Július 16-án a szentendrei Városházán mutatták be Török Katalin és Wehner Tibor Szentendre monumenta című szobrászművészeti albumát, amely 312 Szentendrén található emlékművet, szobrot, díszkutat, emléktáblát és cégért ölel fel. A hosszú évek munkája eredményeként az MMA Kiadó gondozásában megjelenő könyv munkálataiban segédkeztek Csíkszentmihályi Márton és Paraszkay György fotósok, valamint Kemény Zoltán tipográfus.

Fülöp Zsolt polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a könyvet lapozgatva milyen sokszor csodálkozott rá olyan alkotásokra, amelyek nem jönnek szembe minden nap az utcán, mivel zártabb helyeken, közösségi terekben találhatóak. Majd köszönetét fejezte ki a szerzők részére, amiért Szentendre szellemi örökségének bemutatására vállalkoztak, és a sok nehézség ellenére sem adták fel a projektet.

Ezután Farkas Ádám szobrászművész szólalt fel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) képviseletében, aki szintén meglepetését fejezte ki a kiadványban említett alkotások iránt, mivel ezelőtt úgy gondolta, Szentendrén csupán fele ennyi plasztikai alkotás található. Emellett a szerzőket méltatta, amiért évtizedek óta foglalkoznak a témával, és ezáltal megteremtették a szentendrei szellemi élet egy új alapdokumentumát. Hangsúlyozta az MMA szerepét is a könyv megjelenésében, amely – Wehner Tibor szavaival élve – mentőövként hatott, amikor a kiadás áthatolhatatlannak tűnő akadályokba ütközött.

Végezetül a szerzők meséltek a közös munka dinamikájáról és időnkénti viszontagságairól. A szakmai tudást Wehner Tibor hozta a csapatba, a helytörténeti információkért és az adatgyűjtésért pedig Török Katalin felelt. 2015-ben kezdték a közös munkát, és beszámolójuk szerint az évek alatt „minden megtörtént, aminek egy könyv születése során nem szabadna megtörténnie”. A viszontagságok ellenére létrehoztak egy szoborkatasztert, ami 1710-től 2019-ig mutatja be a szentendrei alkotásokat – nem csak szobrokat – időrendi sorrendben. Kiemelték a kiadvány gazdag függelékét, melyben többek között művészéletrajzok, műtárgyjegyzék, névsorok és műcsoportmutató találhatóak. Emellett hangsúlyozták Szentendre különlegességnek számító alkotásait: a szerb keresztek gyakoriságát, valamint a négy evangélista fából készült, színezett szobrát, ami a borítóra került. Török Katalin egy anekdotával zárta a bemutatót. A könyv megjelenése kapcsán készülő interjúban elhangzott felé egy kérdés: Mi Szentendre bájának titka? Mely kérdés (is) arra engedte őt következtetni, hogy ez a város megőrizte évszázados, érintetlen báját.

Forrás: Szentendre és Vidéke