A Szentendrei kistérség települései közül 3 település Visegrád, Kisoroszi és Szentendre az, amely önállóan védekezik az árvizekkel szemben. Szentendrén a Duna szakasz hossza több kilométer, melyből a történelmi belvárost védő 1960-as években épült gát1,243 kmhosszú. Ez a gát az elmúlt rekordárvizek során jelentős mértékben sérült, szakértői vélemények szerint a továbbiakban nem képes feladatát ellátni, a következő nagyobb árhullám könnyen áttörheti azt, ami a teljes óvárosi rész eláradását eredményezheti, több műemlék épület víz alá kerülhet. Ha ez bekövetkezik, soha nem látott méretű árvíz okozta károkkal kell szembe nézni a Szentendrének, a Magyarországnak, hiszen pótolhatatlan történelmi értékek kerülnének helyreállíthatatlan állapotba.
A jelen projekt, azaz az árvízvédelmi fejlesztés elsőrendű célja, a fent említettek alapján, a Duna szentendrei belvárosi szakasza mellett élő emberek és javaik, a pótolhatatlan történelmi értékek, valamint a helyi vállalkozások és tulajdonok védelme az árvizekkel szemben. A fejlesztés célja az árvízvédelmi biztonságnak az országos előírások szerinti kielégítése, a jelen projekttel érintett szentendrei árvízvédelmi öblözet hátrányos helyzetének megszüntetése, egy megbízható és stabil védmű megépítése. A tervezett műszaki megoldások között szereplő mobil árvízvédelmi fal megvalósulása egy olyan műszaki kuriózumot képviselne, amely Magyarországon példaértékű lenne, mindamellett, hogy Európa szerte már jól ismert és bevált védekezési módról van szó.
Az első fordulós pályázat sikereként 2009. április 17-én aláírásra került Támogatási Szerződés (TSZ) a projekt előkészítéséhez, melyben elfogadásra és rögzítésre került a projektfejlesztési útvonalterv. Az előkészítő munkák az útvonaltervnek megfelelően kezdődtek meg. Ennek részeként 2010. júliusában fogadta el az akkor még KVVM FI-nek nevezett Közreműködő Szervezet (KSZ) a végleges Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt (RMT), amely eredményeként valósulhatott meg a 2. fordulós pályázat befogadása, és a Támogatási Szerződés aláírása a megvalósítási munkákra. (2011. március 21.)
A megvalósítandó árvédelmi töltés rekonstrukció főbb műszaki tartalma
1. szakasz 0+322 – 0+550 szelvények között Bolgár utcától a Bükkös patakig,
2. szakasz 0+550 – 0+869 szelvények között a Bükkös patak jobb partja a Kossuth Lajos hídig,
3. szakasz 1+224 – 1+577 szelvények között a Bükkös patak bal partja a Kossuth Lajos híd alatt,
4. szakasz 1+577 – 1+708 szelvények között Duna jobb partja a Bükkös patak torkolatától a Köszöntő szoborig,
5. szakasz 1+708 – 1+902 szelvények között Duna jobb partja a Köszöntő szobortól a Péter-Pál utcáig,
6. szakasz 1+902 – 2+235 szelvények között Duna jobb partja Péter-Pál utcától a Lázár cár térig,
7. szakasz 2+235 – 2+335 szelvények között Duna jobb partja Lázár cár tértől a Rév állomásig,
8. szakasz 2+335 – 2+587 szelvények között Duna jobb partja Rév állomástól a Yacht kikötő lejáratáig.
Dunakorzó gátépítés nagyobb térképen való megjelenítése
Az 1-3-as szakasz, vagyis a Bolgár utcától a Bükkös patak jobb és bal partján át, a Bükkös patak Duna-ágba való torkolatáig olyan műszaki megoldás alkalmazható, amelynek célja a meglévő töltésnél a káros szivárgások megszüntetése a vízoldali koronaélbe vízzáró fal építésével, valamint mentett oldali szivárgó kialakítása.
A 4. szakasz esetében, a Bükkös patak torkolatától a Köszöntő szoborig a kivitelezhető megoldást a töltés szélesítése és magasítása jelenti, és vízzáró fal kerül a töltéskorona vízoldali szélébe, továbbá a mentett oldalon szivárgó és vízoldali fenntartó út kerülhet kiépítésre.
Az 5. szakasz, a Köszöntő szobortól a Péter-Pál utcáig a töltés koronaszélessége és magassága kielégíti az előírásokat, ezért ezen a szakaszon a vízoldalon csak fenntartó út kerül kiépítésre.
A 6. szakasz, a Péter-Pál utcától a Lázár cár térig (Bem utca), ahol a mobil árvízvédelmi fal kialakításának műszaki megoldása alkalmazható. Ez a műszaki megoldás a rossz minőségű és anyagú töltés és parapetfal bontását, mobil árvízvédelmi fal kialakítását jelenti. A töltés vízoldali korona élébe vízzáró fal kerül beépítésre a mobil árvízvédelmi fal alá, továbbá a mentett oldalon szivárgó kerül kialakításra, valamint a töltés víz oldali laposításával fenntartó út alakítható ki.
A 7. szakasz, a Bem utcától a Rév állomásig tart. A legrosszabb minőségű gátszakasz teljes elbontása és átépítése. A vízoldalon fenntartó út építése.
A 8. szakaszon, a Rév állomástól a Yacht kikötőig, vasbeton szögtámfalak építésével lehet megoldani a védmű megerősítését, amely esetben a szögtámfal a meglévő a vasbeton falak tetejére épül a meglévő parapetfalak részleges visszabontása után. A vízoldalon fenntartó út kerül kialakításra.
