Az adórendelet módosításakor tett ígéretéhez híven az önkormányzat a szociális rendeletben gondoskodott a rászorulók – kiemelten az időskorúak és a nagycsaládosok – támogatásáról. A megváltozott szabályok értelmében a valóban segítségre szorulók, a hátrányos helyzetűek a korábbinál magasabb jövedelemmel, nagyobb támogatásokhoz juthatnak. A testületben komoly vita volt az alanyi jogon járó, vagy rászorultság figyelembevételével adható támogatásokról.

A szociális rendelet módosításának  ismertetése előtt Fülöp Zsolt polgármester elmondta, az önkormányzat már a helyi adórendelet elfogadása előtt ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja és módosítja a helyi szociális rendeletet azért, hogy a szociálisan rászoruló szentendreiek érdemi segítséget kaphassanak, és az elmúlt évek jelentős áremelkedéseinek negatív hatásait tovább csökkentsék.

– A jövedelemhatárok emelése során megkülönböztetetten kezeltük a szentendrei nagycsaládosokat és kisnyugdíjasokat, annak érdekében, hogy minél nagyobb számban élhessenek a támogatási lehetőségekkel. Ezzel a módosítással már az adófizetés előtt ismert lesz egy olyan új támogatási rendszer, amelynek segítségével a valóban rászorulók többletkiadásai részben vagy egészben átvállalja az önkormányzat – fogalmazott.

A változtatás eredményeként a 70 négyzetméternél kisebb lakásban élők adója mindössze 30 százalékkal nő. Ez jócskán elmarad az elmúlt másfél évtized inflációjától, vagy a bér és nyugdíj változások értékeitől, hiszen például a pénzromlás értéke csak a 2023-2024-es időszakban 32,1 százalék volt. Az új rendszerben a társadalmi igazságosság szellemében a magasabb jövedelemmel rendelkezők, akik jellemzően nagyobb értékű lakásban, házban élnek, több adót fizetnek. Ám a nagyobb értékű ingatlanokban élők esetében is segíti a rászorulókat az önkormányzat az új szociális rendeletével.

A rendelet részleteit Magyar Judit alpolgármester ismertette. Elmondta, a rendelet újrafogalmazásakor a jogosultsági határokat és a támogatási összegeket is megemelte az önkormányzat.

A lakásfenntartási támogatás összege ötven százalékkal emelkedik, így az idei évtől a rászorulóknak járó havi 8 ezerről 12 ezer forintra emelt összeg az építményadó kifizetését is megkönnyíti. A jogosultsági határok 17-37 százalékkal emelkednek, így a három fős családok akkor vehetik igénybe a támogatást, ha az egy főre jutó jövedelem 156 750 forint alatt marad. A kétfős családok esetén 171 000 forint, az egyedül élők esetében pedig 199 500 forint jelenti a jogosultsági határt.

Emelkedő jogosultsági határok, növekvő támogatások

A félévente igényelhető, megemelt, 40 000 forintos gyermekvédelmi támogatást ugyanezen jogosultsági feltételek mellett lehet igényelni.

A fűtési támogatás esetében szintén ezek a jogosultsági határok érvényesek, a támogatás összege 80 000 forint fűtési szezononként. A gyermekenként 30 000 forintra emelt iskolakezdési támogatást szintén ugyanilyen jogosultsági határok esetén igényelhetik a családok.

A gyógyszertámogatás esetében szintén emelkedtek a jogosultság határai, így azok jogosultak a havi maximum 12 000 forintos támogatásra, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb mint 171 000 forint, egyedülállóknál a határ 199 500 forint, és gyógyszerkiadásaik meghaladják a havi 7125 forintot.

Temetési támogatásra azok jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem kisebb, mint 142 500 forint, egyedülállók esetében 228 000 forint. A támogatás összege 50 000 forintról 100 000 forintra nő.

A köztemetés költségeinek megtérítése alól 50 százalékban mentesül az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 171 000 forintot, egyedülálló esetén 199 500 forintot. Száz százalékban mentesül a költségek alól az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 142 500 forintot, egyedülálló esetén a 156 750 forintot. 

A tavaly bevezetett időskorúak támogatásának összege 10 000 forintról 25 000 forintra emelkedik, az igénylés jövedelemhatára pedig 240 000 forintról 285 000 forintra nő. Ezt a támogatás családonként több személy is kérheti.

A gyermekintézmények térítési díjának megfizetése alól mentesül az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 114 000 forintot. 

– Úgy gondolom, ha ezeket a módosításokat elfogadja a testület, akkor sok szentendrei család számára nyújthatunk segítséget esetleges anyagi gondjaik megoldásában. Ennek szellemében kérem képviselőtársaimat, szavazzák meg az előterjesztést – zárta szavait az alpolgármester.

Tavaly kevesen kérték a támogatásokat

Varga Csaba bizottsági elnök elmondta, a bizottsági ülésen mindenki egyetértett abban, hogy emelni kell az ellátásokat, kiemelten a nagycsaládosok és idősek számára. Felhívta a figyelmet, és kérte a képviselőket, hogy – miután a városban nem mindenki követi a világhálón a híreket – személyesen is közvetítsék az időskorúak felé a szociális rendelet adta lehetőségeket.

