Szentendre Város Önkormányzata 2025. tavaszán művészeti programot indított el, melynek keretében a Városháza Galériában tematikus pályázat útján kiválasztott művészeti alkotásokat mutatnak be évente két-három alkalommal. Tavaly a „Szentendre, ahogy én láttatom” és a „Barcsay 125-kortárs reflexiók” volt a kiállítások témája. Mindkét kiállítást nagy érdeklődés követte.

Az idei év első csoportos kiállítását „Az ellenállás melankóliája” – reflexiók Krasznahorkai László életművére” címmel a tavaly ősszel Nobel-díjjal elismert, szentendrei kötődésű prózaíró életműve előtti tiszteletadás jegyében hirdette meg az önkormányzat.

Olyan Krasznahorkai László reflexiókat várt a zsűri, amelyek egyéni látásmódon keresztül viszonyulnak Krasznahorkai László életművéhez vagy akár egy-egy művéhez. Olyan alkotásokat vártak, amelyek ezen életmű mélységeire, a Krasznahorkai-mondatok egyedi világára reflektálnak.

A 22 pályamű közül kiválasztott 17 művészeti alkotásból február 19-én nyílt kiállítás május 31-ig látható a megújult koncepciójú Városháza Galériában (Városház tér 3.), a hivatal nyitvatartási idejében.

A kiállítás ötletgazdája, Gulyás József alpolgármester kiemelte, hogy rekordszámú pályamű érkezett, és nagy örömükre ezúttal is több fiatal pályázott. Köszöntőjében a kiállítást megnyitó Borbély-Tardy Annához, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatójához hasonlóan méltatta a kiállítás műfaji sokszínűségét, és azt, hogy a fotótól a textilművészetig terjedő széles skálán mozgó vizuális reflexiók mindegyike személyes és hiteles lenyomata annak az élménynek, amelyet Krasznahorkai-olvasóként és a regényeiből készült filmek nézőiként ismerhetünk.

A megnyitó közönsége Borbély Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dzsesszzenész ihletett előadásában Bach és Kurtág György improvizációkat hallhatott.

A kiállítás installálásáért Weszelits András képviselőnek, a kiállítás szervezéséért Kisérdi Viktóriának és Takácsné Papp Erikának jár köszönet.

A CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS RÉSZTVEVŐI

Bellai László

Szerkesztő, újságíró, fotóriporter. Pápán nőtt fel, Pécsett járt egyetemre. 2002-től Budapesten élt, családjával 2018-ban költöztek Szentendrére. 2021 ősze óta a szentendrei önkormányzat kommunikációs vezetője. „Mindig nagy érdeklődéssel kísértem a tartalom vizuális kereteit adó kollégáim, fényképészek, dizájnerek munkáját. Imponáltak, élveztem az együttműködést velük. Az a képalkotó, látványteremtő tudás, szemlélet, amit nekik köszönhetően elsajátítottam, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fotós iskolájának köszönhetően ért el arra a szintre, hogy munkáim mind nagyobb részét fotós feladatok, megbízások adják” – vallott néhány éve a fotográfiához fűződő viszonyáról.

Bojtor Verabella

1974-ben Vácott született, képzőművész, 17 éve él Szentendrén él. 18 éves kora óta alkot, különböző technikákkal. Akrilfestmények, olajfestmények, és ecolinnal festett alkotások szegélyezik az útját. Főleg a mágikus irrealizmus és illusztráció jellemzői a munkáinak. Kiállításai leginkább közösségi terekben zajlottak, ahol a tér szerves részeként nyilvánulhat meg. Így kiállított Budapesten a Bisztro nyúlban, a Macska kávézóban, az Originart galériában, Szentendrén a Folt kávézóban és a RegenTag galériában.

Deli Gabriella

1972-ben érettségizett Budapesten a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola dekoratív-festő szakán. Később Esztergomban a Tanítóképző Főiskola Rajz Speciál Kollégiumát végezte el. Jelenleg is tanít Szentendrén a Templomdombi Általános Iskolában, az általa létrehozott Vizuális Műhelyt vezeti több mint 30 éve. Diákjai számtalan nemzetközi, országos, városi rajzverseny eredményes résztvevői, többen közülük művészi pályán tevékenykednek. Elsősorban tanítónak tartja magát, de munkáival részt vesz a tanítványaival rendezett kiállításokon is (Dalmát Kávézó, P’Art Mozi, könyvtár). Önálló kiállítása Tatabányán volt a Széchenyi István Művelődési Házban, ahol édesanyja emlékére állított ki.

Dokmáni-Pistyur Gabriella

„A vászon a teremtés ablaka. Kinyitása lehetőséget teremt a végtelen vizsgálatához” írja mottóként bemutatkozásában az 1962-ben született Szentendrén élő művész. Festészetében az ember belső világának képi megfogalmazása áll a középpontban. Az emberi alak számára nem pusztán figura, hanem érzelmi, lelki és spirituális állapotok hordozója. Műveiben a színek, formák és ritmusok eszközével keresi azokat a vizuális összefüggéseket, amelyek a zene, a mozgás és a csend láthatatlan dimenzióit teszik érzékelhetővé. Hiszi, hogy a festészet nem csupán látvány, hanem párbeszéd: kapcsolat az alkotó és a befogadó között, amelyben minden néző saját belső történeteivel egészítheti ki a képet.

