Összefognak az önkormányzatok, hogy miután a kormány nyári döntése értelmében kiestek a rezsicsökkentésből, valahogy túléljék az elkövetkező két telet. A sokszorosára emelkedett rezsiszámlák kifizetése szinte lehetetlen kormányzati segítség nélkül. A magyar kormány és az Európai Unió között hétfő este megszületett, a támogatásokról szóló egyezségre alapozva több javaslatot is megfogalmaztak a legnagyobb önkormányzati szövetségek, amelyekkel megkönnyíthetnék a bajban lévő önkormányzatok helyzetét – hangzott el a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) keddi elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón.
– Több, az elnökségi ülésen is előterjesztett elképzelésem is bekerült a kormány számára készült javaslatok közé – nyilatkozta a sajtótájékoztatón elhangzottak kapcsán Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere a Szentendre.hu-nak. – Így, hogy a kifizetetlen önkormányzati számlákhoz feltétlenül kormányzati támogatásra van szükség, hogy a helyreállítási alap hiteleit teljesen le kellene hívni, és abból finanszírozni az önkormányzatok energetikai beruházásait, illetve hogy a szolidaritási adóból finanszírozhassák energiahatékonysági fejlesztéseiket a helyhatóságok.
– Örömmel üdvözöljük a magyar kormány és az Európai Bizottság között tegnap este született megállapodást, illetve hogy most a brüsszeli szankciók már nem tesznek tönkre minket, és megnyílik a lehetőség arra, hogy azokból a forrásokból, amelyek Magyarországra érkeznek, nagyon sok önkormányzati feladat is megvalósuljon, amiről az elmúlt időszakban beszéltünk – kezdte a „Bizonytalanság éve és költségvetése következnek” címmel meghirdetett – ,sajtótájékoztatót a MÖSZ elnökségi ülését követően Gémesi György, Gödöllő polgármestere.
A szervezet elnöke a mögöttünk lévő évről elmondta, az önkormányzati érdekérvényesítés szempontjából nem volt igazán sikeres, voltak persze apró sikerek. Hangsúlyozta, az önkormányzatok és a kormány közötti tárgyalások érdemi egyeztetések nélkül értek véget, illetve hogy a következő időszak is így folytatódik, hiszen rendeleti kormányzás van ma Magyarországon, így a költségvetésről is rendeleti úton, az önkormányzatok bevonása nélkül dönt a kormány.
A kötelező feladatokra kaphatnak támogatást az önkormányzatok
Emlékeztetett, a kormány nyáron közölte, az önkormányzatok kiesnek a rezsicsökkentésre jogosultak köréből, ami átlagosan tízszeres energiaköltséget jelent a helyhatóságok számára, majd szeptemberben az is kiderült, a távfűtés is 10-16-szorosára emelkedik. Ezzel párhuzamosan Balla György miniszteri biztossal is tárgyaltak az önkormányzatok, amelyek alapján december közepén a miniszteri biztos kormányelőterjesztést készít, és a kormány nagy valószínűséggel még idén tárgyalja ezeket a kérdéseket.
– Arról viszont megnyugtatott minket, hogy ne várjunk érdemi intézkedést. Abban az esetben tudnak beavatkozni, ha a kötelező feladatok végrehajtása veszélybe kerül – hangsúlyozta az elnök.
Gémesi György azt is kiemelte, nagy kérdés persze, hogy mit számítunk a kötelező feladatok közé. Ha például az óvodák, bölcsődék, idősotthonok, egészségügyi intézmények működtetésén kívül ide számítjuk a kátyúzást, a vízelvezetést vagy a közétkeztetést, akkor elmondhatjuk, hogy már most veszélybe került a kötelező feladatok végrehajtása.
A politikus visszautalt az előző napon a MÖSZ kezdeményezésére, az Egyensúly Intézet koordinálásával megtartott Nemzeti Energetikai Kerekasztal találkozóra. A hétfői egyeztetésről elmondta, az arról kiadott tájékoztatóban részletesen leírták, milyen elvek szerint szeretnének február végére egy olyan intézkedési tervet kidolgozni, amelyet a kormány számára átnyújtva elkészíthető az az elképzelés, hogy miként lehet országos és lokális szinten is túlélni a jövő év energetikai nehézségeit.
A keddi egyeztetésről elmondta, azon MÖSZ-ön kívül résztvett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) képviseletében Schmidt Jenő elnök, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) nevében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. És bár személyesen nem tudott jelen lenni, Cser-Palkovics András, a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviseletében jelezte, hogy a közös munkában részt szeretne venni.
