Szentendre utcáin járva gyakran találkozhatunk olyan életutakkal, amelyek előtt fejet hajthatunk. Nemrégiben egy ilyen különleges alkalomból nyitott kaput otthonába Kohn Mihályné, Mórocz Magdolna Terézia, aki kilencedik ikszét betöltve is bámulatos energiával, almáspite-illatú vendégszeretettel és egy örökérvényű mondattal fogadta Fülöp Zsolt polgármestert és kísérőjét: „Jó élni még!”
Magdi néni története messziről, a Dunántúlról indult. 1936-ban született Pápán, egy hatgyermekes, szerény sorsú család legfiatalabb tagjaként. A gyerekkora nehéz volt, édesapja betegsége és a szűkös anyagiak meghatározták a mindennapokat, de a testvéri szeretet utat mutatott. Egyik nővére, aki már Szentendrére ment férjhez, magához vette húgát, hogy segítsen neki boldogulni. Így érkezett meg Magdi néni 1953-ban abba a városba, amely azóta is az otthona.
A szerelem is itt, a Duna-parti város falai között talált rá, méghozzá egy hamisítatlan szentendrei szombati össztánc-esten. Az első tánc az Egy cigánykaraván című dalra indult, és bár a sors – a katonaság képében – öt évnyi udvarlásra kényszerítette a fiatalokat, a kötelék elszakíthatatlannak bizonyult. A vőlegény 1956-os leszerelése után vágtak bele a közös jövő építésébe. Az esküvőjük emléke ma is élénk: az Akácos út dallamaira csendülő éjféli szerenád egy 59 évig tartó, boldog házasság nyitánya volt a férjével, saját kezűleg felépített otthonukban.
Az életük a folyamatos munkáról és építkezésről szólt. Magdi néni eleinte a tanácsnál dolgozott gépíróként, majd a Budakalászi Szövőgyárból ment nyugdíjba. Ám az aktív pihenés nála nem tétlenséget jelentett, éjszakánként még évekig dolgozott a GMK-ban.
Bár férje nyolc éve elhunyt, Magdi néni nem hagyta el magát. Ma is teljes önellátással él, kertjét maga műveli, és a szentendrei piac visszajáró, kedvelt alakja. Szellemi frissessége irigylésre méltó: magabiztosan kezeli a közösségi médiát, a YouTube-on is tájékozódik, miközben a rádió szól a háttérben. A politika iránt is élénken érdeklődik, határozott véleménnyel és izgalommal várja a közelgő választásokat.
Legnagyobb büszkesége a népes és összetartó családja. Bár a lánya Belgiumban él, a távolság köztük nem akadály, gyakran látogatja férjével és a gyerekekkel. Magdi néni unokái és dédunokái – sőt, a legfiatalabb, mindössze három hónapos ükunokája is – körbeveszik szeretetükkel. A vasárnapi ebédek Szentendrén szentnek számítanak, ilyenkor az asztalra kerülnek a legendás házi finomságok, hiszen Magdi néni szerint a gondoskodás legjobb módja a sütés-főzés.
A kertje pedig valóságos kis édenkert. Nemcsak magának termel, saját nevelésű palántákkal látja el a szomszédságot is, és bárkinek szívesen ad a gyümölcsből, zöldségből. Befőttesüvegeiben ott sorakoznak a lekvárok, savanyúságok és a házi lecsó, a saját szőlőjéből pedig évente közel ötven liter bort készít, bizonyítva, hogy a munka számára nem teher, hanem maga az élet.
Amikor ottjártunkkor megkérdeztük tőle, mi a titka, csak mosolygott. A derű, a tenni akarás és a család szeretete az, ami fiatalon tartja. Isten éltesse sokáig, legyen még sok ilyen napsütéses, almáspite-illatú délutánja!
(Fotó: Kővári Orsolya)






