Mérföldkő lehet Szentendre történetében a kormány 2017-2030-ig tartó turizmusfejlesztési programja, amelynek keretében tízmilliárdos fejlesztési forráshoz jut a város. Az alap azoknak a településeknek jelent jelentős lehetőséget, amelyek meglévő fejlesztési tervekkel, koncepciókkal rendelkeznek a turisztikai régiókon belül.

„Soha ennyi pénzt, támogatást nem kapott még Szentendre, hiszen a nyár végén nyilvánosságra hozott kormányhatározat alapján közel 10 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg városunkban” – mondta lapunknak Verseghi-Nagy Miklós polgármester. A város vezetője hangsúlyozta: a támogatás megállapításánál fontos szerepe volt annak, hogy az adott turisztika régión belül mely települések rendelkeztek a fejlesztésekre vonatkozó víziókkal, tervekkel, koncepciókkal.

Kormányzati cél: a turizmus erősítése
A magyar kormány kiemelt célkitűzése a nemzetközi turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése érdekében. E célok megvalósítására dolgozták ki a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai fejlesztési programot. Az országot több régióra osztották turisztikai szempontok alapján, s a fejlesztések tervezésével, koordinálásával, megvalósításával a Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ) bízták meg. A Dunakanyar, mint kiemelt turisztikai régió, 69,81 milliárd forint támogatásra számíthat ebben a következő szűk másfél, bő egy évtizedben. A térségben – köszönhetően a városvezetés meglévő fejlesztési elképzeléseinek és jó érdekérvényesítő erejének – Szentendre kapja a második legnagyobb összegű támogatást Esztergom után, megelőzve más, a térségben szintén jelentős turisztikai forgalmat bonyolító településeket.

9,4 milliárd Ft célzott támogatás
Az MTÜ szakemberei előzetesen felmérték az igényeket, és a települések vezetőit bevonva készítették el a szakmai koncepciót a kormányzati cél megvalósítására.
„A turisztikai ügynökség szakemberei mindenekelőtt az országos célokat tartják szem előtt a tervezésnél, de ennek folyamatába bevonták a városvezetést, és mi úgy alakítottuk a koncepciót, hogy ne csak a turizmus szempontjából, de az itt élők számára is fontos beruházások valósuljanak meg. A HÉV-végállomás újjáépítése, a parkolóhelyek bővítése vagy a belvárosi romos épületek felújítása szinte valamennyi utcafórumon felmerült kérésként.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez a közel tízmilliárd forint célzott támogatás, ami azt jelenti, hogy konkrét, pontosan meghatározott célokra kapjuk, egy nagy, országos fejlesztés részeként” – mondta a polgármester. „A MTÜ küldötteit mi vezettük végig a városon, bemutatva nekik azokat a fejlesztésre érdemes elemeket, amelyekről konkrét elképzeléseink, esetenként előkészített projektjeink voltak. Ilyen a HÉV-megálló környéke, a Duna-korzó, a Templomdomb megújítása. Ahhoz, hogy őket meg tudjuk győzni arról, hogy egy-egy projekt támogatásra érdemes, szükség volt arra, hogy előzetesen legyen egy víziónk arról, hol kezdenénk a fejlesztést, ha lenne rá lehetőségünk” – hangsúlyozta Verseghi-Nagy Miklós.

A konkrét projektek
A kormányhatározat értelmében városunkban három nagy projekt valósulhat meg, ezen kívül 3,3 milliárd forintot lehet fordítani különféle városképi turisztikai fejlesztésre, illetve 200 millió Ft támogatást kap attrakciófejlesztésre a Skanzen.
A nagy projektek: Bubi közbringa-rendszer bővítése: 1 milliárd Ft, Fő téri Képtár felújítása (a tetőtérben közösségi tér kialakításával):
2,6 milliárd Ft, Dunakorzó felújítása: 2,6 milliárd Ft.
A nagy projektek mellett a városképi turisztikai fejlesztések között is számos, a helyieknek fontos elem van, mint a HÉV-állomás fejlesztése (épületfelújítással), a belvárosi nagyparkoló bővítése, a Városkapu (HÉV-állomás melletti) parkolófejlesztés, a Templomdomb felújítása (vízelvezetés, aljzat-egyenesítés) vagy a Városháza homlokzatának felújítása és más épületfelújítások.

Megvalósítási ütemezés
E nagy ívű fejlesztési program a 2017-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik. A beruházások sorrendjéről egyelőre nincs döntés.
„A gyakorlati megvalósítás ütemezését tekintve a régiók is versenyeznek egymással, és az egyes régiókon belül a különböző projektek is. Vagyis nem dőlhetünk hátra azzal, hogy óriási támogatást nyertünk, dolgoznunk kell azon, hogy mielőbb megkezdődhessen a kivitelezés. Az első fejlesztések kedvező esetben 2018-2019 körül valósulhatnak meg, ennek érdekében szeretnénk rövid időn belül elkészíttetni a terveket, lefolytatni az engedélyeztetési eljárásokat, hogy rajtunk ne múljon a munkák elkezdése” – tette hozzá a polgármester.

Városi cél: közösségépítés
Eddig példátlan lehetőség előtt áll Szentendre, hiszen – ahogy Verseghi-Nagy Miklós fogalmazott –soha nem kapott még ilyen mértékű támogatást városunk. Az utóbbi években több nagy fejlesztés is történt, összehasonlításul ezek kivitelezési költségei: a több részből álló belváros-rehabilitáció 900 millió (+ önrész), a rendelőintézet felújítása 750 millió (+ önrész), a mobilgát 1,3 milliárd forintból valósult meg.
„Ez egy volumenváltás, amit azonban nem önmagában, hanem a korábban közösen meghatározott koordinátarendszerben értelmezünk. A városvezetés egyik kiemelt célja a közösségépítés, hogy a helyi lakosok és a városunkba látogató turisták jól érezzék magukat. Ezt szolgálja az elmúlt évek kulturális-művészeti megpezsdülése is, mellyel feltettük az ország modern kulturális térképére a várost. Egyértelmű siker a Teátrum idei évadja, a szerb búcsú soha ennyi érdeklődőt még nem vonzott, pozitív visszhangra talált az augusztus 20-i nemzeti ünnep újszerű megrendezése, és most nagyszerűen sikerült a több napos, szintén sok látogatót vonzó Szentendre éjjel-nappal nyitva fesztivál. A napokban indítottuk útjára az ArtCapital rendezvény sorozatot, amely a képzőművészet kiemelkedő hazai eseménye. Biztos vagyok abban, hogy az előttünk álló fejlesztéseknek köszönhetően mind a hétköznapok, mind a következő évek kulturális, művészeti eseményei új fényt kapnak, a kiváló programok még szebb környezetben tudnak majd megvalósulni” – zárta a beszélgetést Verseghi-Nagy Miklós.