A pályázat keretében megvalósuló fejlesztés közvetlenül hozzájárul a fenntartható település-fejlesztéshez, az anyag és eszköztakarékos védekezés megteremtéséhez, és a természeti erőforrások megőrzéséhez, a környezeti ártalmak csökkentéséhez.
A tervezett gátrendszer garanciát nyújt a környezeti kockázatok (árvizek) maximális mérséklésére. A település fejlesztési koncepciójának is kiemelt eleme a természeti, kulturális értékek megőrzése.
A projekt illeszkedik az EU-s és hazai célkitűzésekhez és tökéletesen illeszkedik a Környezet és Energia Operatív Program második, „Vizeink jó kezelése” című prioritástengelyének céljaihoz, azon belül pedig a „jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása” intézkedés célkitűzéseihez, mivel a beavatkozás elsődleges célja az árvízi kockázatok csökkentése.
Projektünk teljes mértékben megfelel az Operatív Programban (OP) meghatározott feltételeknek, miszerint a Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében a nem kellő biztonságú szakaszokon mielőbb meg kell kezdeni a védvonalak kiépítését az előírt szintre, valamint gondoskodni kell a védművek nélküli, mély fekvésű területeken található értékes és sűrűn lakott települések, településrészek megfelelő védelméről. A szentendrei projekt keretében az OP-ban foglaltaknak megfelelően, az előírt árvízvédelmi biztonság megteremtése céljából, – az EU vonatkozó ajánlásai szerint a „teret a folyóknak” elv érvényesítése mellett, a környezet- és természetvédelmi érdekeket is szolgálva – történik az árvízvédelmi rendszer fejlesztése.
Árvízi védekezések és külföldi tanulmányutak alapján, tűzoltóságunk megismerkedett különböző védekezési módszerekkel, többek között a mobil árvízvédelmi fallal is. Ezeknek a rendszereknek élesben történő működése és működtetése belevág a tűzoltóság profiljába, és napi rendszerességű továbbképzésébe beleillesztethető a gát felépítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges gyakorlat, valamint elméleti tudás megszerzése és kiépítésének gyakorlatozása. A tárolást célszerű a tűzoltóság szabad területén megvalósítani, mert így az őrzése, a karbantartása, és egy esetleges 10-15 méteres gyakorló szakasz kiépítésével a gyakorlati képzés is folyamatos lenne. Emiatt továbbra is javasoljuk – a külföldön bevált módszerként – itthon is a tűzoltóság üzemeltetésére bízni az árvízvédelmi falat.
A projekt előzményeként számos terv és tanulmány készült, melyek közül a jelen projekt tekintetében legfontosabb a 2007-ben lezajlott „Dunakorzó tervpályázat”. Ennek a pályázatnak a keretében a teljes Dunakorzó megújítására várt olyan pályázatokat a város, melyek mindenekelőtt arra alkalmasak,, hogy a város évek óta tapasztalható árvízvédelmi gondjait megoldják.
A nyertesPuhl Antalépítészirodája lett, a korábban benyújtásra került EMT-ben is bemutatott mobil gátas tervekkel. A felkért vízügyi szakértők véleményét elfogadva, a város Képviselő Testülete is emellé a megoldás mellé állt, és megindította a tervpályázat nyertesével lefolytatandó hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
Ennek eredményeképpen lezajlott a tervezési szakasz, és a tervek megkapták a jogerős vízjogi létesítési engedélyt, valamint elkészültek a megvalósításhoz, pályáztatáshoz szükséges tender és kiviteli dokumentációk. Ezt követően került sor a II. fordulós támogatási szerződés megkötésére 2011. március 21-én – 100%-os támogatási konstrukcióban bruttó 1.299.475.536 Ft-ot nyert el a város -, melynek keretében megkezdődhettek a megvalósítási munkák.
A támogatási szerződésünk szerint a megvalósítás résztvevőit öt külön eljárás keretében választjuk, illetve választottuk ki, melyek a következők:
- mérnök (becsült értéke nettó 19.400.000 Ft)
- kommunikációs szervezet (becsült értéke nettó 3.700.000 Ft)
- mobil rendszer szállítója (becsült értéke nettó 162.000.000 Ft)
- földmű kivitelező (becsült értéke nettó 768.168.980+45.000.000 Ft tartalékkeret)
- karbantartási kézikönyv készítője (becsült értéke nettó 2.120.000 Ft)
A KSZ és a KFF szigorú szakmai felügyeletével elkészültek a közbeszerzések dokumentációi és megkezdődtek az eljárások. A felsoroltak közül a mérnök, a kommunikációs szervezet, valamint a mobil rendszer szállítására kiírt pályázatok sikeresen és eredményesen lezárultak, a nyertes ajánlattevőkkel a szerződések megkötésre kerültek.
A földmű kivitelezésére meghirdetett eljárás első körben visszavonásra került, sikertelen lett. Az ismételt eljárás újabb KSZ és KFF tanúsítványok megszerzése után 2011. december 28-án indult. Várhatóan, figyelembe véve az esetleges jogorvoslati eljárásokat is, a szerződéskötésre 2012. májusában kerülhet sor.
A jogerős létesítési engedélyben foglaltak szerint a gáttesten munkát végezni csak március 15-e után lehet, ezért a tényleges kivitelezés megkezdését, összhangban a folyamatban lévő eljárás várható befejezésével, 2012 májusára tervezzük.
