Szentendrei művészeti alkotások szabadban és zárt térben, művészek által megalkotott utcabútorok, és még sok más ötlet hangzott el a Közösségi Kávéház csütörtök esti rendezvényén. Így ötletként vetődött fel, hogy az esővizet kellene használni a zöld felületek öntözésére, illetve hogy terepasztalként funkcionáló csobogón is meg lehetne jeleníteni városunkat, ahol a folyók, patakok medrében valódi víz folyna. Az ötletek feldolgozását már pénteken megkezdték az önkormányzat munkatársai.

Csütörtök este harmadik alkalommal hívta eszmecserére az önkormányzat a szentendreieket a leégett Spar áruház körüli terület hasznosításával kapcsolatosan. A Közösségi Kávéház témája ezúttal a közösségi terek, a zöldfelületek kialakítása volt.

Öt kérdés, számtalan válasz

Ahogy korábban, úgy csütörtök este is öt asztalnál öt témakörben kérték ki a megjelentek véleményét a szervezők.

• • Az egyes asztalnál arra vártak választ, hogy mennyi és milyen elrendezésű közhasználatú városi térre lenne igény a kereskedelmi és szolgáltató központ környezetében (például traccsolós helyek kialakítására, esetleg egyéb funkciókra)?
  • A kettes asztalnál arról kellett dönteni, milyen elképzelések vannak a kereskedelmi és szolgáltató központ környezetében a zöldfelületek, zöldparkok, zöldtetők, csobogók, ivókutak kialakítását illetően?
  • A hármas asztalnál az iránt érdeklődtek a szervezők, vajon miképp jelenjenek meg a szentendrei brandet erősítő művészeti alkotások a kereskedelmi és szolgáltató központ környezetében?
  • A négyes asztalnál arról folyt a szó, milyen legyen a kereskedelmi és szolgáltató központ környezetében egy kültéri játszótér, esetleg gyermek szabadidőközpontra lenne-e szükség?
  • Végül az ötös asztalnál az volt a kérdés, mennyi és milyen elrendezésű legyen a kereskedelmi és szolgáltató központból és az azt körülölelő parkból elérhető kávézó, pihenőhely, találkozóhely?

A két és fél órás rendezvény végére számos javaslatot megfogalmaztak a jelenlévők. Elhangzott, hogy nem annyira sétálóterületről van szó, hanem sokkal inkább közlekedési központról, ahol gyorsan haladnak át az emberek. De szóba került az is, hogy kis amfiteátrumszerű találkozási pontot is ki lehetne alakítani, vagy utcazenészek számára játéklehetőséget, illetve hogy egységesíteni lehetne az utcabútorokat, amelyek jellegzetesen szentendreiek lennének, művészek által tervezettek.

Zöld tető, pergola, kávézó a kilátóban

A szentendrei brand megjelenítése elsősorban a település művészeinek alkotásain keresztül történhetne. A szabadtéren szobrokkal, a zárt terekben pedig szobrokkal, festményekkel és egyéb műalkotásokkal. Az is elhangzott, hogy maga az épület is egyfajta művészeti alkotás lehetne. Akár a fényfestés és a megvilágítás is lehetne egyfajta művészeti alkotás. Megoszlottak a vélemények, hogy szükség van-e digitális kijelzőre, ahol meg lehetne jeleníteni a szentendrei brandet. Volt, aki jó ötletnek tartotta, de akadtak, akik szerint ez nem illene Szentendréhez. 

Egységes volt a vélekedés, hogy szabadidő központ létesítésére nem alkalmas a terület. Abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy szükség van-e egyáltalán ezen a területen játszótérre. Ha mégis létesülne játszótér, akkor mindenképpen figyelni kellene arra, hogy kellőképpen tágas legyen, egymástól távol kell elhelyezni az eszközöket. Az is szóba került, hogy kreatív játékok legyenek, amelyek a test mellett az elmét is megmozgatják. 

A zöldfelületek kialakításával kapcsolatosan elhangzott, hogy zöld pergola folyosót lehetne kialakítani. Az is szóba került, hogy akár zöld tetőt is ki lehetne alakítani, illetve hogy a csapadékvizet fel lehetne fogni, és azzal locsolni a terület növényeit. Az öntözéshez használt vizet pedig napelemekkel meghajtott szivattyú rendszerrel lehetne eljuttatni a növényekhez. Olyan ötlet is szóba került, hogy olyan csobogót lehetne kialakítani, amelyben terepasztalként funkcionálva a víz a helyi patakok medrét mutató domborzatban folyna. 

A találkozóhelyekkel  kapcsolatosan felvetődött, hogy árnyékos és napos találkahelyekre is szükség van. Kávézóból viszont elég lenne kettő is, az egyik akár az épület tetején, ami akár kilátóként is funkcionálhatna. A találkahelyek egymástól eltérő jellegzetességekkel bírjanak, hogy az oda igyekvő könnyen megtalálják. Elhangzott, hogy könnyen tisztítható felületek jellemezzék ezeket, illetve hogy illemhelyet mindenképpen ki kell alakítani a területen. 

Még nincs vége a programnak

A rendezvény végén a Közéleti Kávéház ötletgazdája, Karas László kabinetvezető elmondta, a három alkalommal felvetődött ötletek feldolgozása már pénteken elkezdődik, hogy ne teljen feleslegesen az idő. Azt is hozzátette, ezzel nem fejeződött be a program, hiszen március 29-én, kedden déli 12 és este 6 óra között a HÉV végállomásánál a helyszínre kitelepülve kérdezik meg az arra járókat, ők vajon milyen közösségi központot szeretnének látni a leégett áruház helyén? Ez alkalommal egy hatalmas vásznon, a Közösségi Kávéházban alkalmazott grafikus megjelenítést használják majd, ahol az elhangzott vélemények azonnal fel is kerülnek majd a vászonra. Az eseményen elhangzott véleményeket, az ottani tapasztalatokat szintén figyelembe veszik majd a végleges tervek kialakításánál. 

Miután a városvezetés kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövő generációját, a fiatalokat is bevonja a közös döntésekbe, ezért a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban április 5-én „Projekt Nap Diákoknak: Mi legyen a Spar helyén?” címmel hasonló rendezvényt szerveznek, ahol az iskola diákjai ötletelhetnek, mondhatják el véleményüket a témában.

A Közösségi Kávéház harmadik estjének benyomásait összegző táblák:

(FOTÓ: Bellai László)