A gyászoló családdal és barátokkal együtt érezve, megrendülve tudatja a hírt a Vajda Lajos Stúdió alkotóközössége, hogy LIPTÁK MIHÁLY (utóbb Lászlóffy-Gutt Ervin Mihály) a Szentendrei Grafikai Műhely volt vezetője életének 68. évében, 2018. március 11-én elhunyt. Élete évtizedeken át, a Szentendrei Grafikai Műhely megalakításának első napjától összeforrt a szentendrei művészettel, a műhelymunka nélkülözhetetlen segítőjeként pedig a szentendrei grafikával.

Benkovits György: Isten veled, Misi! 
Mintha valaki ököllel mellbe vágott volna, úgy hat rám a hír, hogy Misi meghalt. Még a kossuthos időkben kezdődött barátságunk, amely nyomdájának anno vezetője volt. Csendes, szarkasztikus humorú, kedves fiúként idéződik elém alakja. Olvasott, művelt és nem csak az irodalomban jártas, de a képzőművészetből is alaposan felkészült volt. Amikor a Szentendrei Grafikai Műhely egyszemélyes intézményének felállítására és működtetésére meghívták, olyan helyre került, ahol a feladattal teljes személyiségében azonosulni tudott. Pontosabban fogalmazva: itt ő olyan nyomdásszá, művésszé lett, aki intellektusával, tudásával és odaadásával szakmájának legjobbját nyújtotta. Aki tudott a legérzékenyebb művészekkel, Barcsay mesterrel éppúgy jól együtt alkotni, mint ahogy az akkor még fiatal, a szakma minden szabályát felrúgó dadásokkal is. Azt írtam, alkotni és nem nyomtatni, mert akik vele dolgoztak, őt, még az idős tekintélyes művészek is, nem csupán jó szemű és ügyes kezű nyomdásznak, de valódi alkotótársnak tekintették és nem udvariasságból. Gyakran jártam fel műhelyébe, amely anno még a Fő téren a mai galéria emeletén volt. A hetvenes években „Litákmisi” és „galériaműhely” nem egy helyiség volt, hanem maga a fórum. Ahol művészettől a szerelmen át a politikáig, Milovan Gyilasztól Teilhard de Chardin-ig a dadaistáktól Pirk János bácsi piktúrájáig keringett a szó a hígítószagú műhelyben: Misinél minden hír összefutott, ami a városban keringett, és központ volt ő ezért is. Sokszor éjfélig dolgozott, mert mindig jött valaki hozzá, hogy elmondja, megkérdezze, elpanaszolja, javasolja, dicsekedjen, megmutassa, vagy egyszerűen csak ott legyen. Most, ahogy alakját, az együtt töltött idők emlékét felidézem magamban, ott legbelül a döbbenetes halál okozta szomorúságom felett valami megfoghatatlan és a gyászhoz nem illő kellemes érzet is kering. Mert jó volt együtt lenni vele, mert oly sok kellemes emléket idéz személye. A felelőtlen bohém fiatalságot. S mert erős késztetés van bennem, hogy ha a képét vetítem a homlokom mögé, csak a jó, a kedves és kellemes maradjon emlékül róla. Isten veled Misi, kedves barátom, legyen számodra könnyű a föld!