Novemberi ülésén az adórendelet módosításáról döntött a képviselő-testület. Erre a külső környezet, mindenekelőtt a csökkenő állami támogatások, illetve a növekvő elvonások miatt, a város működőképességének biztosítása érdekében volt szükség. A módosítás eredményeként mintegy félmilliárddal nő az önkormányzat bevétele. Az eredeti javaslat a beérkezett lakossági és képviselői vélemények alapján változott: a módosítás révén a 70 négyzetméternél nagyobb házak, lakások tulajdonosai által fizetendő adó mértéke jelentősen csökkent.

Az előterjesztésből, illetve az adórendelet tervezett módosításának felvezetése során Fülöp Zsolt polgármester szavaiból kiderült, reálértéken évek óta folyamatosan csökken az önkormányzatok, így Szentendre állami támogatása. Amíg 2014-hez képest az infláció mértéke több mint 60 százalék volt, a bruttó átlagkereset emelkedése pedig 266 százalék, addig a központi költségvetésből a város számára juttatott működési célú támogatás mértéke korántsem növekedett ilyen mértékben. 2025-ben pedig reálértéken csökken az állami támogatás mértéke.

Csökkenő állami támogatás, növekvő elvonás

Példaként említette, hogy amíg 2022-ben a működési célú állami támogatás a teljes költségvetés 41,6 százalékát tette ki, 2023-ra ez 37,6 százalékra csökkent. A városi óvodák esetében 84 százalék, a bölcsőde esetén 70 százalék, a Gondozási Központ esetében 55 százalék, a Ferenczy Múzeum Centrum esetén alig 20 százalék az állami finanszírozás aránya.

Súlyosbítja a szentendrei költségvetés terheit, hogy jövőre 133 millió forinttal nő a szolidaritási hozzájárulás címén Szentendrétől elvont összeg, és eléri a 659 millió forintot. Ugyancsak gondot okoz, hogy a Versenyképes Járások Programja alapján az iparűzési adó növekményét – amely az önkormányzat számításai szerint jövőre mintegy 400 millió forint lehet – elvonják a várostól, így hiába emelkedik az adó összege, az nem Szentendrét gazdagítja.

Eközben az inflációból és a minimálbér emeléséből eredő kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a kötelező feladatokra kapott állami támogatás. Az önként vállalt önkormányzati feladatokat pedig – például a V8 uszoda fenntartását – egyáltalán nem finanszírozza az állam.

Több mint 3000 településnek a költségvetés mindössze 2,4%-a jut

Árulkodó tény, hogy az állami költségvetésből mindössze 2,4 százalék jut a több mint háromezer hazai önkormányzatnak. Jól mutatja a központi költségvetés nehéz helyzetét, hogy miközben az állam nem tud több pénzt biztosítani az önkormányzatoknak, a Pénzügyminisztérium által minden évben meghatározott adómértékeket folyamatosan emelik, vagyis adóemelésre ösztönzik az önkormányzatokat, melyek mozgásterét tovább szűkíti, hogy nincsenek pályázatok a fejlesztésekhez.

Az adórendelet változtatásának értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a vagyonelemek, telkek, ingatlanok, lakások, házak értéke jelentősen nőtt, azok adója 2010 után mégis változatlan maradt. Elhangzott: az adóbehajtás hatékonyságát már nem lehet érdemben javítani, mert az elmúlt néhány évben az adóiroda szisztematikusan behajtotta a 2019 előtt felhalmozódott kintlevőségeket.

Szentendrén 14 éve nem volt változás az adórendszerben

2010 óta változatlan az adórendelet, pedig annak átalakítása, az adómértékek emelése már évekkel korábban is felmerült. Legutóbb 2020-ban, majd az ezt követő évben is. Akkor azonban az önkormányzat a covidjárvány, majd később a jelentős infláció, illetve a kiugróan magas energiaárak hatásai miatt nem nyúlt az adókhoz. Ezekben az években az önkormányzatoktól elvont források (a járvány idején megfelezett iparűzési adó, valamint a teljes egészében elvont gépjárműadó), és a reálértéken egyre csökkenő állami működési támogatás miatt megnövekedett finanszírozási igényt a takarékos gazdálkodás és az adóbehajtás hatékonyságának növelése tudta biztosítani.

