Az államalapítás ünnepe a stabilitásról, a közösségek építéséről és a jövőnkről szól. Az augusztus 20-át köszöntő hivatalos ünnepségen a szentendrei Városházán átadták a Pro Urbe emlékérmet, a legfiatalabb generációt köszöntő Szentendre Újszülöttje elismerést, valamint a díszpolgári címet, amelyet Krasznahorkai László Nobel-díjas írónak ítéltek.
„Egy állam megalapítása és működtetése azt feltételezi hogy van közös szándék, van közös értékrend, ami alapján együtt cselekszünk, együtt tartjuk fenn a közösen megalkotott szabályokat” – idézte fel Magyarország kezdeteit ünnepi köszöntőjében Fülöp Zsolt polgármester. A történelmi örökség és az újítás viszonyát felidézve úgy fogalmazott, egy egészséges társadalomban a hagyomány és a modernitás harmóniában élhet együtt, de a jelen korunkban elveszett a harmónia, több hangsúlyt kapnak a megosztó, konfliktusokat erősítő hangok. A politikai vélemények, a vallás vagy éppen a generációs, szociális státusz alapján szembeállított közösségektől, a megosztottságtól azonban el képes mozdulni a társadalmunk, ha nyitunk egymás felé – vélekedett a városvezető.
„Hosszú folyamat eredménye az, amit most megélünk a társadalmi kapcsolatainkban a közösségeinkben. Hosszú folyamat lesz a változtatás is, ezért sincs miért halogatni a cselekvést” – mondta a polgármester. Felidézett egy mondást, miszerint egy kormányt leváltani hat hónap, egy ország gazdaságát hat év alatt át lehet alakítani, de egy nemzet lelki egészségét helyreállítani már 60 év munkáját igényli.
„Ezért nem lehet tovább folytatni azt, hogy mindenki jól elvan a saját kis buborékjában és ott csak a saját véleményét visszhangzókkal van kapcsolatban. Személyes találkozásokkal szűnnek meg a buborékok. Személyes találkozásokból születnek újjá a magyar nemzetet összetartó közös értékeink” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, végül a társadalmi építkezés további módjáról T. S. Eliot Nobel-díjas, amerikai születésű angol költőt idézte: akik hosszútávon fenn akarnak tartani egy demokráciát, azoknak rendszeresen együtt kell ebédelniük a politikai ellenfeleikkel.
„Legyünk olyanok, akik a másik ember felé bizalommal közelednek, alkossuk itt Szentendrén és az országban olyan közösségeket, amiben valóban otthon érezheti mindenki magát és őseink is büszkék lehetnek ránk” – zárta beszédét a polgármester.
A városi elismerések közül elsőként a „Szentendre Újszülöttje” címet adta át Fülöp Zsolt. A díjat 2025-től minden évben az a gyermek kapja, aki a város napján, vagy az ahhoz legközelebb eső napon jött a világra. A város napjáról 2022 óta emlékezik meg Szentendre április 9-én, arra emlékezve, hogy 1872-ben ezen a napon választották meg Dumtsa Jenőt, a város első polgármesterét.
A Szentendre Újszülöttje címet a 2026. évben Takács Flóra kapta, aki április 4-én született. A címet a szülei, Takács-Tölgyi Gabriella és Takács Máté vették át.
Szentendre Városa 2026-ban a díszpolgári címet Krasznahorkai László Nobel-díjas írónak adományozta. A Szentendrén évtizedeken át élő, alkotó szerző nem tudott részt venni az ünnepségen, a díszpolgári kitüntetése alkalmából egy 1992-ben rögzített videóüzenetet küldött, amelyben egyetemes és örökérvényű gondolatokat fogalmazott meg. Az író díszpolgári elismerésének ünnepélyes átadását szeptember 22-én rendezik meg a Városházán.
