A január elsejétől tervezett változtatások értelmében a közel másfél évtizede változatlan adórendszer korszerűsítésével megszűnne a zártkerti és belterületi épületek megkülönböztetése, egységes és sávos lenne az utánuk fizetendő adó. A telekadó emelkedne, de még így is alig fele lenne a kivethető maximumnak, a belterületi telkek után – az éves adóból – 50 százalékos engedményt kapnának a magánszemélyek. A helyi iparűzési adót 1.000.000 Ft adóalap alatt elengednék.

Az elmúlt négy-öt év kedvezőtlen gazdasági környezete, a covidjárvány, a kiugróan magas hazai infláció, az energiaárak drasztikus emelkedése, az időleges, illetve végleges kormányzati elvonások évről évre kedvezőtlenebb helyzetbe hozták az önkormányzatokat. Nem volt kivétel ez alól Szentendre sem.

Kevesebb forrás, több elvonás

A kötelezően előírt feladatok ellátásának költségeit évek óta messze nem fedezik az állami támogatások, ezért saját bevételekből kell átcsoportosítani ezekre a feladatokra, és így kevesebb jut a szolgáltatások minőségének javítására, és a fejlesztésekre. Az önkormányzatok helyzetét tovább nehezíti, hogy a november 11-én beterjesztett jövő évi központi költségvetésben az önkormányzatok működési támogatását reálértéken tovább csökkenti a kormány, Szentendre helyi iparűzési adó bevételéből pedig további 100 milliós nagyságrendben von el további forrásokat.

A szentendrei költségvetés több mint negyedét jelentő adóbevételek jelentősége az utóbbi években különösen megnövekedett a személyi jövedelemadó támogatás megszűnését követően, a gépjárműadó teljes elvonásával, az állami támogatások értékének folyamatos csökkenésével. E mellett évről évre növekszik az iparűzési adó bevételhez kapcsolódó, és az állami költségvetésbe fizetendő szolidaritási hozzájárulás összege (2021: 246 millió forint, 2025-ben pedig már 659 millió forint). Túlzás nélkül kijelenthető tehát, hogy a 14 év óta változatlan adóbevételek felülvizsgálata, még inkább emelése nélkül az önkormányzat működőképessége, a városi szolgáltatások minősége veszélybe kerül, fejlesztésekre, beruházások indítására érdemi saját forrás híján pedig esélye sem lenne Szentendrének.

Nem először merül fel egyébként, hogy szükség van az adórendszer felülvizsgálatára, korszerűsítésére, a városvezetés a 2010-es években is többször felvetette ennek lehetőségét és szükségességét, végül azonban mégsem került sor a rendszer átalakítására.

A szociális rendelet is módosul

A fent részletezett, az önkormányzat gazdálkodásától függetlenül kialakult gazdasági, költségvetési-finanszírozási változások és a jövő évi központi költségvetési kilátások miatt a városvezetés úgy döntött, hogy a Szentendrei Önkormányzati Hivatal Adóirodája szakmai javaslatainak figyelembevételével a 2010 óta változatlan adórendszert megreformálja. A cél, hogy növeljék a város bevételeit, és egyúttal a korábbinál igazságosabbá tegyék a közösségi célok megvalósításához való lakossági és vállalkozói hozzájárulásokat. A változást az ingatlanpiaci változások is indokolttá teszik: míg a telek- és építményadók másfél évtizede változatlanok, a telkek és épületek (családi házak, lakások, egyéb építmények) értéke 150-350 százalékos növekedést mutatnak.

A helyi adórendelet módosítása a magánszemélyek egy része számára többlet terhet jelent majd. A sávos adózás az építményadó tekintetében a kisebb ingatlanok esetében alacsonyabb adómértéket állapít meg, a telekadó esetében a magánszemélyek 50%-os kedvezményt kapnak és élhetnek a jogszabály adta lehetőségekkel is (pl.: akár 12 havi részletfizetés, pótlék, bírság csökkentése), de ezen túl a helyi adórendszer módosítása miatt jelentkező többlet terheket a szociálisan rászoruló személyek támogatásának felülvizsgálatával is ellensúlyozni kívánja az önkormányzat. Ennek megfelelően, az előterjesztés szerint felülvizsgálják a települési támogatások rendszerét és a képviselő-testület 2025 februári ülésén módosítani kívánja az önkormányzat a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendeletet.