Az energetikai miniszterrel tárgyalnának
Gémesi György arról is beszélt, hogy a MÖSZ párbeszédet kezdeményezett az új, energetikai minisztérium vezetőjével. A miniszterrel többek között azt szeretnék tisztázni, mi lesz azokkal az energiaszámlákkal, amelyeket a települések nem tudnak kifizetni. Azt is szeretnék megtudni, miniszter úr milyen megoldásokat tud elképzelni, hogy az önkormányzatok a magas energiaszámlák miatt ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. Különösen fontosnak nevezte, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát egységes áron kapják az önkormányzatok. Miután a jelentősen megemelkedett energiaköltségek, illetve az infláció akkora többletköltséget jelent az önkormányzatok számára, amit nem tudnak kifizetni, ennek megoldásáról is egyeztetni szeretnének a kormánnyal.
A miniszterrel tervezett megbeszéléseken szeretnék felvetni, hogy a kormány a szolidaritási adót, vagy annak legalább egy részét hagyja az önkormányzatoknál. Erre látnak lehetőséget, hiszen a kormányzati adóbevételek hozzávetőlegesen kétezer milliárd forinttal nőttek az előzetesen tervezetthez képest.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ alelnöke a kistelepülések képviseletében arról beszélt, hogy a mintegy háromezer, tízezer fő alatti település csak reménykedhet abban, hogy valamilyen kormányzati segítséget kapnak az energiaszámlák kifizetéséhez. Szerinte nagy kérdés, hogy egységes elvek szerint érkezik a segítség, vagy lesznek az egyenlők között még egyenlőbbek. A kistelepüléseken nagy szükség van a segítségre, mert az önkormányzatok idén még csak halmozzák a kifizetetlen számlákat, de nem tudni, mi lesz a következő télen. A polgármester arról is beszélt, vidéken komoly gondot okoz, hogy sokan a rezsire és az élelmiszerre elköltik teljes fizetésüket, tehát az önkormányzatoknak nekik is segíteni kellene. Ezért lenne szükség olyan konkrét tervekre, amelyek a kormány segítségével biztosítanák a vidék túlélését ebben a nehéz időszakban is.
A szolidaritási adóból támogassák az energetikai beruházásokat
Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, örömteli a kormány és az unió közötti egyezség megszületése. Hangsúlyozta, mostantól a kormány felelőssége, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyeket az unió támasztott a támogatások utalásához. A globális minimumadó ügyében született megegyezés fontos eleme, hogy a 9 százalékos társasági adó mellett megmarad az iparűzési adó, mert csak így teljesül a 15 százalékos minimumadó feltétele. A helyreállítási alap (RRF) támogatásainak igénybevétele mellett a főpolgármester arra biztatta a kormányt, hogy az alapban elérhető hitelt is igényelje, és az így nekünk járó teljes összeget az energiaválság megoldására, az orosz függőség csökkentésére, illetve zöld energetikai fejlesztésekre fordítsa. Ebben az energetikai fejlesztésben az önkormányzatok is érdekeltek, ezért reményét fejezte ki, hogy a kormány ebben is partnernek tekinti majd az önkormányzatokat.
Karácsony Gergely is beszélt, a szolidaritási adóról. Azt szeretnék kérni a kormánytól, hogy a jövő évben esedékes szolidaritási adó összegéből az önkormányzatok vonhassák le az energiahatékonyságra és a zöld átállásra fordított kiadásaikat. Ez éves szinten kétszázmilliárd, a Fővárosi Önkormányzat esetében 55 milliárd forintot jelent. A fővárosnak már konkrét tervei vannak arra vonatkozólag, hogy miként lehet a gázfogyasztást csökkenteni, a zöld átállást elősegíteni.
A hétfői Nemzeti Energetikai Kerekasztal megbeszélésre utalva arról beszélt Karácsony Gergely, hogy a szakértők ott is megerősítették, hogy vége az olcsó energia időszakának, ezért a kormánynak és az önkormányzatnak is az az érdeke, hogy összefogjanak, és energiahatékonysági beruházásokkal készüljenek a jövőre.
Borítóképen balról jobbra: Karácsony Gergely főpolgármester, a BÖSZ elnöke, a MÖSZ alelnöke, Gémesi György, a MÖSZ elnöke, és Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ alelnöke a Magyar Önkormányzatok Szövetségének sajtótájékoztatóján, 2022. december 13-án. Forrás: MÖSZ