„Olyan mértékben megfertőződött hazugsággal az élet, hogy ezt tartom ebben a pillanatban a legsúlyosabbnak. Nem aktuális problémákat, hanem éppen ezt. Olyan mértékben viszolygok a hazugságtól, az elmúlt hónapokban, az elmúlt években, hogy lassan már mindent egyszerűen el kell toljak magamtól, mert nem bírom elviselni, állandóan érzékelem bennem, mindig felfedezem újra és újra. (…) Bármennyire is nagyon nehéz nem hamisan, nem hazudva elmondani mindezt, de nem is nagyon tragikus háttérrel, és rettenetesen drámai sikolyok között: tényleg, ne hazudjatok” – üzente Krasznahorkai László.
Pro Urbe Díj az egészségügyi és helytörténeti munkásságért
Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testülete a város fejlődése, közösségi és kulturális élete érdekében végzett több évtizedes, kimagasló tevékenysége elismeréseként Pro Urbe díjat adományozott Dietz Ferenc Kálmán részére.
Dietz Ferenc Kálmán 1939. február 23-án született Budapesten, ám élete és hivatása ezer szállal kötődik Szentendréhez. A Bajorországból az 1700-as évek közepén áttelepült Dietz család tagjai évszázadokon át iparosként, kereskedőként és köztisztviselőként szolgálták a várost. Dietz Ferenc Kálmán ezt a lokálpatrióta örökséget saját életművével vitte tovább. Tanulmányait a Templomdombi Általános Iskolában és a Ferences Gimnáziumban végezte, majd az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán szerzett Közegészségügyi-Járványügyi felügyelői diplomát.
Pályafutása 42 éven át forrt össze a helyi Tisztiorvosi Szolgálattal. Szentendrén egészségőrként, közegészségügyi felügyelőként és egészségnevelőként vigyázta a lakosságot, emellett a városi és járási egészségügyi intézmények tűzrendészeti feladatait is irányította. Hivatali munkáján túl, Simon Ernővel közösen 1970 és 1991 között tíz alkalommal szervezték meg az országos hírű szentendrei Egészségnevelési Konferenciákat. Aktív népművelőként felvilágosító füzeteket tervezett időseknek és cukorbetegeknek, pályázatokat írt ki, és szaktanfolyamokat tartott a kereskedelemben dolgozóknak. Szakmai eredményeit az ország számos tudományos konferenciáján bemutatta. Szerkesztette a helyi Egészségünk lapot, publikált a Pest Megye Egészségnevelés Kiskönyvtára sorozatban, valamint a hazai sajtóban. Munkásságát „Az egészségügy kiváló dolgozója” címmel, „A kiváló egészségnevelő munkáért” kitüntetéssel, Vilmon Gyula nívódíjjal és Dr. Halász Géza emlékéremmel ismerték el.
A helyi közéletben is aktív volt: az Egészségügyi és Szociális (1990–1994), valamint a Művészeti Bizottság (2010–2014) külső tagjaként segítette a képviselő-testületet. 2004-es nyugdíjazása után Szentendre helytörténeti kutatásának szentelte magát. Szerzőként és szerkesztőként közreműködött a Szentendrei arcképcsarnok II. kötetben, lektorálta a helyi iskolák történetét, és Dietz Lászlóval közösen könyvet írt a Nagy Háború helyi hadikórházáról, valamint a Városfejlesztő Egyesületről. Kutatómunkájának koronája a „Szem-fogók Szentendrén” című kéziratos főműve, amely a Krisztus előtti II. századtól napjainkig veszi számba a város épített és művészeti értékeit, szobrait, kútjait és cégéreit.
Dietz Ferenc Kálmán fáradhatatlan tenni akarása és hűsége a legnemesebb polgári értékeket testesíti meg. Munkássága kitörölhetetlen nyomot hagyott a város egészségügyi kultúrájában és múltjának megőrzésében. E gazdag életmű előtt tisztelegve adományozta Szentendre önkormányzata a Pro Urbe díjat Dietz Ferenc Kálmánnak – hangzott el a díjazott méltatásában.
A Szent István-napi ünnepség ökumenikus újkenyér-szenteléssel folytatódott és rövid műsorral zárult. Az ünnepi nap eseményei között a Városháza Galériában berendezett új, Szentendre feketén-fehéren-színesen című fotókiállítás megnyitója is szerepelt, a Városháza udvarán pedig este nyolctól Tündérkert Bartók útjain címmel rendeztek folklór előadást a Nagyvárad Táncegyüttessel.
Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu
