Az elfogadott adószabályozás módosítására tett javaslatot az Összeköt képviselőcsoport a szentendrei képviselő-testület március 27-i ülésén. Az ingatlanadót alanyi jogon járó kedvezményekkel javasolták mérsékelni a szociális rendeletben elérhető kedvezmények helyett. Az előterjesztést a városban zajló kormánypárti kampányt is értékelő vitát követően nem támogatta a testület.

Az Összeköt képviselőcsoport javaslatát Zakar Ágnes képviselő ismertette. Eszerint az a nyugdíjas, akinek havi járandósága nem haladja meg a 114.000 forintot, teljes építményadó-mentességet élvezne, akinek pedig 114.000 és 174.400 forint közötti a nyugdíja, 50 százalékos kedvezményt kapna az építményadóból. A másik javasolt módosítás szerint az ingatlan hasznos alapterületéből minden eltartott után 25 négyzetméter kedvezmény járna a családoknak, azzal, hogy az adó mértéke nem csökkenhet a kivetett adó 50 százaléka alá.

Építményadó: magasabb az időarányos befizetés, mint korábban

Ignácz Dávid jegyző a helyzet tisztázása érdekében elmondta, az önkormányzatok által kivethető adómértékeket a Pénzügyminisztérium határozza meg. A 2013-ban bevezetett telekadó Szentendrén a maximális adómérték 63,8 százaléka volt. Ez az érték 2025-ben az adómérték 55,9 százaléka.

A jegyző arról is beszámolt, hogy az adóiroda meghosszabbított nyitva tartással áll rendelkezésre, igyekeznek a beérkezett kérelmekre 24 órán belül válaszolni. Ezzel együtt is csak nagyon kevesen kértek segítséget az adó befizetésével kapcsolatosan. A mintegy 12 ezer jogerős határozat kézhezvételét követően 42 család élt méltányossági kérelemmel, részletfizetést pedig 16-an kértek. A befizetések is azt mutatják, hogy kevesen küzdenek fizetési nehézségekkel, hiszen a tervezett teljes éves építményadó-bevétel mintegy 60 százaléka már beérkezett az önkormányzat számlájára. Ez meghaladja, a korábbi tapasztalatok alapján feltételezett 50 százalékos befizetési arányt. A magas fizetési hajlandóságért köszönetet mondott a szentendreieknek és magyarázatként hozzátette: a szociális rendeletben biztosított lakásfenntartási támogatás iránt eddig mindössze öt kérelem érkezett.

Az Összeköt képviselőcsoport javaslatának várható hatásáról elmondta, az hozzávetőlegesen százmilliós költséget jelentene az önkormányzatnak: egyrészt 85 millió forintot a visszafizetendő adóban, másrészt 15 millió forintot az extra adminisztráció költségeiben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok döntő többsége nem az adórendeletbe foglalja az esetleges kedvezményeket, hanem a szociális rendeletbe, a kedvezményekről illetve a jogosultság indokairól pedig minden esetben nyilatkoznia kell az igénylőnek.

Magyar Judit alpolgármester a módosítási javaslatra reagálva arról beszélt, hogy a jegyző által ismertetett számok ismeretében nehezen értelmezhető az Összeköt képviselőcsoport kijelentése, amely szerint a hozzájuk érkezett számos megkeresés elfogadhatatlan mértékű adóemelésről szólt. – A jegyző úr által ismertetett számok számomra éppen az ellenkezőjét jelentik, vagyis hogy a szentendreiek döntő többsége elfogadta és befizette az adóját – mondta. Az alpolgármester egyben hiányolta az előterjesztésből, hogy annak elfogadása mekkora bevételkiesést eredményezne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy szükséges lett volna a javaslat költségvetési hatását is bemutatni, illetve annak ismeretében kezdeményezni a költségvetés módosítását. Továbbá hangsúlyozta, a szociális rendeletben tavalytól már rendelkezésre áll az időskorúak támogatása, amit 2025-ben jelentősen emelni is tudtak – ez éppen a kisnyugdíjasok számára nyújt segítséget. Példaként elmondta, az új ingatlanadó esetén egy 100 négyzetméteres házban élő nyugdíjas mintegy 20.500 forinttal fizet több adót, mint tavaly, a teljes éves adó 50.500 forint. Amennyiben nyugdíja 285 ezer forint alatti, akkor 25 ezer forint támogatást vehet igénybe, ha házaspárról van szó, akkor 50 ezer forint jár – tehát a rászorulóknak az önkormányzat lényegében szinte teljes mértékben kifizeti az ingatlanadójukat. Tény, hogy a támogatást igényelni kell, a kérelemmel eddig 472-en éltek.

783 millió plusz Szentendrének?

Az adóváltozással kapcsolatban terjesztett propaganda kapcsán elmondta, tavalyhoz képest a vagyoni típusú adók növekménye 470 millió forintot jelent az idei költségvetésben. Ezt az összeget fejlesztésekre költi majd az önkormányzat. Az állami támogatásokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz szórólapján megjelent információ téves, hiszen azon az szerepel, hogy 783 millióval több állami forrás jut Szentendrére. Ehhez képest a valóság az, hogy a tavalyi évhez képest csak 276 millió forint a plusz, amelynek döntő többsége a szakorvosi rendelő béreit finanszírozza. A rendelőt azonban nem az önkormányzat tartja fenn, így az ide érkező összeghez sincs semmi köze. Az állami forrásokból pedig illene levonni a szolidaritási hozzájárulás 133 milliós növekményét is, hiszen azzal sem számolhat a város. Így már egészen más a kép.

