A tizennégy év után tavaly novemberben módosított adórendelet két újabb módosító javaslatáról tárgyalt januári ülésén a képviselő-testület. A városvezetés javaslata alapján az erdőövezetbe sorolt telekrészek és a közforgalom előtt megnyitott magánutak után nem kell a tulajdonosoknak adót fizetniük. Az Összeköt-frakció módosító javaslatát a többség nem támogatta, mert a város idei költségvetéséből a hivatal által kidolgozott modellhez képest mintegy 500 millió forint bevételkiesést eredményezne.

A napirendi pont felvezetésében Fülöp Zsolt polgármester arról beszélt, hogy a szentendreiek joggal várják el a város vezetésétől, hogy megőrizze a közszolgáltatások színvonalát, és a közismert nehézségek ellenére fejlődjön a város. Ezt a célt azonban egyáltalán nem egyszerű elérni úgy, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulás emelése és a helyi iparűzési adó növekményének elvonása mellett több mint egymilliárd forinttal rövidíti meg Szentendrét, nem beszélve az évente mintegy 300 millió forintra becsült gépjárműadó-bevétel teljes összegéről, amely 2020 óta a városi büdzsé helyett teljes egészében az állami költségvetést növeli.

Városi fejlesztésekre, közintézményekre költik az adóbevételt

Ahhoz, hogy megőrizhessük a város működőképességét, újabb források bevonására volt szükség, ezért döntött a képviselő-testület még tavaly novemberben a helyi adórendelet újraszabályozásáról, különböző adómértékek emeléséről. Hozzátette, senki nem örül az adóterhek növekedésének. Nem is öncélú emelésről van szó, hanem a városi, közösségi célok pénzügyi alapjainak a megteremtésének egyik eszközéről. A szentendreiek belátását kérte ebben a nehéz helyzetben, utalva arra, hogy a várost olyan nagy elődök, mint Dumtsa Jenő idején is az összefogás segítette ki a bajból.

Hangsúlyozta, a befolyó összeget elsősorban fejlesztésekre fordítják, valamint a szükséges közszolgáltatások szintentartására, emelésére, különös tekintettel a bölcsődei, óvodai, szociális, egészségügyi és kulturális feladatokra, a közétkeztetésre és nem utolsósorban a közterületek fenntartására.

Az Összeköt képviselőcsoport adórendelettel kapcsolatos elképzeléséről szólva azt emelte ki, hogy a polgármesteri hivatal számításai szerint annak elfogadása jelentős, más forrásból nem pótolható bevételtől fosztaná meg Szentendrét, vagyis a javaslat a város költségvetésének jelenlegi állapotában lényegében nem értelmezhető, nem támogatható. Ezzel szemben az adórendelet eddig elfogadott módosításai hozzávetőlegesen 500 millió forint plusz adóbevételt jelentenek a város számára, amely elengedhetetlen a közös célok eléréséhez.

Nagyságrendekkel több adót fizetünk az államnak, mint a városnak

Fülöp Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH elérhető legfrissebb, 2022. évi adatai szerint a szentendreiek központi költségvetésbe fizetett személyi jövedelemadója 12,9 milliárd forint volt. Tehát amennyiben 13 évvel ezelőtt nem veszi el a kormány a városnak járó nyolc százaléknyi SZJA-részt is, és így az helyben felhasználható lenne, akkor 2022-ben 1,03 milliárd forint bevételi többlet maradhatott volna Szentendrén. Figyelembe véve az elmúlt években tapasztalt dinamikus, évi 10-20 százalék közötti béremelkedést, ez az összeg ma még nagyobb lehetne, és így nem lenne szükség az adók emelésére.

A polgármester azt kérte, hogy mindezeket megfontolva mérlegeljék és értékeljék a helyi adókkal kapcsolatos változtatásokat.

Nem kell adót fizetni az erdő és a magánút után

A januári ülésen a szentendreieknek a telekadóra vonatkozó észrevételeit áttekintve – a városvezetés javaslatát támogatva – egyhangúlag úgy döntött a testület, hogy a hatályos helyi építési szabályzatban, erdőterület övezetbe sorolt telekrész, illetve az ingatlan-nyilvántartásban, kivett, saját használatú út, a kivett, közforgalom elől el nem zárt magánút, a kivett, közforgalom számára megnyitott magánút, valamint a kivett megnevezéssel feltüntetett és a természetben is közforgalom számára megnyitott telkek tulajdonosainak telekadót fizetni nem kell.

A telekadóval kapcsolatosan egyéb félreértések is terjednek a közösségi médiában, ezért az alábbiakban részletesen ismertetjük korábbi cikkünket:

Telekadót csak az olyan ingatlanok, telkek után kell fizetni, amelyeken nem található építmény. Amennyiben bármilyen építmény található az ingatlanon, akkor nem telekadót, hanem építményadót kell fizetni utána.

A telkeket azok elhelyezkedése szerint több kategóriába lehet sorolni. A belterületi telkek esetében 2025-től négyzetméterenként 300 forint adót kell fizetni. Ebből a magánszemélyek 50 százalékos kedvezményt kapnak, így nekik a telek minden négyzetmétere után 150 forintnyi adófizetési kötelezettségük keletkezik, az új szabályok szerint viszont mentesülnek a kommunális adó fizetése alól.

