Werner Ákos, a Pest Megyei Könyvtár idén augusztusban kinevezett igazgatója Budapesten él, de ferences diák lévén jól ismeri a várost és a könyvtárat is. Mint mondja, akkoriban, a 80-as évek végén egészen másképp nézett ki az intézmény: a terek nagyobbak voltak, a gyűjtemény viszont kisebb. „Csupa jó emlék fűz a városhoz, ifjúságom legszebb éveit itt töltöttem, nagyon örülök, hogy itt dolgozhatok” – mondja az igazgató.

Megyei feladatok
A megyei könyvtárak feladatköre alaposan átrendeződött az utóbbi években. A könyvtár – egy 2013-as rendelet alapján – ellátja a megyében lévő összes, 5000 főnél kisebb település könyvtárának szakmai felügyeletét. Ha a települések belépnek a rendszerbe, a könyvtár munkatársai mindent a kezükbe adnak, az igazgató megfogalmazásában: „az utolsó jancsiszögig”. Segítik a helyiség kialakítását, bebútorozását, jelen vannak a meglévő könyvállomány leltározásánál, selejtezésénél, rajtuk keresztül történik az adott település igényei szerinti gyarapítás és a számítógépes rendszer kiépítése is. A kistelepüléseken szolgáló kollégáknak továbbképzéseket tartanak, szakmai tanácsadással segítik munkájukat. S hogy közösségi tér is lehessen a könyvtár, rendszeres programokat, író-olvasó találkozókat, gyerekfoglalkozásokat is szerveznek számukra.
„Jelenleg 66 kistelepüléssel vagyunk kapcsolatban, és 14 új szerződés van előkészítve. Könyvtárunk feladata és küldetése ezen kívül még az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer üzemeltetése könyvtárközi kölcsönzésekkel.”

A legnagyobb érték a gyűjtemény
A könyvtár gyűjteménye nagyon gazdag, a könyvállomány tavaly 220 ezer kötet volt, de ez a szám évről évre gyarapszik. A gyűjtemény gazdagságához hozzátartozik a folyóiratok
széles választéka is: 300 sajtótermékből lehet választani magyar, angol, francia és német nyelven is. „Szerencsére az anyagi helyzetünk megengedi, hogy minden, számunkra fontos kiadványt megvehessünk. Nemrégiben Csiffáry Gabriella írónő volt a vendégük, és jó volt hallani, hogy könyvtárunkat a legjobbak között tartja számon: a Széchenyi Könyvtár mellett a mi gyűjteményünket szereti a legjobban használni.”

Fejlesztési tervek
2006-ban készült terv az épület felújítására és bővítésére – utóbbira a feladatok bővülése miatt lenne nagy szükség, hogy a funkcióhoz igazodjon a helyiségek mérete, kialakítása –, de ennek megvalósítására egyelőre kilátás sincs. Az intézmény költségvetése csak kisebb lépéseket tesz lehetővé.
Elsőként a gyermekkönyvtárban terveznek komolyabb átalakításokat: az oda vezető folyosón baba–mama-sarkot, illetve egy kis „előszobát” szeretnének kialakítani, ami ruhatárként is működne. A folyosót, ahol most is rendszeresen állítanak ki gyerekrajzokat, szeretnék még alkalmasabbá tenni kiállítások megrendezésére.
A Fonotéka szintén nagyon gazdag audio-vizuális gyűjteménnyel rendelkezik, ahova még távoli helyekről is járnak. A technika fejlődése sajnos egy részét elavulttá tette, pedig nagyon értékes felvételeik vannak például feketekorongos lemezeken. „Át kell térnünk a modern adathordózókra, amelyeket a ma embere használ. A korral nekünk is haladni kell, lépést kell tartanunk az elvárásokkal.”
A helytörténeti gyűjteményben olyan dokumentumok vannak, amelyek sehol máshol az országban, hiszen ezek Szentendre és környező települések történetét tárják fel. Itt komoly feladat egyrészt a gyűjtemény bővítése, másrészt a már meglévő anyagok archiválása, digitalizálása, tárgyszavakkal való ellátása, feltárása és közzététele. „Ez hatalmas munka, hiszen több tízezer fényképről, képeslapról, aprónyomtatványról beszélünk, számos helyi újságot és a Pest Megyei Hírlap teljes anyagát is őrizzük. A munkát már elkezdtük, és indultunk a helytörténeti gyűjtemények digitalizálására kiírt pályázaton is.”

Együttműködés a Kulturális központtal
Már csak aláírásra vár az épület használatának megosztásáról szóló szerződés, mely szerint a színház működtetését átveszi a Kulturális központ, illetve közösen használják az előcsarnokot és a ruhatárat. Az igazgató szerint, mint mindennek, ennek is van jó és rossz oldala. A jó része, hogy profi művelődésszervezőkkel jobban lehet működtetni a színháztermet, a könyvtárnak pedig ez alapvetően nem profilja, sok feladattal és felelősséggel járt. Konfliktus forrása lehet viszont, hogy az épületen belül két különböző intézmény működik, más-más feladattal. A könyvtári tevékenység például csendes, a színházi tevékenység viszont hangos, és a színházterem hangszigetelése nem megoldott. „Részint örülök, hogy a felelősség egy része lekerült a vállamról, de kérdés, hogy mit hoz a gyakorlatban az együttműködés. A legfontosabb, hogy békés egymás mellett élést alakítsunk ki. Megegyeztünk abban, hogy az együttműködési megállapodást egy év elteltével elővesszük, és a tapasztalatok birtokában módosíthatjuk.”

Nem pusztán könyvek halmaza
„Minden fórumon elmondom, hogy ez az értékes gyűjtemény közös kincsünk. A könyvtárba járás nem csak szórakozás, hanem sok információhoz juthatunk hozzá. Szeretném tudatosítani a fiatalok körében is, hogy milyen nagyszerű lehetőség van a birtokukban, hiszen könyvtárunk nem csupán könyvek halmaza, ennél sokkal többet tud nyújtani.”
A könyvtár feladatának tartja a digitális írásbeliség terjesztését is, hiszen aki ma nem ért a számítógépekhez, alulmarad a versenyben. Ennek érdekében előzetes időpont-egyeztetés mellett az informatikus kolléga a könyvtárhasználók rendelkezésére is áll, hogy a felmerülő kérdésekben segítsen. „Sokaknak eszébe sem jut, hogy ilyen jellegű kérdéssel keressen meg minket, ezen feltétlenül változtatni szeretnénk.”

Fiatalos és lelkes csapat
Az igazgató szerint a jelenleg rendelkezésre álló létszámmal egyre nehezebb ellátni a sokasodó feladatokat, amelyek jelentős adminisztrációval és pénzügyi mozgással járnak. Úgy alakult, hogy az idősebbek, akik együtt kezdték el a munkát, szinte egyidőben mentek nyugdíjba, ezért az utóbbi 1-2 évben sok új munkatárs jött. „Fiatalos és lelkes csapat
vagyunk, bízom benne, hogy sikerül olyan közösséget formálni, szellemi műhelyt létrehozni, amely hosszabb távon is együtt marad.”