2016. augusztus 20., 10:40

Fókuszban a hetvenes–nyolcvanas évek

A szocialista rendszer enyhülésével a hetvenes évek végén a magyar turistalátványosságok mellett is megjelentek az olyan trafikok és butikok, amelyek tipikus magyar jellemzőket kifejező ajándéktárgyakat árultak. Főként giccseket. Szentendrén hamarosan egész utcája nyílt a népművészetet ilyen módon népszerűsítő bazári árucikkeknek. Akkortájt sokan örültek ennek, néhányan bosszankodtak miatta, ám volt egy nagy magyar művész, aki nem ítélkezett, hanem a megállíthatatlanul terjedő népi giccset festészete tárgyává tette: Anna Margit. Akkoriban kevesen értették, mit akar mindezzel az idős képzőművész – ma már jól látszik, hogy világszínvonalú festői nyelven egy egész korszakot írt ilyen módon le. Az Utolsó ítélet című új szentendrei kiállítás ezt mutatja be.

Anna Margit (1913–1991) a modern magyar festészet kánonformáló nőművésze. Pályakezdése összekapcsolódott első férje, Ámos Imre (1907–1944) munkásságával: patetikus, sötét színvilágú képei tematikus, formai és kompozíciós szempontból is közeli rokonságot mutatnak a háború idején munkaszolgálat közben fiatalon elhunyt festőével, akinek életműve torzóként is jelentős fejezete a XX. századi magyar képzőművészetnek. A negyvenes évek végén új szakasz kezdődött Anna Margit pályáján: a festményein különös, bábuszerű alakok jelentek meg, dinnyére emlékeztető fejjel, nyak nélkül. Mindez aligha független attól a szellemiségtől, amely beemelte a primitív kultúrák jelképhasználatát a nyugati művészeti nyelvbe, és amelyet az Európai Iskola nevű művészcsoport jó néhány tagja (Anna Margit mellett például Korniss Dezső, Bálint Endre, Vajda Júlia) fontosnak tartott. Mindazonáltal az 1948-ban bekövetkező kommunista hatalomátvételt követően – a csoport több tagjához hasonlóan – sokáig Anna Margit sem jutott érdemi kiállítási lehetőséghez. A helyzet 1968 után enyhült, ám egyéni kiállításait a korabeli műkritika kevéssé méltányolta. Pedig ekkoriban kezdődő, mintegy két évtizeden át tartó pályaszakasza nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. Ma már biztosan kijelenthető, hogy a pop kultúra – mindenekelőtt a népi giccs – elemeinek reflektált használata, a nők társadalmi szerepének kritikai megjelenítése, a történelmi kiszolgáltatottságot derűs együgyűséggel megélő emberek groteszk, esztétikai szempontból hiteles bemutatása kitüntetett helyet biztosít a korszak művészetében Anna Margit számára.

A kiállítás a hetvenes-nyolcvanas évek műveiből mutat be reprezentatív válogatást.

 

 

Utolsó ítélet

Válogatás Anna Margit hetvenes-nyolcvanas évekbeli festményeiből

 

Kurátor: Gulyás Gábor

 

  1. augusztus 27. – október 16.

 

Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum

Szentendre

Bogdányi út 10-12.

am_fokeep

am_masodik

am_negyedik

« 2022. augusztus » loading...
h K s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
ked 16

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
ked 16

Kovács Margit, a Duna királynője

2022. 01. 03. - 2029. 12. 31.
ked 16

Kmetty kiállítás – újragondolva

január 3.. 17:00 - november 13.. 18:00
ked 16
ked 16

Vas István emlékkiállítás

június 24. - szeptember 25.
ked 16
ked 16
ked 16
sze 17

Teátrum 2022 / A feleség negyvennél kezdődik

augusztus 17. - augusztus 18.
sze 17
pén 19

Szerb búcsú

augusztus 19.. 10:00 - 22:00
pén 19

Pörkölt Projekt koncert

augusztus 19.. 20:00 - 21:00
csü 25

Teátrum 2022 / Hárman a padon

augusztus 25. - augusztus 26.
pén 26
pén 26
vas 28