A 2025 és 2029 közötti időszak fejlesztési irányairól, céljairól szóló előterjesztést márciusi ülésén vitatta meg a képviselő-testület. Bár az önkormányzatok mozgásterét a kormány politikája végletekig szűkítette, a program kijelöli a tervezett fejlesztési területeket, kiemelten kezelve a magas hozzáadottértékű vállalkozások ösztönzését, a kultúra és a turizmus, a mesterséges intelligenciára is építő okos technológiák és a kék-zöld infrastruktúra feljesztését.
Az elmúlt időszakban sokszor szóba került, mert ez a valóság, hogy évről évre fogyatkoznak az önkormányzatok jogosítványai. Az állam egyre kisebb részt vállal a kötelező feladatok finanszírozásából, a pénzügyi elvonások folyamatosan és dinamikusan nőnek, miközben a pályázati lehetőségek sajnos szűkülnek. Ezt a keretrendszert a gazdasági program elkészítésekor sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A város azonban ellenszélben sem mondhat le fő céljairól: a következő években is az önkormányzati közfeladatok, közszolgáltatások hatékony, magas színvonalú ellátásáért, az útjaink, járdáink állapotának javításáért, városunk szépítéséért, otthonosabb tételéért, a közlekedési problémák enyhítéséért dolgozunk. Korszerűsítjük és bővítjük a közvilágítást, megőrizzük és fejlesztjük a városi intézményhálózat munkájának minőségét – hangsúlyozta a napirend bevezetőjében Fülöp Zsolt polgármester.
Bár elsősorban nem gazdasági kérdés, de szolidáris városként – az állam csökkenő szociális szerepvállalása mellett – javítjuk a szociális ellátó rendszerünket, bővítjük juttatásainkat.
Miután csak az idei évben hozzávetőlegesen egymilliárd forintot von el a kormány a várostól, és mert ennek csak mintegy felét pótolja az önkormányzat saját bevételeinek növekedése, ehhez és a kiszámíthatatlan finanszírozási környezethez kellett igazítani a gazdasági program konkrét célkitűzéseit.
Városrészi kisberuházások, közösségi terek, új közvilágítás
A városfejlesztés kiemelt feladata ebben a ciklusban az új településterv megalkotása a lakosság bevonásával. Ennek során tekintettel vagyunk a kormány, Pest Vármegye, és a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács (BAFT), vagyis az agglomerációs települések stratégiai fejlesztési elképzeléseire, koncepcióterveire.
A 2025 és 2029 közötti időszakban az önerő növelésével külön figyelmet fordítunk a közterületi infrastruktúra-fejlesztésekre. A városrészi kisberuházások folytatása mellett hangsúlyt kívánunk helyezni a különböző városrészi alközpontokat összekötő gyűjtőúthálózat menti fejlesztésekre is. Ilyen például a Szentlászlói és Sztaravodai utakat összekötő Fürj utca, vagy a Sztaravodai és Egres utakat összekötő út, járda, csapadékvíz-elvezetés és közvilágítás kiépítése.
Új városi közösségi tereket szeretnénk kialakítani, például az élő Duna-parti kapcsolat megteremtésével, a mobilgát menti rézsű lépcsős kialakításával. Fontos fejlesztés lesz az elavult fényforrások cseréje korszerű, energiatakarékos LED-es technológiára, külön figyelemmel a történelmi belváros egyedi megvilágítási igényeire.
Kék-zöld infrastruktúra, okos technológiák, kultúra
A fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos fejlesztések eddig is fontosak voltak a városvezetés számára. Cél, hogy ebben a ciklusban elkészüljön Szentendre zöldfelületi rendszerterve, a városi zöldvagyon kataszter.
Kiemelt feladatnak tekintjük a Duna és a patakok mentén a vízvisszatartási lehetőségek feltérképezését, megvalósítását, illetve esőkertek, esővízkezelő terek, szikkasztók, időszakos víztározók létesítésével a villámárvizek megelőzését.
A 21. század adta technológiát felhasználva kiemelten koncentrálunk az okos technológiák – pl. orvosi diagnosztika; digitális parkolás, ügyintézés, közvilágítás; energiamonitoring – alkalmazására. És az eddigi eredményekre büszkén tovább fejlesztjük a Szentendre Applikációt.