Erdész László

A Pro Urbe díjas Erdész László feleségével E. Ilosvai Magdolnával közösen a szentendrei Erdész Galéria tulajdonosai és immáron több évtizede éve aktív szereplői a magyar műtárgypiacnak. Kurátori munkájának köszönhetően jutnak el művészeink munkái a világ számos kiállító helyszíneire, Szentendre és Budapest mellett, például az Art Cologne vagy Art Berlin seregszemléire, Párizsba, Pekingbe, Csunkingba. Emellett negyven éve alkot, kerámia, grafika, festészet, belsőépítészet területein itthon és külföldön egyaránt. Alkot sorozatokat, változatos technikákkal és témákban: portrék, ipari tájak, Covid-zene, favellák, Hogyan lehet kibírni a háborút?, konsruktív tájak, belső tájak témákban.

Géczi Lajos

A Pécsi Tudományegyetemen végzett festőművész és képzőművész-mesterszakos tanárként. Festészetében feltárja a látható és a láthatatlan teret, mint a hiányt, mint a teremtő erőt. Merleau Ponty francia filozófus: „A világ az, amit észlelek, de mihelyt vizsgálni és kifejezni szándékozom abszolút közelségét, rejtélyes módon meghaladhatatlan távolsággá válik.” A hétköznapi ember Ponty szerint egyszerre gondolja azt, hogy észlelése a dolgok elevenébe hatol, és azt, hogy észlelése csupán saját testének belsejében létrejövő benyomás, ezáltal képes lesz kihátrálni az észlelés világából, hogy tudatában lenne ennek, semmi sem igazolná, hogy valaha is benne volt. Munkáit kasírozott vászonra készíti, ahol a hideg és meleg színeket egy látható rétegként alkalmazza, végül fekete akril festékkel fedi le, ezáltal egy láthatatlan, fizikai valóságként jelenik meg a néző előtt.

Gottlasz Réka

Tanulmányait 2017–2022 -ig a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban, majd 2022–2025 -ig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger Tervezőgrafika szakán végezte. Munkája során kiadványok (könyvek, magazinok) tördelésével és illusztrálásával , arculattervezéssel, logótervezéssel és animációval, csomagolástervezéssel, stúdiófotózással és képszerkesztéssel foglalkozik. Első önálló kiállítása 2023-ban a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban volt.

Gy. Molnár Naómi

2015-ben végzett a Budapest Kommunikációs és üzleti Főiskola kézműves szakán, majd 2016-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divat -és textiltervezés szakán. Egyéni kiállítása, a Felvetés textil és grafikai kiállítás 2014-ben volt a Folt Kávézóban, Szentendrén. Több csoportos kiállításon állított ki: 2011 Papírsakk, Magyar Telekom Székház, Budapest 2012 Intuíciók, közös végzős grafikai kiállítás Zichy Major, Budaörs, 2013 Babits: Jónás pályázati kiállítás Vármúzeum, Esztergom, 2015 BKF kézműves diplomakiállítás Péter Pál Galéria, Szentendre 2016 Fresh Fishes 8, az Egyesület friss tagjainak kiállítása.

György Kata

A Képzőművészeti Egyetemen az alap és a doktori képzés során is konceptuális munkákat készített. Ezek különféle csoportos kiállításokon szerepeltek, többek közt a Média-Modell, a Vision, és az Elhallgatott Holocaust című kiállításokon a Műcsarnokban, az A.P.A.-ban, illetve Berlinben az Allianz galériájában. A Műcsarnok projektgalériában volt egyéni kiállítása 2005-ben Túlsó part címmel. 2001 és 2004 között a hivatalos művészeti szcénán kívül rendezett pop-up kiállításokat a Klub-VH csoporttal. Állított ki üres piaci helyiségekben, bezárt moziban és más nem kiállítótér funkciójú terekben. A cél az intézményrendszerektől való független működési mód volt, az artist-run helyszínek megnyitása a szokottnál tágabb közönség felé. Később műterem és lehetőségek hiányában papíralapú munkákat készített. 2020-tól lett lehetősége ismét betonnal dolgozni. 2011-ben költözött Pilisszentlászlóra. A döntésben nagy szerepet játszott Szentendre és az itteni képzőművészeti élet közelsége.

Hajdu Gábor

Tervező grafikus. 1997-ben mesterdiplomázott a MOME-n. Kulturális téren is több szentendrei munkában vett részt, számos itt rendezett kiállítás arculatáttervezte. Hosszú távon együttműködik szentendrei múzeumokkal, ahol több időszakos kiállítás és rendezvény vizuális arculatát tervezte. Az FMC felkérésére több szentendrei művésznek készített katalógust, így Farkas Ádám 2016-ban, a szentendrei MűvészetMalomban nyílt életmű-kiállításának könyvét is. A művek glicée művészi nyomtatás útján jönnek létre – ami egy korszerű művészi nyomtatás – és mára már egyenértékű a sokkal ismertebb hagyományos nyomtatási technikákkal – a rézkarccal, a szitanyomással és a litográfiával. 2016-ban Tamás László díjat kapott London Katalin Idő /Portrék című könyvborítójáért.