Az alábbiakban adófajtánként összefoglaljuk a tervezett változtatásokat.

 Telekadó

Telekadót jelenleg csak a társas vállalkozások fizetnek beépítetlen belterületi telkük után. A tervezett új rendszerben a zártkerti telkek is adókötelesek lennének, és az adófizetési kötelezettséget a magánszemélyekre is kiterjesztenék. A belterületi telkek esetében a jelenlegi 200 forint/négyzetméteres adófizetési kötelezettség – amely 54 százaléka a törvény által engedélyezett maximumnak – 300 forint/négyzetméterre emelkedne. Ebből az összegből a magánszemélyek 50 százalékos, azaz 150 forintos engedményt kapnának. Utóbbiak egyúttal mentesülnének a kommunális adó megfizetése alól is. A nem belterületi (zártkerti) telkek esetében az adó mértéke egységesen 100 forint/négyzetméter lenne.

Építményadó

Jelenleg a lakáscélú építmények esetében hatalmas különbség van a lakás, lakóház (300 forint/négyzetméter) és az üdülő (1350 forint/négyzetméter) után fizetendő építményadó mértékében. Akik bizonyítani tudják, hogy életvitelszerűen laknak üdülőben, azoknak szintén 300 forint/négyzetméter az adó nagysága. Az új rendszerben nem elhelyezkedés, hanem terület alapján, sávosan kellene fizetni az adót, függetlenül attól, hogy lakóházban vagy üdülőben élnek. A 70 négyzetméter, vagy az alatti ingatlanok esetén 400 forint/négyzetméter lenne az adó, a 70 négyzetméter feletti, vagy a 170 négyzetméter, és az alatta lévő hasznos alapterületű építmény után 600 forint/négyzetméterre emelkedne az adófizetési kötelezettség, 170 négyzetméter felett pedig 1200 forint/négyzetméter. 

A nem lakáscélú (üzleti célú) építmények esetében jelenleg – a városon belüli elhelyezkedés (övezet) függvényében – négyzetméterenként 235, 610, 1165, illetve 1290 forint adót kell fizetni. Az új rendszerben ez a következők szerint módosulna: az 1000 négyzetméter alatti épületek esetében a három alsó övezetben egyaránt 1000 forint/négyzetméter lenne a fizetendő adó, az 1000 négyzetméter, vagy felette lévő hasznos alapterületű  épületeknél pedig 1500 forint/négyzetméter. 

Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adó esetében a változtatások értelmében, minimális emelést követően vendégéjszakánként 420 forintról 500 forintra emelkedne a fizetési kötelezettség.

Iparűzési adó

Szentendrén az iparűzési adó jelenleg a jogszabály által engedélyezett maximumon van, és ez az adófajta adja az adóbevételek 60 százalékát. A tervezett változtatások értelmében az 1 000 000 forint alatti adóalap esetén mentesülne az adó megfizetése alól a vállalkozás. Ennek célja a kisebb és az induló vállalkozások segítése lenne. Az ennél nagyobb adóalapot elérő vállalkozások esetében pedig lehetővé válna a kiajánlás lehetősége. Ennek lényege, hogy legalább 1.000.000 forint adófizetési kötelezettség esetén a vállalkozó adóbevallásában felhasználási javaslatot tehet az éves adóbevallásban szereplő befizetendő összeg 5 százalékára, de legfeljebb 1.000.000 forint erejéig.

Az előterjesztést – amely már elérhető az önkormányzat hivatalos oldalán – november 21-én tárgyalja a képviselő-testület.