Szentendrén már egy éve alpolgármestere van a kultúra ügyének, az új városvezetés magas szintre emelte a kulturális-közművelődési feladatok irányítását. Az elmúlt egy év tapasztalatairól, tervekről, azok megvalósításáról Gyürk Dorottya alpolgármestert kérdeztük. Hogyan összegezné az első év tapasztalatait?

Szentendre virágzó, ám kissé kaotikus kulturális életében a kulturális vezetés szerepe az iránymutatás, harmonizálás, összhangteremtés. Szerettük volna megerősíteni a szentendreiséget, azt a sajátos arculatot, ami a város sokszínű kulturális, művészeti életéből rajzolódik ki. Fontos cél volt, hogy a meglévő, részben egymást fedő, vagy akarva-akaratlanul is egymásra szervezett programok közül azok nyerjenek megerősítést, amelyek a városhoz tematikájukban, hangulatukban, hagyományaikban, arculatukban kötődnek, akár olyan áron is, hogy más programokat meg elengedünk. Markáns, egyedi arculatot akarunk adni Szentendrének, megkülönböztetve a Dunakanyar más településeitől.

Gyürk Dorottya egyike a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány elindítóinak, mely a szentendrei képzőművészet népszerűsítését, az alkotó művészek támogatását tűzte ki céljául. Hogyan tudja hasznosítani munkájában a Lakástárlat adta tapasztalatokat?

A Lakástárlatot Musza Györgyivel és Balogh Zsuzsával hoztuk létre, azt gondolom, művészetpártoló műkedvelőből az itt végzett munka avatott szakpolitikussá. Természetesen, amint kineveztek, formálisan is kiváltam az alapítványból. A Lakástárlatban szerzett tapasztalatok nélkül viszont valószínűleg el sem mertem volna vállalni a kulturális alpolgármesterséggel járó feladatokat és felelősséget. Az alapítványi munkával töltött három év adott annyi muníciót és tapasztalatot, amivel úgy éreztem, belevághatok. Ez adott lehetőséget, hogy megismerjem a művészeket, a galériásokat, a múzeum és a MANK szakembereit, kiváló munkakapcsolatokat építettem ki a helyi művészeti és kulturális élet számos szereplőjével.

Mivel, hogyan kezdte elképzelései megvalósítását?

Azt rögtön láttam, hogy a kulturális intézményhálózatban működési struktúraváltásra van szükség. A stratégiaalkotás fontos eleme lett a profiltisztítás, ez képezte a munka gyakorlati részének alapját is. A profiltisztítás, mely az elmúlt évben részben meg is valósult, azt jelenti, hogy a város kulturális intézményei jól elkülönített és meghatározott feladatköröket lássanak el, ne legyenek tisztázatlan felelősségű, se közös ellátású, s épp ezért gazdátlan területek.

A képzőművészeti programok koordinálását például teljes egészében átvette a Ferenczy Múzeum.  Az intézmény új vezetőjének (Gulyás Gábor 2015 májusa óta a múzeum igazgatója – a szerk.) szívügye a kortárs képzőművészet, így ma már nem csak a kiállítások, de a kapcsolódó fesztiválok, egyéb ide kötődő rendezvények is a múzeum szervezésében valósulnak meg.

Ugyanakkor mostantól kizárólag turisztikai feladatokat lát el a Szentendre és Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft. A társaság egyik sikeres projektje a Dumtsa korzó, melyet a TDM a helyi vállalkozókkal közösen szervez és bonyolít le, s amely nyár végi programjaival látható eredményeket ért el a turisztikai szezon meghosszabbításában. Novembertől a TDM új vezetést kap, mert az ügyvezető igazgató határozott idejű szerződése lejár, a profiltisztítás tehát szerencsésen egybeesik a társaság belső megújulásával.

A profiltisztítás része, hogy a PMK (Pest Megyei Könyvtár) színháztermével ma már a Kulturális Kft. rendelkezik, ők szervezik az ottani programokat, illetve adják ki külsős produkcióknak a termet, mindehhez náluk rendelkezésre áll a humán erőforrás, a szakértelem.

