Dukay Igor természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök közös publikációt jelentetett meg a Botanikai Közlemények 111.  kötetének, 2. füzetében (211-243. oldal) a Bükkös-patak menti fás növényzet változásáról.

„A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai”  című tanulmány szerzői katonai és kataszteri térképek, légi felvételek, fényképek, műholdfelvételek és saját terepi megfigyelésekre támaszkodva vizsgálták a Bükkös-patak közvetlen környezetének változásait.

A 18 kilométer hosszú, Szentendrénél a Dunába torkolló Bükkös-patak fontos eleme a település kék-zöld infrastruktúra-hálózatának, amelynek társadalmi értéke is jelentős. A patak menti vegetáció botanikai jelentősége mellett a kutatók kitérnek annak ökoszisztéma-szolgáltatásaira, tájképi, ökológiai, természetvédelmi és klímaszabályzó szerepére is.

Különböző szempontok – morfológia, domborzat, a meder és a növényzet állapota, a dunai és települési hatás – szerint 9 szakaszra osztották a folyót a forrástól a torkolatig, majd a rendelkezésre álló adatok alapján részletesen elemezték a meder vegetációjának változását az elmúlt évszázadokban. A patakpart növényzetének alakulására nagy hatással volt a környezetét érintő emberi tevékenység (gyep-, erdőgazdálkodás, legeltetés, szántóként, kaszálóként való hasznosítás, malom, bánya, mederburkolás és kotrás, partfal-, gátépítés), de előfordult spontán erdősödés, fatelepítés és közösségi, önkormányzati faültető akció is a patak közvetlen környezetében.

Dukay Igor és Malatinszky Ákos kitartó és szenvedélyes szakmai munkájának köszönhetően az alapos, szakaszonkénti vizsgálattal megismerhetjük a patak regenerálódási folyamatát, és közelebb kerülhetünk a kék- és zöldinfrastruktúra-hálózat jelentőségének megértéséhez.