Alig ért véget a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökségi ülése a Városházán, máris kezdődött az Egyensúly Intézet klímapolitikai tanácskozása. A megbeszélésen Csernus Dóra, az intézet klímapolitikai igazgatójának vezetésével a régió településeinek polgármesterei az éghajlatvédelem helyi lehetőségeiről tárgyaltak.

A tanácskozáson elhangzott, hogy bár kívánatos lenne, egyelőre nincs esély a közúti gépjármű közlekedés más közlekedési módokkal történő kiváltása. A közútinál sokkal kisebb környezeti terhelést jelentő kötöttpályás közlekedési fejlesztések egyelőre leálltak, az elektromos kerékpárok és egyéb járművek fővároson kívülre való kiterjesztésében pedig a szolgáltatók nem érdekeltek. 

További nehézséget jelent, hogy az elmúlt évtizedekben olyan számban költöztek a fővárosból az agglomerációs településekre, hogy azt sem az út-, sem a közmű-, sem az egyéb intézményhálózat nem volt képes követni, így egyre nehezebb a fenntartható működés biztosítása. A polgármesterek amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy kivették a hulladékszállítást az önkormányzatok kezéből, és miután pénzügyi vállalkozás végzi most a tevékenységet, az profitorientált. Ezért nem látni, hogy az új rendszer valóban képes-e biztosítani a fenntarthatóságot. 

A polgármesterek arra is felhívták a figyelmet, hogy néhány évvel ezelőtt az építési vállalkozásoknak igazolni kellett, hol deponálják a sittet, mostanra ez a kötelezettség megszűnt. Ez a gyakorlat felveti az ivóvízbázis szennyezésének lehetőségét is. 

Alapvető problémaként vetődött fel, hogy sokan nem tudják mit is jelent a fenntartható fejlődés, illetve hogy a lakosság elsősorban saját egyéni érdekeit tartja szem előtt, és csak lassan fogadja be a közösségi gondolkodás elveit. 

Ezen a hozzáálláson változtathatnának például az energiaközösségek. Ha ezek itthon is szerveződhetnének,  például egy magánház tetejére telepített házi naperőmű felesleges energiáját megvehetné az önkormányzat. Vagyis könnyű lenne megtalálni az egyéni és a közösségi érdek kapcsolódását. Ennek az egyik fő  akadálya, hogy nem született még meg az energiaközösségekkel kapcsolatos részletes szabályozás.

Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a jelenleginél sokkal hatékonyabb megoldásokat lehetne találni, ha a kormány érdemben bevonná az önkormányzatokat a nagyobb rendszerek átalakításába, illetve kikérné véleményüket a mindannyiunkat érintő problémák megoldásáról

Az energiaválság pedig arra kényszerítette az embereket, hogy a magas energiaárak miatt térjenek vissza a szilárd tüzelésre, amelynek köztudottan igen nagy a környezeti terhelése. És jó, ha fával, és nem egyéb „tüzelőanyaggal” tömik meg a kályhát. Ez utóbbi jelenség arra figyelmeztet, hogy amíg az embereknek napi megélhetési problémáik vannak, addig nem tudnak és nem is akarnak a fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozni.