Stéger Xavér Ferenc (Franjo Štažić) születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvel tiszteleg a város. A szentendrei születésű, világhírű operaénekes alakját és pályáját felidéző programsorozat keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum október 24-én nyílt kiállítása a művész karrierjének és életének korábban nem ismert részleteit mutatja be. A megnyitó eseményt a Szentendrei Horvát Önkormányzat szervezésében az első horvát nemzeti opera szereplőinek és alkotóinak portréfotóit bemutató kamarakiállítás és fogadás követte a Civil Házban.
A hiánypótló, Stéger Ferenc és az opera világa című nagyszabású kiállítást másfél éves kutatómunka előzte meg. A Ferenczy Múzeumi Centrumban található a hazai intézmények közül legjelentősebb, az énekes közel ötszáz tételt kitevő hagyatéka. Ebből válogatott Dr. Fábián Laura történész, a kiállítás kurátora. A megnyitón Horváth István operaénekes, Mona Dániel zenetörténész közreműködése mellett köszöntőt mondott Borbély-Tardy Anna, az FMC igazgatója, valamint Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.
A polgármester beszédében kitért arra, hogy bár a korabeli technika révén sajnos nem maradt fenn a művészről rögzített hanganyag, életműve mégis maradandó értéket hagyott az utókorra, előadásai elementáris erővel hatottak az emberekre. Stéger Ferencet mint Szentendre egyik kincsét említve hozzátette, hogy a világhírű művész élete oly sokrétű volt, amiből nemcsak könyv, hanem film is születhetne. Majd a Kolozsvári Közlöny 1862 májusi számából idézett a polgármester: „Aki Stégert nem hallotta, annak kellő fogalma sem lehet, hogy mi az a tenorhang”.
Benkovits György, a Szentendrei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszámolója a múzemi megnyitót követő fogadásról:
„Kisebb horvát nemzetiségi rendezvény volt a Civil házban (a valamikori Péter-Pál Galériában), ugyanis a nagy múltú helyiség, egykori, eredeti funkcióját egy időre visszakapva ismét galériává alakult, ahol a magyarországi horvát közösségekhez hamarosan útrakelő kis vándorkiállítás képei kaptak helyet, amely a Ljubav i zloba, az első horvát nemzeti opera szereplőit és alkotóit mutatja be. S, bár ötórai teára invitálta támogatóit és közössége tagjait Szentendre Horvát Nemzetiségi Önkormányzata, de egy váratlan fogalmi dugó átírta a tervezett forgatókönyvet: a magas rangú vendégek elakadtak egy csütörtök délutáni budapesti forgalmi dugóban és csak nagy kerülőt téve, késve érkeztek Szentendrére. A teapartit a Ferenczy Múzeumi megnyitó utánra halasztották, így a „Stéger Ferenc és az opera világa” című csúcseseményre még időben mindenki megérkezett, amely, mint az a későbbi beszélgetésen kiderült, igazi reveláció volt minden résztvevő számára. A közel másfél órás megnyitó és fogadás után élményekkel telve, a balzsamos őszi estén sétált vissza a Civil házba a néhány tucat fős társaság, útba ejtve a Stéger-ház (Barcsay Múzeum) falán lévő emléktáblát is, ahol Maja Rosenzweig Bajić meghatalmazott követ, Marina Sikora tanácsos asszony, Fülöp Zsolt
polgármester és a Szentendrei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként koszorút helyeztünk el. Majd folytatódott a teaparti a Civil házban, amelyre a dalmát közösség hölgy tagjai maguk sütötte citromos keksszel, dalmát rafiolival, mandulás sütivel, soparnikkal és mediterrán jellegű teaszendvicsekkel készültek. Ide – mint azt korábban előre jelezte, hogy csak késve tud eljönni –, megérkezett Dr. Mladen Andrlic horvát nagykövet is. A megragadó Pajor kúria-béli kiállítás, a magas vendégek jelenléte, és a vendégváró dalmát hölgyek kedves kínálása eredményként afféle igazi kilazítós, kötetlen, vidám, kvaterkázós hangulat kerekedett, ahol, mint az ilyen programokon lenni szokott, számos komoly dologról is szó esett. Leginkább Szentendre és a horvát nagykövetség közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeit kereste a két fél, és a szentendrei jövőbeli horvát kulturális programok terveiről esett szó, amely a nagykövetség vezetőiben láthatóan komoly fogadókészségre talált. A beszélgetésben erős hangsúllyal esett szó a 2025. március elsejei Szentendrei horvát nap programjáról, amelyre az egyik leghíresebb horvát tenor, Domagoj Dorotic már elfogadta a meghívást. De szóba került a néhány napja Zágrábban nyílt nagyszabású kiállítás is, amelyen a Magyar Nemzeti Galéria közel nyolcvan remekművel mutatkozott be „Eszmény és valóság: A magyar festészet első aranykora és a horvát modern művészet gyökerei” című kiállítással, amely most még kedvezőbb lékört teremt a horvát-magyar kulturális együttműködésre, és így a Stéger-Stazic film fogatókönyve és kooprodukciós lehetősége is reálisabb megvalósulást ígér, ami szintén a beszélgetés témája volt. Az eredetileg két és fél órásra tervezett nagyköveti vezetői látogatás négy órás lett. De a horvátországi és magyarországi horvát nemzetiségi média is fél napot forgatott Szentendrén, és a Stéger-sírtól a Kálvárián, a kiállításokon és számos szentendrei exteriőrről készített több száz fotó és snitt, a legalább nyolc interjú is bizton remélhetjük, hogy jó hírét viszik városunknak.”
A bicentenáriumi eseménysorozat az FMC-vel, a Szentendrei Teátrummal, a Vujicsics Tihamér Zeneiskolával és a Szentendrei Horvát Önkormányzattal együttműködve a márciusi koszorúzással és megemlékezéssel vette kezdetét, majd az emlékév során az iskolai helytörténeti vetélkedők témája is Stégerre fókuszált. Az október 25-től jövő év márciusáig látogatható kiállítással és Civil Házban bemutatott vándorkiállítással egybekötött fogadással azonban nem ér véget az emlékév: az FMC a tárlathoz kapcsolódva tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai és meseterápiás programokat, valamint 2024. december 2-án szakmai konferenciát szervez, amelyen a XIX. századi zene-, színház- és művelődéstörténet kapcsolódó témái kerülnek a középpontba.
Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu
Borítókép: Deim Balázs / FMC
