, de így is csaknem 323 millió forint plusz forrást kellett előteremteni az önkormányzatnak.

Eközben az Egyesült Királyságban tavaly 3 milliárd fonttal segítette a kormány az önkormányzatok koronavírus elleni védekezését, illetve az azzal kapcsolatos tevékenységét. Ez az összeg lakosonként 45 font, azaz mintegy 20 ezer forint támogatást jelentett.

Így ha a magyar kormány a brit példát követte volna, akkor nem vont volna el a kormány 780 millió (nettó 323 millió) forintot, hanem 552 millió forintot juttatott volna az önkormányzatnak az emelkedő költségek csökkentésére.

Változásra van szükség

Amint a fenti adatok is bizonyítják, a magyar önkormányzati rendszer saját forrásai szinte teljesen eltűntek. Csak egyetlen példa. A rendszerváltáskor a helyben élők személyi jövedelemadójának 100 százaléka a településen maradt, vagyis azt az önkormányzat az ott élők javára fordíthatta. A helyben maradó SZJA-rész fokozatosan csökkent, az utolsó 8 százalékot a Fidesz vezette kormány 2013-ban vette el. Ezért alapjaiban kell átalakítani a az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, ahogy azt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a tavaly májusban már javasolta.