A fenti okok miatt, amennyiben a város meg akarja tartani, sőt javítani akarja a városi szolgáltatások színvonalát, továbbá városfejlesztésre, alapvető beruházásokra is akar költeni, akkor igenis lépni kell. Ezért nem volt tovább halasztható az adórendszer megreformálása, az adómértékek kitolása.

Az adórendszer átalakítása során az önkormányzat célja az volt, hogy a jelenleginél igazságosabb, és lehetőség szerint egyszerűbb legyen az új rendszer, de figyelemmel volt az infláció és a jövedelmi viszonyok közel másfél évtizedes változásai mellett az ingatlanok értékének változására is. A változtatás eredményeként várhatóan közel félmilliárd forinttal nő az önkormányzat bevétele.

Főbb változások az előterjesztés alapján

Telekadó | Telekadót jelenleg csak a társas vállalkozások fizetnek beépítetlen belterületi telkük után. A tervezett új rendszerben a zártkerti telkek is adókötelesek lennének, és az adófizetési kötelezettséget a magánszemélyekre is kiterjesztik. A belterületi telkek esetében a jelenlegi 200 forint/négyzetméteres adófizetési kötelezettség – amely 54 százaléka a törvény által engedélyezett maximumnak – 300 forint/négyzetméterre emelkedik. Ebből az összegből a magánszemélyek 50 százalékos, azaz 150 forintos engedményt kapnak. Utóbbiak egyúttal mentesülnek a kommunális adó megfizetése alól is. A nem belterületi (zártkerti) telkek esetében az adó mértéke egységesen 100 forint/négyzetméter lesz.

Építményadó | Jelenleg a lakáscélú építmények esetében hatalmas különbség van a lakás, lakóház (300 forint/négyzetméter) és az üdülő (1350 forint/négyzetméter) után fizetendő építményadó mértékében. Akik bizonyítani tudják, hogy életvitelszerűen laknak üdülőben, azoknak szintén 300 forint/négyzetméter az adó nagysága. Az új rendszerben nem elhelyezkedés, hanem terület alapján, sávosan kell fizetni az adót, függetlenül attól, hogy lakóházban vagy üdülőben élnek.

Az eredeti elképzelés szerint a 70 négyzetméter, vagy az alatti ingatlanok esetén 400 forint/négyzetméter lett volna az adó, 70-170 négyzetméteres építmény után 600 forint/négyzetméterre emelkedett volna az adófizetési kötelezettség, 170 négyzetméter felett pedig 1200 forint/négyzetméterre. A beérkezett lakossági és képviselői véleményeket mérlegelve a testület úgy döntött, hogy progresszívvé teszi a sávos adózást. Eszerint a 70 négyzetméteres vagy az alatti ingatlanok esetén 400 forint/négyzetméter az adó. A 70 négyzetmétert meghaladó, de 170 négyzetmétert meg nem haladó hasznos alapterületű lakásrész után 750 forint/négyzetméter, az építmény 170 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű része után pedig 1800 forint/négyzetméter adót kell fizetni.

A nem lakáscélú (üzleti célú) építmények esetében jelenleg – a városon belüli elhelyezkedés (övezet) függvényében – négyzetméterenként 235, 610, 1165, illetve 1290 forint az adó mértéke. Az új rendszerben ez a következők szerint módosul: az 1000 négyzetméter alatti épületek esetében a három alsó övezetben egyaránt 1000 forint/négyzetméter a fizetendő adó, az annál nagyobb alapterületű épületeknél pedig 1500 forint/négyzetméter. A belvárosi övezetben pedig alapterülettől függetlenül marad az 1290 forint/négyzetméter.

Idegenforgalmi adó | Az idegenforgalmi adó esetében minimális emelést követően vendégéjszakánként 420 forintról 500 forintra emelkedik a fizetési kötelezettség.

