A helyi középiskolásoknak szervezett Eleven Örökség helytörténeti vetélkedősorozat  újabb állomásához érkezett 2017. március 21-én, a tavasz második napján. A versenyben most is a Ferences Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium, a Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola, a Szentendrei Református Gimnázium, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulói vettek részt.

Ismét feszes tempóban, remek feladatokon keresztül ismerhették meg a város, az önkormányzat működését a szentendrei diákok. A város jegyzője, dr. Gerendás Gábor tartalmas és jól rendszerezett előadással vezette be a feladatsort. Vázolta az önkormányzat feladatköreit, intézményrendszerét, a közfeladatok ellátási struktúráját, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a bizottságok hatáskörét, feladatait. Átfogó képet nyújtott a városi intézmények működtetéséről, a szerteágazó városi közfeladatokról, a jogszabályalkotás „menetrendjéről”. Az itt megszerzett ismeretekről egy teszt kitöltésével adták vissza a tanulók tudásukat.

Az ügyintézés rejtelmei

A Városházán a földszinttől a padlásig végigjárták a diákok a különböző irodákat, bepillantást nyerve az ügyintézés gyakorlati világába. Hogyan kérjünk fakivágási engedélyt? Hogyan írjunk közterület-foglalási kérvényt? Hogyan kérjünk építési engedélyt? Hogyan intézzünk kereskedelmi tevékenységhez kérvényt? E kérdéseket oldották meg Kudett Krisztina városi zöldreferens, Radányi Magdolna közterület-használati koordinátor, Kállay Betti és Tejfelné Szirtesi Móni, az építéshatósági iroda munkatársai és Fényes Erika igazgatási referens segítségével.

Anakronisztikus interjú Dumtsa Jenővel

A helytörténeti vetélkedő egyik pontja az idei Dumtsa emlékévhez kapcsolódott. Az interjú-író feladatban a diákok kis időutazásban vehettek részt: a dátum 1903, s az akkor már létező sajtóorgánum, a Szentendre és Vidéke újságírójaként kopogtatnak be a város első polgármesteréhez. Dumtsa Jenőt egy fiatal színművész alakította, Kőri Elek, aki korhű öltözékben és igen komolyan véve szerepét válaszolt a 100 éve elhunyt szentendrei polgármester nevében. A diákoknak nehéz dolga volt, hiszen a beszélgetésre és az interjú megírására is csak szűk 20-20 perc jutott. Az öt csapat remek munkát végzett, íme néhány szemelvény a két legjobb írásból.

A Ferences gimnázium csapata:

Dumtsa, a szentendrei Széchenyi

A mai nap folyamán lehetőségünk nyílt rövid interjút készíteni városunk polgármesterével, Dumtsa Jenővel. Arról beszélgettünk, hogyan munkálkodott szeretett városunk vezetőjeként és mint magánember.

Első benyomásként megállapítottuk, egy rendkívül szerény és elhivatott emberrel van dolgunk. Legnagyobb eredménynek a Nádas-tó lecsapolását tartotta, mellyel elősegítette az árvízvédelmet. Mivel már ekkor megfogalmazódott benne a segíteni vágyás, úgy döntött, hogy politikai pályára lép. Dicséretes, hogy vagyonos ember létére kötelességének érezte a köz szolgálatát és a szegények megsegítését saját javainak gyarapítása helyett. A jótékony szándékhoz szaktudás is járult. Nevéhez fűződik Szentendre gazdasági felvirágzása, hiszen az egres itteni megtelepítése az ő ötlete volt.

Beszélgetésünk során kitértünk a nemzetiségek kérdésére is, amiből kiderült a polgármester úrról, hogy minden embert egyenlőnek tart, és a város fejlődésének érdekében elsimította a nemzetiségek között kialakult konfliktust, és így megalapozta Szentendre virágzó jövőjét.

Sajnálattal értesültünk arról, hogy ezen ciklus kitöltése után visszavonul a hivatali életből, azonban biztosított bennünket arról, hogy magánemberként továbbra is támogatja a várost és polgárait.

A Református gimnázium csapata:

Százéves interjú

A napokban lapunk szerkesztősége felkereste városunk tevékeny polgármesterét, Dumtsa Jenőt, aki nyitottan, kedvesen fogadott bennünket a Városházán.

Elsőként a közlekedés megújításáról szeretnénk érdeklődni. Milyen okból kezdte el a Helyi Érdekű Vasút kiépítését?

A filoxéra pusztítása után az elszegényedett szentendreiek jó részét sikerült megmenteni a beültetett gyümölcsösök, illetve a belőlük származó jövedelmeknek köszönhetően. Ugyanakkor elkerülhetetlen volt, hogy a az alig 20 km-re fekvő Pesttel valamiféle összeköttetést alakítsunk ki, ezáltal a munkaerő odaáramlását biztosítsuk.

Mi tette ezt lehetővé?

A gazdag földbirtokosok bevételi forrása megszűnt, illetve sokkal jobban érintette a kétkezi dolgozókat. Elengedhetetlen volt, hogy ezen változtassunk. Az újabb gazdasági fellendülés lehetővé tette a város számára ezt a fejlesztést is.

A mocsár lecsapolása mennyiben csökkentette az elszegényedést?

Szentendre nagyon kevés gabonatermesztésre alkalmas területtel rendelkezett, valójában a mindennapi kenyérből volt hiány. Lecsapolva a területet, művelhető földet nyertünk.

A nemzetiségi ellentétek a mindennapok részét képezték. Miben nyilvánult ez meg? Mit gondol róluk?

Nemzetiségi ellentétek voltak, vannak és attól tartok, lesznek is. A mi dolgunk most és mindig ezek toleráns kezelése, az egyenlőség megtartása. Számomra nagyon fontos az, hogy Szentendre minden egyes lakosa érezze, hogy nemzetiségétől függetlenül, egyaránt tagja társadalmunknak, a városnak.

Az Eleven Örökség márciusi fordulóját a fej-fej mellett haladó csapatok közül a Ferences gimnázium diákjai nyerték, második a Református gimnázium, harmadik a Móricz gimnázium, negyedik a Rákóczi iskola és ötödik a Petzelt iskola csapata lett. A következő forduló egy hónap múlva lesz, a téma ezúttal a város története, az ókortól napjainkig.