Az orosz agresszió nyomán sokszorosukra emelkedő energiaárak, az ennek nyomán keletkezett nemzetközi piaci bizonytalanságok, valamint  az elhúzódó infláció lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Ennek megoldására készített javaslatcsomagot az Egyensúly Intézet, az önkormányzati szövetségekkel együttműködésben. Sorozatunk harmadik részében arról írunk, hosszú távon milyen teendőket kellene végrehajtani az önkormányzatok energetikai áramvonalasításához.

A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben mind az önkormányzatoknak, mind a központi kormányzatnak kevesebb forrás áll rendelkezésére az energetikai korszerűsítésekre.

Szolidaritási adó helyett energetikai korszerűsítés

Ebben a szituációban az első lépésként újabb források bevonása nélkül, a jelenlegi pénzügyi eszközök átcsoportosításával lehetne segíteni az energetikai beruházások finanszírozását. Például az amúgy is rendelkezésre álló szolidaritási adó befizetése alól lehetne mentesíteni azokat az önkormányzatokat, amelyek vállalják, hogy az így náluk maradó összeget kizárólag energetikai korszerűsítésre fordítják.

A 2021-ben elindított otthonfelújítási támogatás folytatása is plusz forrásokat jelentene. A javaslat szerint a legfeljebb három millió forintos, a teljes beruházás költségeinek maximum 50 százalékát fedező támogatást kizárólag energiahatékonysági beruházásokra (szigetelés, nyílászárócsere stb.) vagy megújuló energia telepítésére (hőszivattyú, napelem stb.) lehetne felhasználni. Az ilyen jellegű felújításokat vállaló családok akár csatlakozhatnának az önkormányzatok által szervezendő energiaközösségekhez is, hogy a lehető leghatékonyabban működjenek a megújuló energiatermelő rendszerek. 

A felújítások esetében elő kellene írni az elvárt energetikai követelményeket, illetve a támogatás odaítélését előzetes mérnök szakvéleményhez kellene kötni, amely igazolja a korszerűsítés hatékonyságát.

Adóvisszatérítés az ESCO-típusú energetikai felújításoknál

A már létező ESCO-típusú finanszírozás jogi kereteit pontosítani kellene. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy az ESCO-vállalat finanszírozza az energetikai felújítást, majd a beruházás eredményeként keletkezett megtakarítást elosztják a tulajdonos és a vállalat között. Abban az esetben pedig, amikor közintézmény energetikai korszerűsítése történne, az állam pályázati rendszerben vagy adóvisszatérítéssel támogathatná a beruházást.

A rendszert a társasházakra is ki kellene terjeszteni. Annál is inkább, mert a társasházi törvény módosítása is elengedhetetlen – amire egyébként is készül a kormány –, hogy ne legyen szükség az energetikai korszerűsítésekhez a közgyűlés egyhangú döntésére, legyen elég az egyszerű többség a beruházás elindításához. Tovább könnyítené az ilyen jellegű beruházásokat, ha az állam hitelgaranciával, illetve társasház felújítási alappal segítené a fejlesztéseket. 

Fel kell mérni a középületek energetikai állapotát

Elengedhetetlen a középületek energetikai állapotának felmérése is, mert csak a konkrét adatok birtokában tervezhető meg, hogy milyen jellegű felújításokra van szükség egy-egy épület esetében. Ahhoz, hogy egységes elvek mentén és hatékonyan történjenek a felújítások, audit-keretszabály kidolgozására is szükség van. Növelné az auditok hatékonyságát, ha az állam támogatná az energetikai felmérések finanszírozását. Az is fontos lenne, hogy azok a kisebb önkormányzatok, amelyek nem képesek egyedül finanszírozni az auditokat, közösen pályázhassanak állami támogatásra. Azok számára pedig, amelyek még így sem tudják a megfelelő forrást előteremteni, térítés nélkül elérhetővé kellene tenni egy általános korszerűsítési javaslatcsomagot.

(Folytatjuk!)