Kocsis Eszter

1974-ben született Budapesten. 1993-ban érettségizett a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, ahol Fotó és Grafika szakokon tanult. 2001-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tervezőgrafika szakán diplomázik, ezzel párhuzamosan a Színház- és Filmművészeti Egyetem TV- és Filmrendező szakának hallgatója. Köztársasági Ösztöndíjban és Szentendre Város Ösztöndíjában részesült, többek között elnyerte a Tervezőgrafikai Biénnálé Fődíját. Képzőművészként, filmesként, fotósként, alkalmazott grafikusként dolgozik. Rendszeres résztvevője kiállításoknak, biennáléknak. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a tagja. Születése óta Szentendrén él, jelenleg az Új Művésztelepen.

Pongó Judit

Gyakorlatias emberként a mozgás, a tánc után a festés segíti önkifejezését. Magyarországi tanulmányait Gyarmathy Tihamér fiánál, Gyarmathi Gábornál kezdte, majd Bécsben ismerkedett meg Gerhard Almbauer révén az anyaggal, ami a vászonra kerülésekor plusz effektusokat adott a színekhez. Az absztrakt az, ahol magát megtalálta, és amiben szabadon tudja hagyni a nézőt is, hogy fantáziájával saját világát megtalálhassa. További megéléseihez nagy hatást gyakoroltak rá a bécsi kurzusai, ahol megérkezett a test, az anyag átalakulásán keresztül a lélek, szellemiség könnyedségéig, annak képi megmutatkozásáig. Kiállításai évekig a budapesti XVI. kerületi Erzsébetligeti Színház galéria termeiben voltak, majd a bécsi tanulmányai során 2025-ben a Kunstschaffen művészegyesület tagja lett, így további kiállítások lehetőségét kapta.

Rikker Nóra

2025-ben végzett a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum Vizuális kultúra tagozatán. Jelenleg a Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Művészeti Karán folytatja tanulmányait. Kezdő művészként célja, hogy folyamatos fejlődésen keresztül alakítsa ki saját vizuális nyelvét. Állandóan fejleszti technikai tudását és a vizuális gondolkodását, hogy megtalálja a helyét a művészet világában. Még nem vett részt pályázaton, ez a kiállítás az első, amin szerepel.

Rizmayer Péter

2008-ban végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán, mestere Gaál József volt. MMA művészeti ösztöndíjas művészként folyamatosan vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon. Ars Poeticájában ezt írja: „Járom a természetet és a természet jár bennem. A művészet (sem) nem lehet környezetszennyező, a munkáimban a táj egyes elemeinek, erőinek a fókuszba helyezésével mutatok rá a természet létezésünkben elfoglalt helyére, annak titokzatosságára és ezen keresztül a világunk metafizikai értékeire. Jó rádöbbenni, hogy a ,,természet rejtekezni szeret” (Hérakleitosz), a róla alkotott tudásunk csak látszólagos, a nem-tudásunkkal újra felfedezhetjük a benne (és bennünk) lévő erőt, harmóniát és szépséget, közelebb kerülve a lényeghez.”

Scheiber Klaudia

2015-ben végzett a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola Textilrajzoló és Modelltervező szakán, majd 2017-ben a Théba Művészeti Akadémián fotográfus és fotótermék kereskedő, valamint grafikus szakon. Leginkább akril és vegyes technikát alkalmaz festészetében.

Szabó Virág

A szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium diákja 17 éves, 11. évfolyamos. A Templomdombi Általános Iskolába járt 8 évig, ahol első osztálytól tagja volt az iskola Vizuális Műhelyének. A műhely vezetője Deli Gabriella. Tagként folyamatosan részt vett kiállításokon a különféle városi, megyei, országos és nemzetközi versenyeken. A rajzolás, festés továbbra is fontos szerepet tölt be az életében. Rendszeresen jár múzeumba, kiállításokra.

Tóth András

Keszthelyen született 1958. október 30-án. A fotózás szeretetét édesapjától örökölte, ahogyan az első fényképezőgépet is. A fotózás egészen Szentendrére költözéséig (2016) inkább kiegészítő hobbinak számított. Ide költözve viszont már aktívan bekapcsolódott a város művészeti életébe, több rendezvénynek hivatalos fotósa is lett. 2022-ben megalapította a Szentendre Fotóklubot, amit azóta is vezet. A klubot tagjává fogadta a MAFOSZ, ahol megválasztották a Közép-Magyarországi régió elnökének. Főleg eseményeket, koncerteket, nagy rendezvényeket fotóz, de érdeklik az utcai pillanatok, a megismételhetetlen történeteket dokumentálható jelen. Az elmúlt 3 évben közel 100 esemény fotósa volt.

(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)