Általános tájékoztatás

A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások (támogatások) iránti kérelmek benyújtásával kapcsolatos fő információk
• Eljáró szervezeti egység: Humánszolgáltatási Iroda
• Ügyintézők:
a) ha az ügyfél nevének kezdőbetűje A-Ny: Kokovai Szilvia,
b) ha az ügyfél nevének kezdőbetűje O-ZS: Balogh Tibor

Ügyintézési határidő:

Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap. Sommás eljárásnak csak akkor van helye, ha a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, tehát a döntés meghozatalához szükséges minden információ rendelkezésre áll és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

• A kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványok átvehetők személyesen a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban vagy letölthetők az adott segélyről szóló almenüpontnál.

• A kérelmek kitöltésében, benyújtásában kollégáink segítséget nyújtanak személyesen, vagy a 26-785-055 telefonszámon.

• Valamennyi kérelemhez mellékelni kell a jogosultsági feltételt igazoló okiratokat (például ha a támogatás jövedelemhatárhoz kötött, akkor a jövedelmeket igazoló okiratokat; ha vagyonnyilatkozathoz kötött, akkor a kitöltött és aláírt vagyonnyilatkozatot). Ha valamely segélytípusnál speciális melléklet csatolására van szükség, akkor azt az adott ellátásfajtánál külön jelezzük.

Valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igazgatási eljárás tárgyánál fogva illetékmentes, valamint költségmentes.

• Jogorvoslat: Az első fokú határozattal szemben minden esetben fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani és az alábbi szerveknek kell címezni:

  • ha a határozatot a jegyző nevében hozták meg, akkor a Pest Megyei Kormányhivatalnak
  • ha a határozatot a polgármester hozta meg, akkor a Képviselő-testületnek

Jövedelemszámítás

  • A törvény előírásai szerint jövedelem alatt az alábbiakat kell érteni:

– A jövedelemnek nem tekinthető bevételek kivételével az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

b) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

  • Nem minősül jövedelemnek

– a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

– a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

– az anyasági támogatás,

– a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

– a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

– a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,

– a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

– az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

– a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.

  • Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
  • Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
  • A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
  • A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

  • A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

 

Vagyon

• Amennyiben a támogatás megállapítására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező vagy családtagja (háztartásának tagja) vagyonnal nem rendelkezik, akkor vagyon alatt az alábbiakat kell érteni:

a) szociális ellátások esetében az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

aa) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (2022-ben 855.000 Ft), vagy

ab) forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (2022-ben 2.280.000 Ft)
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

ba) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2022-ben 570.000 Ft), vagy

bb) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (2022-ben 1.995.000 Ft)
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

• Az illetékességi terület Szentendrére terjed ki.

Jogszabályok
– a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
– az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
– a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
– a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
– Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 17/2023. (IV.28.) önkormányzati rendelet
– Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 10/2018. (IV. 23.) önkormányzati rendelet
– a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet
– Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 24/2018. (X.16.) önkormányzati rendelete