A tesztverzióban december vége óta elérhető Szentendre mobilapplikációt és a hozzá kapcsolódó Városkártyát is bemutatták a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. kezdeményezésére összehívott évindító értekezleten. Az eseményen a 2024-es kulturális programokról és a város turisztikai célkitűzéseiről egyeztettek a kulturális intézmények február elsején.

A MűvészetMalom adott helyet a város kulturális és turisztikai intézményei évindító egyeztetésének, amelyen Fülöp Zsolt polgármester köszöntötte a megjelenteket.

– Nekünk nem kolbászfesztiválunk, hanem sokszínű kultúránk van – mondta megnyitójában a polgármester, hangsúlyozva, hogy Szentendre kulturális életében minden lehetséges szereplőnek partnerséget kínál a város, és az együttműködés terméke maga a szentendrei kultúra. Az új együttműködési lehetőségekhez pedig új platform is társul, a Szentendre App. A cél, hogy a helyiek minél inkább érezzék otthon magukat a városban. Lakjuk be Szentendrét! – zárta szavait Fülöp Zsolt.

Borbély-Tardy Anna, a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. ügyvezetője a város turisztikai célkitűzéseiről beszélt. A terveket a korábbi évek adataira alapozzák, az adatok azonban a közlőtől függően jelentős eltéréseket mutatnak. Annyi biztos, hogy a turizmus országosan, térségi és helyi szinten is visszaesett 2023-ban. Szentendre mutatói két kiugró hónapról tanúskodnak, a július és az augusztus a turisztikai csúcsszezon. A TDM célja, hogy ezeket a hónapokat szinten tartsa, az év többi részét pedig minél inkább felzárkóztassa a kiemelkedő időszakhoz. Ehhez a kiinduló alap, hogy kinek mit jelent Szentendre: valakinek a magas művészetek városa, másoknak kirándulási célpont lángossal és Duna-parttal. Az ügyvezető szerint a város intézményeinek együttműködésével javíthatók a turisztikai mutatók, ehhez pedig a TDM kínál együttműködési platformot a kulturális szereplőknek. Ennek részként a turisztikai cég elvállalta az újonnan elkészült városi applikáció ügyfélszolgálati feladatait – mondta Borbély-Tardy Anna.

Az előző év eredményeiről és az intézmény 2024-es terveiről számolt be dr. Lauter Éva, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatóhelyettese, megbízott igazgató. Mint elmondta, tavaly az év kiállítása jelöltjei között szerepelt A Gyűjtemény című tárlatuk, amely öt éven át állandó kiállításként várja a látogatókat. Az intézmény városszerte tizenkét múzeumi helyszínt működtet időközi és állandó kiállításokkal. Az idei év legfontosabb terve a Veszélyes csillagzat alatt – Az Európai Iskola (1945-1948) címmel áprilisban, a MűvészetMalomban nyíló kiállítás, mely nagy érdeklődésre tart számot. A múzeumi centrum saját programjai mellett, mint a Szentendrei nyitott templomok hétvégéje, olyan országos és helyi kezdeményezésekhez csatlakozva is bekapcsolódik a város kulturális vérkeringésébe, mint a Múzeumok Éjszakája vagy a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál.

Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója intézményét négy fő jellemzővel írta le: a minőségi magyar irodalom otthonaként, mint zöld könyvtárat, az olvasásra nevelés és a helyi identitás bázisát. Elmondta: bár a intézmény 186 településsel áll kapcsolatban, elsősorban a helyieket szolgálja, gyűjteményén kívül programjaival is, a kortárs magyar irodalom első vonalának bemutatkozási lehetőséget biztosító író-olvasó találkozók mellett például az Ökoparty filmklub, a Kertész kertje, olvasásfejlesztő és helyi identitást támogató rendezvények, klubok. A HBPMK hangsúlyt fektet a helyi partnerségre is, a Szentendre Éjjel-Nappal idején helyi borászoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget, ajándék boraik is helyi termékek, az olvasást és a könyvtárt népszerűsítő molinójuk arca pedig Szomoru Miklós, a térség népszerű kertésze, influenszer, az olvasásra nevelés és a zöld gondolat jegyében.

