A várost átszelő Bükkös-patakban tapasztalt jelenségre többen felhívták a figyelmet a közösségi médiában. Bár több szakértői vélemény szerint természetes folyamatról van szó, az önkormányzat olyan komplex vízminőségi vizsgálatot rendelt meg az Eurofins független laboratóriumtól, amely az üledékre (iszapra, homokra) is kiterjed. Ennek alapján kimutatható az is, hogy korábban történt-e vegyi szennyezés. A vízminták vizsgálata – remélhetőleg – megnyugtató eredményt hoz.

Mivel Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi laboratóriuma csak a keresendő, konkrét anyagok megnevezése esetén végez vizsgálatot, ezért a teljes körű vízminőség-vizsgálatra az Eurofins laboratóriumot  ajánlotta, amelyik akkreditált mintavétel alapján átfogó, pontos és megbízható elemzést tud adni. Hazai Attila főkertész megrendelte a vízminőség-vizsgálatot, három csapadékvíz-beömlőnél (Szegedi, Lévai utcai, Apor híd) kérte a vízmintavételt.

Szakértői vélemények a legvalószínűbb magyarázatnak azt tartják, hogy az esőzés miatt egyszerre nagy mennyiségű szerves anyag került a vízbe a tömegesen elpusztult egysejtűekből, algákból, moszatokból, vagyis a jelenségnek természetes okai vannak.  Az elmúlt hónapok száraz időjárása miatt kiszáradt a talaj jelentős része, szárazra kerültek az élettől hemzsegő folyó- és patakágyak. A bennük élő baktériumok, gombák stb. elpusztultak, rothadásnak indultak, de a bomlástermékek eső hiányában helyben maradtak. Nem csak szerves anyagok maradványai jutottak tömegesen a vízbe, hanem habzásra hajlamos ásványi anyagok is. A nagy esőzés – kioldva a habképző természetes anyagokat (szaponinok, glikozidok stb.) – a felhalmozódott bomlásterméket egyszerre mosta a vízbe, ahol az látványos habzást okozott.

Annak, hogy csak a Mókus-hídtól habzott a patak minden bizonnyal az a magyarázata, hogy a Mókus-hídnál ömlik be a laktótelep csapadékvize, ami a nagy területű szilárd burkolatról – a burkolat felületéről kioldva – a habképző anyagokat, jelentős mennyiségű ilyen szennyeződést sodort a patakba. Az intenzív habzásban az is közrejátszhatott, hogy ugyan sok csapadék hullott, de mégsem annyi, hogy a habképző anyagok koncentrációját csökkentse a patak vizében.

A weben közzétett információk, videók szerint az esőzés idején sok helyen tapasztalták ugyanezt a szokatlan jelenséget: a habzó utakat, járdákat, vízfolyásokat.

A közösségi médiában kialakult vita végére a vízminőségi vizsgálat eredménye tesz majd pontot, amely – remélhetőleg – mindenki számára megnyugtató és elfogadható lesz.

Fotó: Szikra Renáta