2023. június 1., 17:40

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács csütörtöki ülésén több, Szentendrét is érintő kérdés is szóba került. A legfontosabb talán, hogy megerősítették, az önkormányzatok – bár egybehangzóan kérik – még sem kapják vissza az építéshatósági jogosítványt. Ugyanakkor valamiféle, még nem tisztázott vétójogról is szó esett a tanácskozáson.

Tervezés, a főváros körüli agglomeráció és Budapest komplex fejlesztése középpontban lesz a jövőben, erre lesznek források. Ebben a vízióban foglalhatók össze Láng Zsoltnak, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak az Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács csütörtöki ülésén elhangzott szavai – mondta a Szentendre.hunak az ülésen résztvevő Fülöp Zsolt.

Pályázaton keresztül jön a támogatás

A polgármester arról is beszélt, hogy Majer Gábor, a miniszterelnökség területfejlesztéséért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Láng Zsolt által vázolt paradigmaváltásra 2027 után kerül majd sor. Addig a fejlesztésekre majd a TOP+ pályázatokban lehet majd támogatást kérni, amennyiben elindul az uniós pénzek kifizetése hazánk számára.

Új törvény, konkrétumok nélkül

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész hatalmas változásokról beszélt. Az építési, a településképi, a kulturális örökség, valamint az építész és mérnökkamarai törvényt egyszerre módosítják. Az új kerettörvényben nem lesznek konkrétumok, mert a törvényt nem akarják sűrűn módosítani, ezért a szabályokat majd az erre épülő rendeletekben fejtik ki részletesen. A tervtanácsok és a főépítészek pedig vétójogot kapnak. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy azokbaon a járásszékhelyeken, ahol nincs tervtanács és főépítész, ott ki kell azokat nevezni.

Védelem a zöld területeknek

Az államtitkár szerint fontos változás, hogy a zöld területek kiemelt védelmet kapnak, ezért csak úgy lehet majd valahol zöldterületet megszüntetni, ha azt másutt ugyanakkora zöldterület létesítésével váltják ki. A főépítészek pedig nagyobb szabadságot kapnak, hogy „megvalósíthassák vízióikat”. A fő hangsúly nem az OTÉK-nak val megfelelőség lesz, hanem hogy az új épület beleillik-e a településképbe, illetve megfelel-e a magyar hagyományoknak.

Mire jogosít a tanyarendelet?

Fülöp Zsolt tanyákkal kapcsolatos kérdésére megismételte korábban közzétett állásfoglalását, amely szerint a tanyarendelet csak azokra a területekre vonatkozik, amelyeket a földhivataloknál már most tanyaként jegyeztek be. A rendelet logikája ugyanis az, hogy ne csak a történelmileg kialakult tanyás területeken létezzenek tanyák, hanem az ország egyéb területein is lehessen a magyar életvitelből fakadó kistermelői központokat kialakítani. E logika mentén szeretnék megadni az önkormányzatoknak a lehetőséget, hogy eldöntsék, szeretnék ennek lehetőségét biztosítani a településen, vagy sem. Kérdésünkre Fülöp Zsolt elmondta, a Magyar Építész Kamara sem látja, hogy a rendeletben az államtitkár által elmondottak ilyen egyértelműen ki lennének fejtve.

Nem adják vissza az építéshatósági jogosítványt

A polgármester a tanácskozáson arra is rákérdezett, hogy teljesíti-e a kormány az önkormányzatok egyöntetű kérését, és visszakapják-e a helyhatóságok az építéshatósági jogosítványokat. A válasz egyértelmű nem volt. Megerősítik viszont az építéshatóságokat, illetve vétójogot adnak az önkormányzatoknak, továbbá átgondolják az egyszerű bejelentés intézményét. Hogy az utóbbiak konkrétan mit jelentenek, az nem derült ki a tanácskozáson.