A Szentendrei Kulturális Központ szerteágazó feladatait Lakatos Judit ügyvezető mutatta be. Az intézményhez tartozik a Dunaparti Művelődési Ház, a Barlang, a P’Art Mozi, a HBPMK színházterme, de a Szentendre és Vidéke című városi lap is. Otthont ad a város számos szakkörének, közművelődési és kulturális programoknak, szervezi a városi ünnepségeket és a nagy fesztiválokat, mint a Lurkócia Gyermeknap, a Gyertyaúsztatás, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó, valamint az év leghosszabb programsorozata, az Advent Szentendrén. Programjain számos lehetőséget kínál a vállakozóknak az együttműködésre, kommunikációs felületein pedig a kapcsolódásra a lakosság és a vállalkozók számára is.

A Kulturális Központ társigazgatója, a Szentendrei Teátrum szakmai vezetője, Lőrinczy György arról beszélt, hogy érzékelhető igény Szentendrén és térségében, hogy minőségi kulturális és más programokért ne kelljen Budapestre utazni. Ennek érdekében arra törekednek, hogy a Szentendrei Teátrum hagyományosan nyári brandjét egész évre terjesszék ki, amihez az egyszerű szponzori együttműködés már nem elég. Új, win-win együttműködéseket kell kitalálni, amelyek valódi előnyöket biztosítanak mindkét félnek, mint amilyen a Szamos cukrászda különtermében tartott Dunakanyar előadás – mondta Lőrinczy György. Fontos szakmai kihívásként értékelte a kérdést, hogy miként lehet kulturális programokra becsábítani azokat a helyieket és látogatókat, akik egy Duna-parti sétára és egy lángosra érkeztek a belvárosba. Erre például az ingyenes, köztéri koncertek jelenthetik az első lépést. A turizmus és kulturális élet nagy problémájának látja az este is nyitvatartó vendéglátóhelyek hiányát, hiszen a programok után az emberek szeretnének leülni egy pohár italra vagy egy vacsorára, de erre jelenleg nincs lehetőségük. Ebben szükség van a helyi vállalkozók együttműködésére, de segítené a Teátrumot az is, ha nagyobb mennyiségű jegy megvásárolásával támogatnák vállalkozók, amiket rászorulóknak oszthatnának szét.

A Szentendrei Skanzent dr. Sári Zsolt általános főigazgató-helyettes képviselte az egyeztetésen. Elmondta, bár a Skanzen önállóságát tekintve kakukktojás a többi képviselt intézmény között, mégis ezer szállal kötődik Szentendréhez. A jövőbeni céljuk is az, hogy a térség városaival, turisztikai és kukturális intézményeivel együttműködve a Dunakanyar megkerülhetetlen célpontjává tegyék a Skanzent. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 75 hektáron 9 tájegységet mutat be, fő attrakciója 2024-ben a nemrég elkészült Erdély tájegység és a Malom Éve program. Törekednek arra, hogy mindig legyen újdonság a kínálatukban: idén bevezetik a sétálójegyet, melyet három márciusi és az első novemberi hétvégén lehet igénybe venni. Ingergazdag, interaktív eszközökkel teszik izgalmassá kiállításaikat, programjaikat. Rendezvényhelyszínként, szálláshelyek biztosítójaként is tényezők a városban. Sári Zsolt biztatónak látja, hogy a Skanzenben töltött látogatói idő egyre nő. A várossal közös programok a Múzeumok Éjszakája és a Nyitott templomok éjszakája.

A Szentendre applikációt és a Városkártyát Váradi Dóra projektkoordinátor mutatta be. Mint mondta: a városi applikáció és Városkártya elsősorban a helyieknek szól és a városi szolgáltatók, vállalkozások munkáját támogatja. Platformot biztosít a helyi együttműködéseknek, hasznos információkkal, értesítésekkel szolgálja a helyi lakosságot, a tájékozódás, ügyintézés, szórakozás és véleménynyilvánítás eszköze. A helyi hírek mellett megtalálható rajta a leggazdagabb helyi programajánló, hasznos funkcióival (menzalemondás, időpontfoglalás, problémabejelentés) megkönnyíti a mindennapokat. A Városkártya pedig kedvezményeket biztosítva köti össze a város polgárait a helyi szolgáltatókkal, vállakozókkal. Az applikáció fejlesztése még tart, de már több mint kilencszázan letöltötték, és négyszázan regisztráltak Városkártyára. 2024-re a cél 2000 letöltés és 50 kedvezményt biztosító partner, elfogadóhely bevonása. Ennek érdekében hamarosan marketingkampány indul.

(Fotó: Bácsi Róbert László / Szentendre.hu)