Szentendre mindig is a kultúra városa volt, amelyhez mi szentendreiek is közvetlenül kapcsolódunk. A Szentendre brand meghatározó részeként a kulturális kínálatunkat, életünket, szolgáltatásainkat rendszeresen meg kell újítani az itt élők és az idelátogatók igényeinek kielégítésére. Ennek érdekében erősíteni fogjuk városunk kulturális intézményei, kulturális szereplői, alkotó közösségei, nemzetiségei és vállalkozásai közötti együttműködést, az itt élők és az ide látogatók közös javára.
A vállalkozókkal együtt alakítjuk a jövőt
A Gazdasági Program megvalósítására már bevontuk a szentendrei vállalkozásokat, és velük közösen fogjuk alakítani a jövő Szentendréjét. Ebben a működési modellben várakozásunk szerint a helyi gazdasági szereplők, és mi szentendreiek valamennyien részesei vagyunk városunk fejlődésének alakításában.
Vagyis nem mindent az önkormányzattól kell várnunk, hanem cselekvő módon, kreativitásunkkal veszünk részt a közös szentendrei projektekben, a jövő generációért viselt felelősséggel.
Ehhez a nagy munkához kérte a szentendreiek és a képviselő-testület támogatását Fülöp Zsolt polgármester, majd átadta a szót az előterjesztést jegyző Magyar Juditnak.
Az alpolgármester elmondta, két képviselő küldött javaslatokat a program elkészítéséhez. Arról is beszélt, hogy a programban vannak közép- és hosszú távú elképzelések, miközben visszatekintést is ad az elmúlt igen nehéz időszak problémáira. Miután a bizottsági ülésen elhangzott, hogy kevés konkrétumot tartalmaz a program, fejezetenként mutatta be a konkrét fejlesztéseket.
Gyermekintézmények klimatizálása, járdaprogram, területi rendészet
A csapadék és szennyvízelvezetés szétválasztásának első lépése megvalósult, ennek folytatása határozott cél. A járdaprogramra pedig már idén 120 millió forintot szán az önkormányzat. A gyermekintézmények már elindult klimatizálásának folytatását, játszóeszközök beszerzését ígéri a program.
A közbiztonsági területen jelentős változás, hogy idén átalakul a közterületfelügyelet, területi rendészek dolgoznak. A közvilágítás tervezése idén megkezdődik, a megvalósításra akár jövőre is sor kerülhet.
Fegyelmezett gazdálkodás, bevételnövelés, településrendezés
A költségvetési fejezet kapcsán arról beszélt az alpolgármester, hogy miután az állami források folyamatos csökkenése várható, újabb és újabb saját forrásokat kell bevonni a város működtetésébe, ezért is léteznek a vállalkozásokkal közös programok, amelyeket a jövőben ki szeretne szélesíteni az önkormányzat.
Kiemelte, az önkormányzat a jövőben is folytatja a fegyelmezett gazdálkodást, illetve a rendelkezésre álló szabad összegeket továbbra is befekteti, ezzel is növelve a város érdekében felhasználható pénzmennyiséget. Az adóbehajtás továbbra is fontos része marad a források biztosításának.
Az önkormányzati lakások bérleti díjának, valamint a parkolási díjbevételének értéken tartása szintén növeli a bevételeket. Ugyanígy fontos a lakossági források bevonása a fejlesztésekbe.
A vagyongazdálkodás területén tervezett intézkedéseket egy oldalon részletezi a program, a technológiai park ügyét pedig ma is tárgyalta a testület.
A településrendezés valóban a jövő feladata. A képviselők javaslatait is beépítették a programba, ezen a területen az önkormányzat együtt akar működni az állammal, illetve 2027-ig elkészíti a településrendezési tervet.
A beruházások területén sok konkrétumot tartalmaz a program, különösen a saját forrásokból és pályázatokból tervezett fejlesztéseket ajánlotta a képviselők figyelmébe, miután a kormányzati fejlesztési források igen csak szűkösek.
A részvételi iroda fogja össze a város érdekében végzett munkát
A zöld és kék Szentendre fejezet szintén sok nevesített fejlesztést tartalmaz, az egyik legfontosabb az önkormányzat ezzel a területtel foglalkozó új irodájának a létrehozása – emelte ki Magyar Judit –, de esik szó benne komposztprogramról, esővízgyűjtők és esőkert létrehozásáról is.