Iparűzési adó | Szentendrén ez az adófajta adja az adóbevételek 60 százalékát, ugyanakkor éppen ebből a helyi adóból von el közel 1 milliárd forintot a kormány a 2025-ös költségvetési évben. A tervezett változtatások értelmében az 1.000.000 forint alatti adóalap esetén mentesülne az adó megfizetése alól a vállalkozás. Ennek célja a kisebb és az induló vállalkozások segítése. Az ennél nagyobb adóalapot elérő vállalkozások esetében pedig lehetővé válna a kiajánlás lehetősége. Ennek lényege, hogy legalább 1.000.000 forint adófizetési kötelezettség esetén a vállalkozó adóbevallásában felhasználási javaslatot tehet az éves adóbevallásban szereplő befizetendő összeg 5 százalékának felhasználására, de legfeljebb 1.000.000 forint erejéig.

A rászorulókra tekintettel a szociális rendelet is módosul

A polgármester arról is beszélt, hogy a rendelettervezet elkészítése során figyelembe vették annak lakosságra és költségvetésre gyakorolt hatását. Eleve biztosítják a részletekben fizetést, valamint méltányossági kérelmek alapján könnyítésekre is van lehetőség. Hozzátette, a helyi adórendszer módosításával összhangban jövő februárban a szociális rendeletet is áttekintik, és módosítják, hogy a szociálisan rászorulókat ezzel is segítsék.

Az új rendszer működését pedig egy év múlva felülvizsgálja az önkormányzat, szükség esetén változtatásokra is sor kerülhet.

Végül azt is elmondta, hogy az adóiroda a januárban kiküldendő levelében mintaszámítással mutatja be, hogy a magánszemélyek építményadóját hogyan kell kiszámítani. Erre az alábbi keretes összeállításban is olvashatnak példákat.

Herczeg Gábor, a pénzügyi bizottság vezetője a bizottsági ülésen elhangzottakról elmondta, abban egyetértés mutatkozott a bizottsági tagok között, hogy elodázhatatlan az adórendelet módosítása, illetve mindenki egyetértett a progresszivitás bevezetésével. A nézeteltérések inkább az adómértékben voltak, illetve a módosítás előkészítését illetően fogalmazódtak meg kritikák. Végül a bizottságban az előterjesztést 3 igen mellett 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatták.

Kun Csaba képviselő szerint is szükség van a változtatásra, azonban nehezményezte, hogy nem voltak előzetes egyeztetések. Véleménye szerint nem kellőképpen előkészített a javaslat, a változtatás várható hatásait sem kellően tárgyalja az előterjesztés. Pozitív lépésnek nevezte, hogy végül a lakóépületek esetében a progresszív sávos rendszert javasolják, viszont bírálta, hogy a kommunális adó megszüntetésével együtt is sokszorosára nő sokak telekadója. Figyelmeztetett, hogy a jelentős adóemelés a beépítetlen telkek értékesítésére ösztönözheti a tulajdonosokat. Szerinte a város területén található telek beépítésével számításai szerint 8500 lakossal nő majd a város lélekszáma. Azt is felvetette, hogy az iparűzési adó mértékét valamelyest csökkenteni lehetne, hogy ösztönözzük az idetelepülésre a vállalkozásokat, illetve ezzel ellensúlyozzuk az egyéb adók emelése okozta tehernövekedést.

Fülöp Zsolt ez utóbbi megjegyzésre reagálva elmondta, nem érti a felvetést, hiszen az iparűzési adó növekményét a kormány jövőre elvonja. Kiss Gabriella főépítész pedig a beépítettség túlzott növekedésére utaló észrevételre válaszolva elmondta, a papíron üres telekként szereplő ingatlanokon sok esetben bejelentetlen hétvégi házak állnak, így várható, hogy a magasabb adó elkerülése érdekében azokat be fogják jelenteni, és ezzel jelentősen kisebb lesz az adó emelkedése, míg más telkek esetében a szabályozás eleve nem teszi lakóépületek építését lehetővé.

