A képviselő-testület megtárgyalta a 2025. január és október közötti időszak helyi adóbevételeiről szóló tájékoztatót, és módosította a helyi adókról szóló rendeletét. A változtatások a vállalkozásokat és a kisvállalkozókat kedvezően érintik: 2026 januárjától közcélú beruházás esetén a vállalkozások is igénybe vehetik az építményadó-kedvezményt, a kisvállalkozók iparűzési adómentességének határa pedig 2,5 millió forintra emelkedik.

Fülöp Zsolt polgármester elmondta: a tavalyi adórendelet-módosítást követően – az akkori megállapodásnak megfelelően – megtörtént a hatályos rendelet teljes körű felülvizsgálata. A tapasztalatok alapján néhány pontosítás és módosítás vált szükségessé: egyrészt a könnyebb értelmezhetőséget szolgáló szövegpontosítások, másrészt a vállalkozásokat kedvezően érintő változtatások.

Az adóbefizetés tapasztalatai 2025 januárjától októberig 

A szentendrei adófizetők befizetési fegyelme igazolta: a tavaly novemberi rendeletmódosítással kapcsolatos fenntartások és vádak alaptalanok voltak. A módosítás törvényességét megkérdőjelező bejelentést a Kormányhivatal is felülvizsgálta, és semmilyen kifogást nem emelt: a 2024. novemberi módosítás teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak.

Az adózók csekély számban éltek részletfizetéssel vagy méltányossági kérelmekkel (építményadó esetében 42-en, telekadónál 17-en; négy építménynél történt adóeltörlés összesen 163 796 Ft értékben). A befizetési hajlandóság nem romlott, és a kintlévőség sem nőtt érdemben. Az adóterhek viselését jelentősen segítette a város szociális rendeletének idei módosítása, amely emelte az igénybevételi jövedelemhatárokat és növelte a támogatások összegét.

Fontos tapasztalat, hogy a szentendreiek többsége elfogadta: szükség volt a közel 15 éve változatlan adómértékek módosítására. Az építmények hasznos alapterületének felülvizsgálatával pontosabbá vált az adózás, a telekadó változása pedig több ingatlan esetében bevallást eredményezett – többen jelezték, hogy korábban fel nem tüntetett építményük van.

A helyi adóbevételek egyre fontosabb szerepe

Gulyás József alpolgármester hangsúlyozta, hogy a város működtetésében a helyi adóbevételek szerepe egyre jelentősebb, különösen a központi szabályozás változásainak fényében: a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó elvonása, az állami támogatások folyamatos csökkenése, a növekvő szolidaritási hozzájárulás, valamint az iparűzésiadó-növekmény elvonása miatt.

Az előterjesztés részletesen bemutatja a növekvő kormányzati elvonásokat:

• 2020 előtt ezen a jogcímen még nem vontak el a Szentendrétől iparűzési adó bevételeket.  2021 óta 2,7-szeresére nőtt a szolidaritási hozzájárulás: míg 2021-ben 246,4 millió forint volt, az idén már 658,6 millió, a jövő évi költségvetési törvény szerint pedig már 820 millió forint fölé emelkedik a szentendrei vállalkozások által befizetett adóból a központosított elvonás. Emellett ebben az évben az iparűzési adóbevétel növekményét is leveszik a város számlájáról. Ez a kormányzati döntés a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete alapján 538,2 millió forintos befizetési kötelezettséget jelent a város számára.

Gulyás József hozzászólásában kiemelte: ha tavaly nem módosítja a testület az adórendeletet, akkor veszélybe került volna a város közfeladatainak finanszírozása. Mint mondta, a kormányzati és parlamenti döntések határozzák meg azokat a kereteket, amelyek között az önkormányzatnak gondolkodnia kell a saját adórendelete és a jövő évi költségvetés megalkotása során.

Hatásvizsgálat az építkezők adómentességéről

A napirend tárgyalása során két képviselői észrevétel hangzott el. Filó András azt javasolta, hogy ha egy telekadó hatálya alá tartozó ingatlan már rendelkezik építési engedéllyel, illetve az elektronikus rendszer (ÉTDR) befogadta a terveket, akkor az ingatlan tulajdonosa öt évre adómentességet kapjon. Amennyiben azonban az építkezés öt éven belül nem valósul meg, a telekadót visszamenőleg kelljen megfizetni.

A testület a javaslat pénzügyi és építésügyi hatásvizsgálata után tér vissza a kérdésre.

Útjavítások ösztönzése adókedvezménnyel

Kun Csaba felvetette, hogy a közcélú beruházások köréből célszerű lenne kivenni a kátyúzást, mivel véleménye szerint ez nem olyan jellegű fejlesztés, amelyet adókedvezménnyel kellene ösztönözni. Fülöp Zsolt polgármester válaszában felidézte az önkormányzatot sújtó, idei 1,2 milliárd forintos kormányzati elvonást, és kiemelte: ilyen mértékű forráskiesés mellett a kisebb volumenű útjavítások támogatása is fontos lehet.

Dr. Ignácz Dávid jegyző hozzátette, hogy az útjavítás nem engedélyköteles tevékenység, így gyorsabban és hatékonyabban valósítható meg egy-egy útszakasz felújítása.

Az adórendelet 2026-tól hatályos módosításai

Az adómértékek nem változnak; néhány technikai jellegű pontosítás került a rendeletbe az egyértelműbb alkalmazhatóság érdekében.

Kedvező változások:

• Közcélú beruházás esetén (pl. út- vagy járdaépítés, közterületi fejlesztés) a vállalkozások is kaphatnak építményadó-kedvezményt, ugyanúgy, mint a magánszemélyek.
• A kisvállalkozók iparűzési adómentességének határa 1 millióról 2,5 millió forintra nő. Ennek köszönhetően 1 660 kisvállalkozónál összesen mintegy 15 millió forint marad helyben.

A rendeletmódosítást a testület egy tartózkodás mellett elfogadta.