A 21. századi technológiák közül kiemelte a kétszer is díjazott Szentendre Applikációt, és a parkolási rendszer megújítását. A hivatalban használják a hangfelismerő rendszereket, az egészségügyi eszközök beszerzésénél is az okos eszközök lesznek a középpontban.
Végül kiemelte, a vállalkozásokkal közösen azon dolgoznak, hogyan tudnak a cégek egymással és az önkormányzattal együttműködve részt venni a városi fejlesztésekben. A részvételi iroda pedig nagyszerűen összefogja a vállalkozások, a lakosság, az egyházak alkotta közösségnek a város érdekében végzett munkáját.
Kultúra és gazdaság kölcsönhatásban
Gulyás József alpolgármester a kulturális elképzelések kapcsán hangsúlyozta, nemzetközi példák bizonyítják, a gazdaság és a kultúra szorosan összefügg. A kulturális vonzerő alapvetően befolyásolja egy város gazdasági potenciálját és e kölcsönhatásban erősítik, erősíthetik egymást.
Városunk kulturális identitáselemei nélkül nincs értelmezhető Szentendre brand, szentendrei vonzerő, amiből ráadásul közvetlenül profitálnak a helyi gazdasági szereplők, így a vendéglátásból, kereskedelemből, vagy akár a szolgálatatásokból élők is.
Kiemelte: 2019 után szemléletváltás következett be, nem a minél nagyobb, költségesebb fesztiválok, programok rendezése lett a cél, hanem az itt élők és az idelátogatók igényeinek magas szintű kiszolgálása, ahol is azt célozták meg, hogy a különböző generációknak a kulturális, vagy rekreációs szolgálatatásokért egyre kevésbé kelljen Budapestre autózni, közlekedni.
A gazdasági program turisztikai célkitűzései között kiemelt célként szerepel Szentendre és a térség vonzerejét jó minőségben bemutató kiadványok készítése többnyelven. Ebbe a folyamatba is szeretné a város vezetése bevonni a vállalkozókat és a környező településeket, annál is inkább, mert 2020 óta nem létezik a Szentendrét és a Dunakanyart önálló egységként kezelő támogatási rendszer.
Vita a prioritásokról
Kun Csaba képviselő szerint az elhangzottakból nem derül ki, mik is a fő prioritásai a programnak. Mérhető célokat, intézkedéseket kellene meghatározni, személyi, tárgyi feltételeket lefektetni, és ütemezni a megvalósulást. Fontos lenne a monitorozás, amely az előző ciklusra is visszautal. Példaként említette a szerinte félbemaradt térinformatikai fejlesztéseket. Hiányolta, hogy nem kérdezi meg az önkormányzat a lakosságot, hogy vajon milyen fejlesztéseket szeretnének. Nehezményezte, hogy nem szerepel a programban a Versenyképes Járások Program, hiszen Navracsics Tibor miniszter szavai szerint hamarosan ide kerül a szolidaritási hozzájárulás összege. Nem látni, hogy milyen, Szentendre számára is hasznos térségi fejlesztéseket kíván megvalósítani. Ugyancsak hiányolta a városrészi költségvetés szoftverének fejlesztését.
Gulyás József alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, amely egy országos önkormányzati érdekszövetség, ráadásul Mátészalka FIDESZ-es polgármestere vezeti, éppen most fogalmazta meg konkrét javaslatait, követeléseit. A TÖOSZ is azt kezdeményezi, hogy a kormány vizsgálja felül a szolidaritási hozzájárulás rendszerét és módosítsa annak jogi szabályozását oly módon, hogy annak mértéke már 2026. évtől csökkenjen, valamint a szolidaritási hozzájárulás döntő részét csatornázza át a Versenyképes Járások Programba. Nem tudni ugyanis, hová, kerül a településektől elvont hozzájárulás, hiszen a kisebb települések állami támogatása is csökken.
Fülöp Zsolt elmondta, a Kun Csaba által hiányolt szolgáltatások jó része elérhető a Szentendre Applikációban. Hozzátette: az önkormányzat csak a konkrét jogszabályokra reagál, Facebook-bejegyzésekre, de akár egy miniszter szavaira nem, hiszen jogszabályi háttér híján felelőtlenség lenne például a szolidaritási hozzájárulás címen elvont 658 millió forint térségi elköltésére programot írni. Értetlenségének adott hangot, hogy a képviselő miért nem látja a prioritásokat, majd visszaidézte a felvezetőben elhangzottakat, amelyek mind a városvezetés prioritásait sorolja.