Herczeg Gábor, a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke elmondta, megtárgyalták az előterjesztést, és miután az előterjesztő nem tudott meggyőző érveket felsorakoztatni a javaslat megalapozására, nem támogatták a javaslatot.

Zakar Ágnes képviselő azzal reagált, hogy ő mindössze a hozzá eljutott információk alapján kezdeményezte a rendelet módosítását, illetve hogy nincs köze sem a szórólapokhoz, sem az interneten megjelent fals információkhoz. Az előterjesztett módosítási javaslattal a célja az alacsony keresetből élők megsegítése volt.

Filó András képviselő támogatásáról biztosította az előterjesztést, majd arra kérte a jegyzőt, hogy pontos számot mondjon arról, hány önkormányzat intézkedik a kedvezményekről a szociális, és nem az adórendeletben.

Magyar Judit elmondta, nem jogos szociálisan érzéketlennek nevezni az önkormányzatot – ahogy az a bizottsági vitán elhangzott –, amiért a szociális rendeletben intézkedik a kedvezményekről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményeket soha nem az adórendeletben kezelte a szentendrei önkormányzat.

Kun Csaba képviselő vitatta a Magyar Judit által a kormányzati elvonásokról ismertetett számokat, szerinte ugyanis a költségvetési számok alapján az látszik, hogy nő az állami támogatás. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a szociális rendeletben a nyugdíjasok számára biztosított támogatást sokan igénylik. Szerinte nagyságrendileg ugyanakkora lehet a szociális oldalon az így kifizetett összeg, mint amennyi kiesést jelentene javaslatuk elfogadása az adóbevételekben.

Az önkormányzatok többsége úgy szabályoz, ahogy Szentendre

Ignácz Dávid jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítási javaslattól függetlenül is elérhető a segítség minden rászoruló számára – az adószabályok lehetőséget adnak részletfizetésre és fizetési kedvezményre, a szociális rendelet pedig támogatásokra.

Filó András kérésére válaszolva arról beszélt, hogy pontos számot nem tud mondani, de az összes Pest megyei város gyakorlatát átnézve, illetve a megye jogú városok jegyzői kollégiumának korábbi tagjaként olyan kimutatásokat ismert meg, amelyek szerint az önkormányzatok döntő többsége a szentendrei megoldást alkalmazza.

Gulyás József alpolgármester Kun Csaba képviselőnek az állami támogatással kapcsolatos hozzászólására reagálva arról beszélt, indifferens, hogy mekkora összeggel nő az állami támogatás egy adott évben, ha az nem fedezi a kötelező feladatok sokkal dinamikusabban növekvő önkormányzati kötelező feladatfinanszírozási igényeit. Ez az összeg évről évre csökken. Tavaly nem érte el a 42%-ot, ez idén pedig már csak 38%-át fedezi a különböző, elsősorban intézményfenntartási kiadásoknak. Vagyis reálértéken, illetve a feladatok arányában az állami támogatás jelentős csökkenéséről van szó, és ez kényszeríti adóemelésre az önkormányzatot, ha szinten kívánja tartani a közszolgáltatásokat és még fejleszteni is akar.

A kisnyugdíjasok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Kun Csaba a bizottsági ülésen éppen arról beszélt, hogy túlságosan magas a szociális rendeletben meghatározott 285 ezer forintos juttatási határ, mert így olyanok is beleesnek, akik nem számítanak kisnyugdíjasnak. Az alpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzat ennek ellenére felvállalta, hogy nemcsak a kifejezetten rászorulóknak, hanem az alsó középosztályba tartozó nyugdíjasok számára is biztosítja a kedvezményt.

Ki áll valójában az Összeköt javaslata mögött?

Az Összeköt javaslata kapcsán Gulyás József értetlenségnek adott hangot, hogy valójában kinek is a javaslata, amiről a testület tárgyal. Török Balázs (a Fidesz szentendrei elnöke – a szerk.) ugyanis a TV Szentendrében, a Magyar Nemzetben arról beszélt, hogy a Fidesz kezdeményezése volt az a javaslat, amit az Összeköt néven frakciót alkotó képviselők benyújtottak. A FIDESZ hamis információkkal folytat kampányt a városban szórólapokon, fizetett hirdetésekben, az országos médiában, és a nem önkormányzati helyi tévében.

A hergelő kampányt novemberig kívánja a FIDESZ folytatni, de már látható, hogy szó nincs arról, hogy a szentendreiek tömegesen tiltakoznának, hiszen a vállalható mértékű adóemelésből a jelentős vagyonelemekkel rendelkezőket érinti csak a nagyobb mértékű emelés – jelentette ki az alpolgármester.

Kun Csaba az alpolgármester szavaira reagálva elmondta, soha nem mondták, hogy jó az önkormányzatra államilag kivetett szolidaritási hozzájárulás. A 285 ezer forintos összeget pedig nem önmagában tartja magasnak, hanem a 114 ezer forinttal összevetve.

Zárszavában a polgármester az említett szórólap kapcsán arra kérte képviselőket, különösen azokat, akik voltak már városvezetői pozícióban, hogy valótlanságokat ne terjesszenek.

– Vannak nézetkülönbségek abban, hogy az adórendeletben, vagy rászorultsági alapon a szociális rendeletben kell rendelkezni a kedvezményekről, de a testületi többség az utóbbi álláspontot képviseli. Mindannyiunk közös feladata ugyanakkor elősegíteni, hogy a rászorulók minél nagyobb számban vehessék igénybe a rendelkezésre álló kedvezményeket – hangsúlyozta, majd arra kért mindenkit, hogy csak hiteles forrásból származó információkat terjesszen.

A testület az előterjesztést 5 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elutasította.