Március 30-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a tanyaépítés szabályait alapjaiban szabja át. Félő, hogy különösen a Budapest és Balaton környékén jelentősen megnő a mezőgazdasági területek beépítettsége. A jogszabályváltoztatás várható hatásairól, a negatív folyamatokat felgyorsító következményekről tartott konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) Agglomerációs Tagozata 2023. május 23-án a szentendrei városházán.
Kiss Gabriella, Szentendre főépítésze előadásában rámutatott, hogy a jogszabály számos helyen nem kellőképpen konkrét, ezért bőven van lehetőség az abban foglaltak megkerülésére. Példaként említette, hogy a rendelet szövegéből nem derül ki világosan, hogy pontosan mi is minősül tanyának, illetve gazdasági épületnek. Ami már most is tanya, gazdasági épület, vagy amit a jövőben létesítenek.A probléma jelentőségét érzékeltetve elmondta, Szentendrén 1177 darab 1500 és 10 ezer négyzetméter közötti, tehát a tanya fogalmának megfelelő mezőgazdasági ingatlan van, amelynek a rendelet szerinti 30 százalékos beépítése teljesen ellehetetlenítené az amúgy is zsúfolt várost. Sem a közműhálózat, sem az intézményrendszer, és a közlekedési infrastruktúra sem bírná el a városba költözők újabb tömegét.
Liszkay Krisztina, a Magyar Építész Kamara Terület és Településrendezési Tagozatának elnöke röviden, a teljesség igénye nélkül elemezte az országos főépítésznek a jogszabállyal kapcsolatosan a konferenciát megelőző napon kiadott állásfoglalását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány dolgot ugyan tisztáz az állásfoglalás, de továbbra is ellentmondást lát a jogszabályban, például a tanya fogalmának meghatározásában. Megítélése szerint az állásfoglalás nem a jogszabályt értelmezi, hanem a jogszabályalkotói szándékot magyarázza.
Bár elfogadta a meghívást, az Építési és Közlekedési Minisztérium és a területfejlesztési tárca helyettes államtitkára lemondta részvételét a tanácskozáson. Polyánszky Zoltán, a területfejlesztési tárca munkatársa – nem lévén a terület szakértője – érdemben nem értékelte az elhangzottakat, ugyanakkor elismerte, hogy sok értékes, hasznos észrevételt hallott, melyeket a minisztérium illetékes vezetőinek is érdemes megvizsgálnia.
A megbeszélésen többen feltették a kérdést, hogy vajon kinek, milyen lobbicsoportnak az érdekében született a jogszabályváltoztatás, hiszen az eredeti jogalkotó szándék nem lehetett az, hogy a településeket körülvevő agrárgazdálkodásra alkalmas területeken, dinamikus lakóparki fejlesztések előtt nyissanak utat.
A polgármesterek és főépítészek részéről egyetértés mutatkozott abban, hogy a fővárosi agglomerációt és a Balaton vidékét mindenképpen ki kellene venni a jogszabály hatálya alól, hiszen a két régió már túlzsúfolt, és egyébként sem jellemző a tanyás beépítettség ezeken a területeken, hiszen azt a korábbi szabályozás egyáltalán nem engedte.
A városvezetők hangsúlyozták: mielőbb vissza kellene kapni az önkormányzatoknak az építéshatósági jogköröket, mert csak ezek birtokában tudnak hatékonyan fellépni a településeken élők érdekében, csak így tudják megakadályozni a települési, illetve mezőgazdasági területek túlzott beépítését.
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nemcsak a fővárosból való kiköltözés jellemző, hanem az ország egyéb területeiről is érkeznek betelepülők. Tehát egyfelől az agglomeráció zsúfoltsága fokozódik, másfelől az ország egyéb területei elnéptelenednek.
Több polgármester is említette, hogy változtatási tilalmat vezetnek be az építési hullám megakadályozása érdekében, mások egyenesen építési tilalom bevezetésére készülnek, mert szerintük a változtatási tilalom nem jelent elegendő védettséget, hanem gyors jogszabályi felülvizsgálatra, alapvető törvényi módosításokra volna szükség, hogy bezárják a települések érdekeivel ellentétes negatív folyamtoknak teret engedő kiskapukat.
Végül Fülöp Zsolt, a MÖSZ agglomerációs tagozat elnökeként többek javaslatát felkarolva bejelentette, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége változtatási tilalom bevezetéséről szóló kezdeményezést indít az agglomeráció településeinek körében, melyhez a MÖSZ minden szakmai segítséget megad. Az igazán előremutató lépés az volna, ha a kormány az érintett önkormányzatok, önkormányzati érdekképviseltek bevonásával mielőbb felülvizsgálná és alapjaiban módosítani a vonatkozó jogszabályokat.
Fotó: Szentendre.hu / Bellai László