Dr. Filó András képviselő azt vetette a városvezetés szemére, hogy bár már régen tisztában voltak azzal, hogy adót kell emelni, de erről a kampányban egyetlen szó sem esett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok család 70 négyzetméternél nagyobb kétgenerációs házban él, így hiába a két család, mégis a magasabb építményadót kell fizetni. Szerinte is előkészítetlen a javaslat és furcsállta, hogy a városfejlesztési bizottság nem tárgyalta az előterjesztést. Felhívta a figyelmet, hogy a kedvezményeket normatív módon kellene szabályozni, mert a szubjektív döntés a korrupció melegágya. Dr. Ignácz Dávid jegyző visszautasította, hogy a polgármesteri hivatal bármely egységével kapcsolatban korrupciót emlegessenek.

Balázsfalvi Balázs, Weszelits András és Petricskó Zoltán szintén nehezményezte, hogy nem volt előzetes egyeztetés az előterjesztésről. Petricskó Zoltán azt javasolta, az elhamarkodott adórendeletmódosítást vegyék le a napirendről, helyette inkább a város bevételeit növelő gazdasági programot kellene készíteni. Weszelits András egyetértett az adórendelet módosításának szükségességével, de az emelés mértékét és módját bírálta.

Magyar Judit alpolgármester határozottan tiltakozott a kettős mérce ellen, amikor a képviselő a tervezett adóemelés eltitkolásával vádolja a város vezetését az egyik oldalon, míg a másik oldalon nem beszél arról, hogy az emelésre éppen a kormány kiszámíthatatlan és egyik napról a másikra történő jogalkotása, az elvonások fokozódása miatt van szükség. Azt is elmondta, hogy nem akartak adót emelni, mert abban reménykedtek, a november 11-én a kormány által benyújtott állami költségvetés tisztességes támogatásban részesíti az önkormányzatokat, és nem lesz szükség az adórendelet módosítására. A költségvetésből azonban kiderült, a kormány éppenséggel spórol az önkormányzatokon. Így, miután már nincs hová hátrálni, mert a város működőképessége a tét, változtatni kellett az adórendszeren.

Gulyás József alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő-testület és a mindenkori városvezetés elsődleges feladata és felelőssége helytállni a város gazdálkodásáért, ez azonban nem vonatkoztatható el a gazdasági környezettől, a kormányzat önkormányzati finanszírozási gyakorlatától. Az adóbevételek fontos részét képezik az önkormányzati forrásoknak, amelyek nélkül az állam által elvont források miatt a város működni sem tud. Hangsúlyozta, a központi támogatások tíz év alatt történő 35 százalékos emelése reálértéken jelentős csökkenést jelent, és erre jönnek még rá a több lépcsőben történt és jövőre is várható újabb elvonások. Az önkormányzatok helyzetét az állami költségvetést véleményező Költségvetési Tanács is értékelte és rámutatott, hogy az újabb helyi iparűzési adóbevétel elvonások az önkormányzatok számára jelentős kockázatot jelentenek. Egyúttal arra kérte képviselőtársait, amennyiben kritikát fogalmaznak meg, akkor mondjanak megoldást is az adott problémára, és tegyenek konkrét javaslatokat is.

Kidolgozás előtt a város gazdasági programja

Petricskó Zoltán azon kezdeményezésére, hogy készüljön városi gazdasági program, elmondta, hogy ilyen program megalkotására készül is a városvezetés, amelynek az előkészítésbe be kívánják vonni a képviselőket, a helyi gazdasági szereplőket, és várják hozzá a javaslatokat.

A képviselők által felvetett kérdésekre reagálva Siklósi-Dutkay Csilla, az adóiroda vezetője elmondta, az előterjesztés azért nem rendelkezik normatív kedvezményekről, mert megítélésük szerint egyedileg kell a benyújtott dokumentumok alapján dönteni, hogy jogos-e a kedvezményt kérő beadványa vagy sem. Fizetési nehézségek esetén pedig van mód részletfizetésre.

A testület végül elvetette a javaslatot, hogy vegyék le a napirendről az előterjesztést, viszont dr. Filó András javaslatára név szerinti szavazást rendeltek el, amelyen az előterjesztést nyolc igen és hat nem szavazattal elfogadta a testület.

Az új rendelet rövidesen elérhető lesz a város honlapján.

(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)