Négy év alatt 164 milliárd forinttal csökkentené a kormány az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásáért járó állami finanszírozást, miközben a magas infláció és az emelkedő költségek miatt egyre magasabbak lesznek a helyhatóságok kiadásai. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy véli, ha megvalósul a pénzügyminiszter terve, minden településen komoly működési nehézségekre kell számítani.
Az önkormányzatok fekete évei következhetnek, derül ki a kormány honlapján december 30-án megjelent tervezet számaiból: 2027-re a tavalyi központi támogatásnál is kevesebbel számolhatnak az önkormányzatok, miközben várhatóan folyamatosan emelkednek kiadásaik. A „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” címet viselő dokumentumból kiderül, hogy amíg 2023-ban a teljes önkormányzati szektor 1100 milliárd forint támogatást kapott, addig ez az összeg 2027-re 1044 milliárd forintra csökken. Eközben a helyhatóságok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás – amely a kormány magyarázata szerint arra szolgál, hogy a szegényebb önkormányzatok költségvetését abból egészítsék ki – évi 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra nő. Ennek eredőjeként az önkormányzatok nettó finanszírozása (a kötelező feladatokra juttatott összegből levonva a szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeget) négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárd forintra csökken.
Ennek kapcsán a K-Monitor arra mutat rá, hogy álságos a kormány magyarázata, hiszen a számok azt bizonyítják, hiába nő az önkormányzatok által befizetett hozzájárulás 2023 és 2027 között, ha az nem jut vissza településekhez. Egyszerűen arról van szó, hogy az összeget elnyeli a központi költségvetés, és nem tudni, hogy mire költik azt. A kormány számára az újabb megszorítás politikai haszna, hogy a problémákért a helyi polgármestereket lehet felelőssé tenni – kommentálta a hírt a Telex.
Fülöp Zsolt polgármester a tervezet kapcsán arról beszélt a Szentendre.hu-nak, reményei szerint a kormány előbb-utóbb belátja majd, hogy az önkormányzatok korlátozása vissza fog ütni a hatalomra, a jelek szerint azonban ez még nem következett be. Holott az emberek – a központi propagandagépezet sulykolása ellenére – tisztában vannak a tényekkel, vagyis hogy a kormányzati intézkedések hatására folyamatosan csökken az önkormányzatok rendelkezésére álló összeg.
Sajnálatos – hangsúlyozta Fülöp Zsolt –, hogy a teljes magyar önkormányzati rendszerre kisebb összeget szán a kormány, mint például honvédelemre vagy a Liszt Ferenc reptér megvásárlására.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben megvalósulnak a leírtak, akkor nemcsak azok a települések lesznek bajban, amelyek kevesebb iparűzési adót tudnak beszedni, hanem azok is, amelyek eddig valamilyen módon képesek voltak relatíve jól működni.
– Szentendre esetében még van hova nyúlni a kötelező feladatok finanszírozásának biztosítása érdekében, például a kulturális rendezvények számának csökkentésével, sok helyütt azonban nincs ilyen lehetőség. Ha valósággá válik, ami a tervezetben szerepel, akkor talán nem az lesz a kérdés, hogy hány kiállítás lesz a múzeumban, hanem hogy lesz-e egyáltalán kiállítás. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy a magas infláció mellett újabb terhet jelent Szentendre, de az összes önkormányzat esetében is, hogy a gazdaság tavalyi zuhanása az iparűzési adó összegét is visszafogja vetni, ami szintén csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat. Mi már ennek figyelembevételével készítjük az idei költségvetést – mondta a polgármester.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva hasonlóan látja a helyhatóságok helyzetét, szerinte az önkormányzatok módszeres kivéreztetése évek óta tapasztalható. A Varga Mihály által jegyzett dokumentum ugyanakkor nincs kőbe vésve, annak elkészítésével ugyanis törvényi és uniós kötelezettségének tett eleget a kormány – tette hozzá. – Hogy mi valósul meg belőle, az minden évben a központi költségvetés számaiból olvasható majd ki. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem tudni, az önkormányzatoknak járó összeg csökkenését követi-e az önkormányzatok kötelező feladatainak csökkentése. Korábban ugyanis szóba került már a közétkeztetés központosítása, illetve az óvodai szolgáltatás állami kézbe vétele.
Amennyiben az önkormányzati feladatok köre nem csökken, a rendelkezésre álló összeg viszont igen, akkor a növekvő bérek, az egyre magasabb összegű energiaszámlák, valamint az egyéb költségek emelkedése miatt brutális erőforrásvesztésről beszélhetünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kötelező önkormányzati feladatok nem biztosíthatók a korábban megszokott színvonalon, komoly működési problémákra kell számítani.
Annál is inkább, mert az unióban mértnél továbbra is magasabb a hazai infláció, továbbá az önkormányzatok által igénybe vett szolgáltatások, például a tömegközlekedés működési költségeiben alkalmazott árak az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek.
Borítóképünkön Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere a MÖSZ május 23-án tartott konferenciáján.
FOTÓ: Bellai László / Szentendre.hu
