A modern gazdaság működése jelentős terhelést jelent környezetünk számára. Ezt felismerve az Európai Unió kiemelt célként határozta meg a klímaváltozás lassítását. Az elképzeléshez a magyar kormány több programmal csatlakozott. A város vezetésével 2019 őszén megbízott Társaság az élhető Szentendréért (TESZ) Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő programjában is kiemelt helyett kaptak ezek a célok. A program 116. pontjában megfogalmazottak szerint a TESZ vállalta, hogy a tisztább levegő megteremtése érdekében segíti a lakosságot abban, hogy a lehető legnagyobb számban korszerűsítsék lakásuk fűtését, csökkentsék energiafogyasztásukat, ezzel is védve a természetet. Kétrészes cikkünkben ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Most, amikor a koronavírus-járványt követően meg-megszakadó ellátási láncok miatt emelkedésnek indultak az energiahordozó árak, majd az orosz-ukrán háború következtében az egekbe szöktek az energia-, azon belül is a gázárak, egyre égetőbb probléma a hazai lakásállomány energiapazarlásának csökkentése.

Uniós és hazai cél a klímaváltozás lassítása

Az uniós célokkal összhangban a magyar kormány is több programot indított az energiapazarlás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, az energiaköltségek mérséklésére. Ezek végső célja klímavédelem.

Az első lehetőség az otthonteremtési program keretében nyílt meg tavaly év elején.  Az otthonfelújítási támogatásban maximum három millió forintnyi igénylésére nyílik lehetőség, legfeljebb a teljes beruházási összeg 50 százalékáig. Ennek fele lehet anyagköltség, és fele munkadíj. Így az akár hatmilliós beruházásnak csak a felét kell saját forrásból állni a családnak, a másik felét utólagosan, a számlák benyújtását követően az állam visszatéríti.

Még senki nem késett el

A 2021 januárjában indult programra 2022. december 31-ig jelentkezhetnek a támogatást igénylők, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. A támogatást azok – családok, élettársak, egyszülős családok – kérhetik, akik legalább egy, 25 évnél nem idősebb gyermeket nevelnek otthonukban. A támogatás odaítélésénél a 12. hetes magzatot is gyermekként ismerik el. További feltétel, hogy az igénylő legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkezzen, ne legyen köztartozása, illetve a felújítani szándékozott ingatlannak legalább 50 százalékban tulajdonosa legyen. 

A támogatást szinte minden, felújításkor felmerülő munkára igénybe lehet venni. Így:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetésére, illetve belső hálózatának kiépítésére vagy cseréjére;
• fürdőhelyiség, illetve WC létesítésére olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
• fűtési rendszer kialakítására, korszerűsítésére vagy elemeinek cseréjére, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
• az épület szigetelésére, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
• a külső nyílászáró cseréjére, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelésére vagy cseréjére, párkányok, küszöbök cseréjére vagy felújítására.

Amint a felsorolásból látszik, szigetelés, fűtési rendszer korszerűsítés, illetve megújuló energiára való áttérés is finanszírozható a támogatás felhasználásával, így nemcsak a fűtési költségek mérséklődnek egy ilyen beruházásnál, de a környezeti terhelés is jelentősen csökkenhet, hiszen kevesebb energiát „használ el a lakás”, mint korábban. 

Energiapazarló a magyar lakásállomány

Annál is inkább fontos lenne a lakások korszerűsítése, mert a hazai lakóépületek 70 százaléka nem megfelelő hőszigetelési szempontból: rosszak a nyílászárók, a korszerűtlenek fűtőberendezések, rosszul vagy egyáltalán nem hőszigeteltek a homlokzatok, valamint a födém, így rengeteg energia távozik feleslegesen. Jól mutatják ezt a számok is. A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kimutatása szerint nálunk a háztartások fogyasztják a legtöbb energiát: az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát égetjük el a lakások melegen tartása érdekében, miközben Szlovákiában alig 20 százalék ez az arány.

Jelen helyzetben, a kiugróan magas gázárak idején annál is inkább indokoltak az ilyen beruházások, mert a hazai lakóépületek energetikai felújításával évente mintegy 2 milliárd köbméter földgázt  lehetne megspórolni. Ez átlagosan a teljes hazai éves földgázfogyasztás ötödét, az import negyedét jelenti. De még a 2020-as, kiugróan magas – 12 milliárd köbméteres – magyar gázfelhasználást tekintve is a teljes fogyasztás hatodát takaríthattuk volna meg a teljes magyar lakásállomány felújításával. Miután ebből a 12 milliárd köbméterből hozzávetőlegesen 11,5 milliárd volt az orosz gáz, további hozománya lett volna a lakások korszerűsítésének, hogy a 2010 után kiugróan kiugróan magassá vált, mintegy 95 százalékos orosz gázkitettséget is jelentősen lehetett volna csökkenteni.

Persze még most sem késő, mindenkinek érdemes belevágni a lakáskorszerűsítésbe, hiszen aki vállalkozik a beruházásra, az pályázati pénz felhasználásával nemcsak a környezet védelmét támogatja, de saját rezsiköltségeit is jelentősen csökkentheti.

Folytatjuk!