Kun Csaba képviselő arról beszélt, hogy a tavalyi év számai azt mutatják, kevesen vették igénybe a támogatásokat. Azon véleményének is hangot adott, hogy amint más településeken, úgy Szentendrén is az adórendeletben kellett volna a kedvezményeket rögzíteni, és nem a szociális rendeletben kezelni a nehéz helyzetben lévőket. Hozzátette, túlságosan bonyolult az igénylés folyamata, ezért véleménye szerint nem lesz hatékony. 

Zakar Ágnes képviselő szintén a sok papírmunkára hivatkozva tartotta elégtelennek a rendeletben foglaltakat, hozzátéve, hogy átlagos jövedelemmel nem lehet igénybe venni a kedvezményeket. Szerinte is az adórendeletben kellett volna a gyermekeket nevelőknek és az időskorúaknak járó kedvezményeket. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzat tudatosan hozza nehéz helyzetbe kevésbé tehetős szentendreieket.

Fülöp Zsolt határozottan visszautasította a vádat, hogy a testület tudatosan akarta volna nehéz helyzetbe hozni az időskorúakat és a gyermekeket nevelőket. A polgármester a kritikákra reagálva elmondta, továbbra sem tartja indokoltnak, hogy az adórendeletben alanyi jogon adjanak kedvezményeket, hanem jövedelmi alapon. – Néhány év múlva én is én is nyugdíjas leszek, de nem kérném a támogatást, mert anélkül is ki tudom fizetni az adót – fogalmazott.

Gulyás József alpolgármester kiemelte, a jövedelmi határok és a támogatási összegek emelésének köszönhetően többen vehetik igénybe a rendelet nyújtotta segítséget, mint korábban. Kiállt amellett, hogy helyes a kedvezményeket a szociális rendeletben kezelni, hiszen elsősorban a jövedelmi helyzet indokolhatja a kedvezményeket. Hangsúlyozta, hogy minden esetben körültekintően vizsgálják a rászorulók helyzetét, példaként említette, hogy egy 560 ezer forintos jövedelemmel rendelkező nyugdíjas házaspár is 50 ezer forint juttatásban részesülhet az új szabályok szerint.

Bíró Barna külön kiemelte a gyermekvédelmi és iskolakezdési támogatás emelését. Méltatlannak nevezte, hogy miközben példaértékű, erős szociális hálót biztosít a szentendrei önkormányzat, az hangzik el, hogy „undorító, minden rossz, korrupció melegágya” a segélyezés.

Filó András képviselő véleménye szerint csökkenteni kellene a szubjektív tényezőt az elbírálásoknál, és a polgármesteri hivatal apparátusa nem tudja majd kezelni a várhatóan több ezer kérelmet. Példaként említette, ha valakinek négy terepjáró van a garázsában, de azt örökölte, és egyébként olyan szegény, mint a templom egere, de nem akarja eladni, akkor miért nem lehet neki segélyt adni. Szerinte a Családvédelmi munkacsoport számára megoldhatatlan lesz a szociális helyzet felmérése.

Minden esetben igazolni kell a rászorultságot

Ignácz Dávid jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy akár az adó-, akár a szociális rendeletben kezelik a kedvezményeket, ugyanúgy vizsgálni kell a jövedelmi helyzetet. Kiemelte, hogy amennyiben a rendelkezésre álló összes kedvezményt igénybe veszi egy nyugdíjas, akkor évente akár 420 ezer forintnyi támogatást is kaphat. Egy egyedülálló évi 330 ezer forint segítséget kaphat, ha a gyógyszertámogatásra is jogosult, akkor ez az összeg elérheti a félmillió forintot. A három gyermeket nevelők szintén 500 ezer forint támogatáshoz juthatnak egy évben. 

Herczeg Gábor képviselő szerint téves az a vélekedés, hogy azért igényelték kevesen a támogatásokat, mert nem tudtak róla vagy nem akarták. Nagyobb a valószínűsége, hogy Szentendrén magasabb az átlagos jövedelem, mint az ország egyéb területein, így kevesebb a rászoruló. Arra is rámutatott, hogy ugyanazon dokumentumokat kell bemutatni a támogatás fejében, akár a szociális, akár az adórendelet rendelkezik a kedvezményekről. Hangsúlyozta, a jövedelemigazolás nem minden esetben fedi a tényleges jövedelmet, ezért van szükség az összes életkörülmény vizsgálatára a döntés előtt.  

Kun Csaba szerint az eltartott gyermekek magas száma után automatikusan meg kellene adni a támogatást, és nem kellene szociális helyzetet igazoló dokumentumokhoz kötni.

Fülöp Zsolt polgármester ezzel szemben azt hangsúlyozta, nem helyes, ha ugyanazokra az ellátásokra jogosult az, aki vagyonos, bár több gyermeket nevel, mint az a család, ahol a napi megélhetés a legfőbb gond. Nem szabad ugyanazt a támogatási lehetőséget adni annak, akik több millió forintos nettó jövedelemmel rendelkezik, mint annak, aki ténylegesen rászoruló.

A támogatások igénylésével kapcsolatban tájékoztatás a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Humánszolgáltatási Irodáján kérhető (telefonszám: +36 26 785 055, e-mail cím: ugyfelszolgalat@szentendre.hu)