Versenyképes járások?
Herczeg Gábor bizottsági elnök elmondta, a felvetett hiányosságok jó része szerepel a programban, a prioritásokat el lehet olvasni a vezetői összefoglalóban, a monitoring pedig a dokumentum 17. oldalán szintén olvasható, ahol az előző ciklusban ígért és megvalósult beruházásokat is láthatja mindenki. A Versenyképes Járások Programot pedig már nevében is cinikusnak tartja, hiszen az összeugrasztja a járási településeket.
Fülöp Zsolt erre reagálva elmondta, a Dunakanyar települései nagyon jól együtt tudnak működni, bár kétségtelen, hogy másutt nagy viták vannak az összeg felhasználásról.
Bíró Barna szintén értetlenségét fejezte ki az okosvárosról szóló kritika kapcsán, hiszen az szerepel a vezetői összefoglalóban.
Magyar Judit alpolgármester is reagált a kritikára. – Egyetlen prioritása nem lehet a programnak, a fejezetenkénti prioritások viszont szerepelnek benne, amit a polgármester ismételten fel is olvasott. A Versenyképes Járások Program Szentendre számára nem siker, hiszen a kirótt 658 millió forintnyi szolidaritási hozzájárulást levonják az állami támogatásból, most ráadásul lefölözik az iparűzési adót is. A környező települések polgármestereivel hónapok óta azon törjük a fejünket, miként lehet olyan programot összeállítani, amely minden település, köztük Szentendre számára is hasznos – hangsúlyozta. Feltette a kérdést, vajon miért kellene örülni annak, hogy a néhány nagyobb település által befizetett összeget 13 település között osztják szét. Emlékeztetett, a szentendrei vállalkozók által befizetett összegről van szó. Végül ő is arról beszélt, a Szentendrétől elvont szolidaritási hozzájárulás sorsáról semmit nem tudni. Reményét fejezte ki, hogy jövőre már nem létezik ez a program, ezért is nem szerepel a programban.
2025-ben egymilliárd forintot költünk fejlesztésekre
Pilis Dániel képviselő arról beszélt, nem érti a lakosság bevonásának hiányára vonatkozó kritikát, hiszen a városrészi költségvetésben 2021 óta megkérdezik a helyben élőket a fejlesztésekről, ami alapján problématérkép készül. Ezt tükrözi a gazdasági program is. Kiemelte, a város saját forrásból és pályázati pénzek felhasználásával idén is egymilliárd forintot költ fejlesztésekre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a csökkenő kormányzati támogatás egyre nehezebb helyzetbe hozza az önkormányzatot, kiemelte hogy a Versenyképes Járások Programban csak töredéke juthat vissza annak az összegnek, amit elvonnak a várostól. A digitális parkolási rendszerrel kapcsolatosan hangsúlyozta, nem érti a kritikát, hiszen az előkészítő tanácskozáson szó esett erről a kérdésről.
Filó András képviselő feltette a kérdést, miért vállal olyan feladatokat, amelyek nem kötelezők, például a vízvisszatartást? Fülöp Zsolt elmondta, a csapadékvíz kezelése az önkormányzat feladata. A klímaváltozás miatt fontos a leesett csapadék megtartása.
Varga Csaba képviselő is megerősítette: a prioritásokat világosan ki lehet olvasni a programból. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági helyzet folyamatosan változik, érdemes lesz rendszeresen megnézni, szükséges-e változtatni az elképzeléseken, hiszen jelentős bizonytalanságok vannak például a külső forrásokban. Emlékeztetett, a központi költségvetés a tervezett éves hiány jelentős részét elérte az év első két hónapjában, a növekedés alacsonyabb, az infláció magasabb a vártnál. A monitoring során a hosszútávú elképzeléseket kell inkább szem előtt tartani, és kevésbé az éves terveket.
A polgármester az elhangzottakhoz kapcsolódva arról beszélt, miután a kormány rendszeresen, akár év közben is olyan változtatásokat vezet be, amelyek érintik a város költségvetését, valóban szükség van az önkormányzat fejlesztési terveinek rendszeres áttekintésére.
A képviselők 11 igen és két tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.
(Borítókép: Bellai László / Szentendre.hu)