A zártkerti telkek közül pedig csak azok után kell adót fizetni, amelyeket kivontak a mezőgazdasági művelésből, azaz kivett telekként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Ezek tulajdonosainak – függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó – négyzetméterenként 100 forint az éves adóterhe. Szentendrén összesen 70 ingatlant érinti ez az adó, és az ebből befolyó adóbevétel megközelítőleg 18 millió forint.

A mezőgazdasági művelésből ki nem vont ingatlanok – vagyis ahol bármiféle agrártevékenység zajlik (például: szőlő, szántó, gyümölcsös) – adóztatását kizárja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, így utánuk adót fizetni nem kell. Szintén nem kell adót fizetni a külterületi „nullás” helyrajzi számmal kezdődő üres telkek után.

Fontos azt is tudni, hogy a vállalkozások adóbevallásukban bevételükből levonhatják a városnak fizetett adókat.

Az Összeköt javaslata 500 milliós kiesést jelentene

Kun Csaba képviselő, az Összeköt-frakció javaslatát ismertetve elmondta, az a magánszemélyek nem belterületi zártkertjei esetében a négyzetméterenként 100 forintos adóterhet eltörölné, a magánszemélyek belterületi telkei után fizetendő, négyzetméterenként 150 forintos adót 50 forintra csökkentené, a vállalkozók belterületi telkeire vonatkozó, négyzetméterenként 300 forintos adót pedig 250 forintra mérsékelné.

Az előterjesztés építményadóval foglalkozó része csökkentené az ingatlan nagyságától függő adómérték-sávok közötti különbséget. Így a javaslat szerint a 70 négyzetméternél kisebb ingatlanokra maradna a 400 Ft/m2, a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások esetében a 70-170 négyzetméter közötti sávban a rendeletben szereplő, négyzetméterenkénti 750 forintos adót 600 forintra, a 170 négyzetméter feletti sávban pedig 1800 forintról 800 forintra csökkentené.

A nem lakáscélú építmények esetében a rendelet ezer négyzetméter alatti épületek esetében négyzetméterenként 1000 forint, az ezer négyzetméter feletti épületek esetében négyzetméterenként 1500 forint adót ír elő. Az előterjesztés egységesen 750 forintos négyzetméterenkénti adót javasol. Az iparűzési adót is csökkentenék: a jelenlegi 2 százalékról 1,95 százalékra.

A képviselő véleménye szerint a telekadó mértéke azt eredményezheti, hogy sokan értékesíthetik a telküket, ami növeli a beépítettséget. Szerinte az üdülőtulajdonosok járnak jól, mert az új rendszerben terheik csökkennek majd, ezért esetükben javasolta fenntartani a korábbi magasabb adófizetési kötelezettséget, kivéve, ha életvitelszerűen élnek az üdülőben. Hiányolta ugyanakkor, hogy a rendelet nem rögzíti az alanyi jogon járó kedvezményeket, illetve hogy azokat a szociális rendeletben akarják kezelni. Elmondta, hogy az Összeköt egyesület módosításával kapcsolatosan 94 lakossági észrevétel érkezett, amelyek nehezményezték a novemberben megszavazott rendelet új adótételeit. Arra a felvetésre, hogy milyen forrásból finanszíroznák a javaslatuk elfogadása esetén kieső bevételeket, a képviselő azt válaszolta, arról a költségvetés ismeretében tudnak nyilatkozni.

Felvetődött az is, hogy amennyiben kevesebb a bevétel, mint amennyire szükség van a város működéséhez, akkor meg kellene nézni, milyen nem kötelező feladatról lehet lemondani.

Minden rászorultat segítünk

A felvetődött kérdésekre válaszolva Fülöp Zsolt polgármester elmondta, hogy az üdülőtulajdonosok eddig sem fizettek magas adót, ha igazolták, hogy életvitelszerűen ott élnek. Korábban pedig azért nem emelt adót az önkormányzat, mert a kormányzati elvonások ellenére hatékonyabb munkával azt el tudták kerülni, mostanra azonban elfogytak a tartalékok, a várost pedig működtetni kell. A zárt kertek ügyében pedig addig nem vetnek ki adót, amíg a bevallások be nem érkeztek. Azok ismeretében pedig a képviselő-testület dönt majd a továbbiakról.

A polgármester azt is elmondta: amire lehet, pályázik a város, de sajnos az unióval folytatott viták miatt nagyon kevés a pályázati lehetőség.

Filó András képviselő felvetésére, hogy nem készültek hatástanulmányok, ezért megtámadta a rendeletet a Pest vármegyei kormányhivatalnál, Ignácz Dávid jegyző elmondta, nincs hatástanulmány készítési kötelezettsége az önkormányzatnak. A jogszabályban előírt hatásvizsgálatot azonban elvégezték, jóval bővebb, alaposabb anyagot készítve, mint sok más önkormányzat.

A vita végén a képviselők az Összeköt képviselőcsoport módosítási javaslatát 5 igen és 9 nem szavazattal nem támogatták.

A testületi ülést online is követhették az érdeklődők – a felvétel vágatlan formában megtekinthető ITT.