A Kulturális Kft. szerepe sokrétű, szervezi és lebonyolítja a város nagyrendezvényeit, működteti a művelődési házat, benne klubokkal, szakkörökkel, művészeti csoportokkal, hozzájuk tartozik a P’Art Mozi, a Teátrum, kiadja a városi lapot. Munkájukban a hangsúly a közművelődésen van.  Fontos tudni, hogy az önkormányzati tulajdonú Kulturális Központ közművelődési megállapodás alapján közszolgáltatási feladatokat lát el a városban, s mint ilyen, szorosan önkormányzati irányítás alatt működik, a kulturális vezetés programját valósítja meg. A konkrét programok kiválasztása szempontjából kivételt képez az idényjelleggel, a nyári időszakban működő Szentendrei Teátrum, mely az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, esetében a program összeállításába nem szólunk bele. Ugyanakkor az önkormányzat, mint fenntartó, elvárja a színház kiegyensúlyozott, megbízható gazdasági működtetését és a közönségbázis továbbépítését.

A Szentendrei Teátrum idén nem annyira a programjai, mint a nagy visszhangot kiváltó vezetőváltás okán került a napi hírekbe.

A városvezetés pályázatot ír ki a Teátrum vezetését is ellátó ügyvezetői tisztségre, melyre nem csupán egy jó művészeti vezetőt, hanem egy személyben menedzser típusú vezetőt is keresünk. Az önkormányzatnak nincs arra lehetősége, hogy külső források bevonása nélkül biztosítsa az intézmény működtetését. A Kulturális Kft.-nek olyan vezetőre van szüksége, aki hatékonyan kutat fel és von be külső forrásokat, és minden lehetséges szakmai fórumon képviseli az intézmény – és ezen keresztül a város – érdekeit, aki sikeres lobbitevékenységet folytat. Nincs keret két pozíció – egy művészeti és egy gazdasági vezetői – fenntartására, olyan emberre van szükség, aki mindkét feladatkört hatékonyan el tudja látni. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a Kulturális Kft. az önkormányzat kizárólagos tulajdonú cége, elsősorban közművelődési feladatokat lát el az önkormányzattal fennálló szerződés alapján, a kulturális vezetés irányításával.

Amellett, hogy teret ad kísérletező művészeti alkotásoknak, feladatai közé tartozik a város hagyományainak életben tartása, új tartalommal való megtöltése, a polgárok minél szélesebb körben való bevonása a város kulturális életébe. Ezt szolgálja az a célkitűzés is, hogy minden fesztiválunk eredeti, sajátos arculatot kapjon. Az Ister napok például a Duna-gondolat köré szerveződik, a gyertyaúsztatás régi, kedvelt, ám az utóbbi években kissé feledésbe merülő hagyományára épít. Ezt idén új színnel gazdagította a nemzetiségi csoportok bemutatkozása.

A Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva szintén sajátosan szentendrei fesztivál, melyben a helyi boltosok, művészek, civilek mutathatják meg magukat, alkotóműhelyeiket és alkotásaikat, annyira a helyi értékekre koncentrál, hogy a kísérő programokat is helyi művészek, művészeti csoportok adják.

A nagyrendezvények, fesztiválok valóban markánsan szentendrei arcukat mutatják. Miben mutatkozik meg a hétköznapokban a kulturális vezetés munkája, mik azok az Önhöz köthető, kézzelfogható, látható dolgok, amelyekkel végig sétálva a városon, bárki nap mint nap találkozhat?

Szentendrén, a művészetek városában fontos, hogy a köztereken megjelenő művészet igényesen legyen bemutatva, köztéri szobraink állagmegóvásáról gondoskodjunk és azok környezete is rendezett legyen.

Ahhoz, hogy ehhez a munkához érdemben hozzá tudjunk kezdeni, először tudnunk kellett, hogy mink van. Ezért első lépésben létrehoztam az országos tekintélyű szakemberekből álló Szobortanácsot, akik kérésemre elkészítették a város szoborkataszterét. A köztéri alkotások katasztere adja majd a szakmai-tudományos hátterét a jövőbeni köztéri projekteknek is.

A szentendrei közönség bizonyára észrevette, hogy több tucatnyi szobrot megtisztítottunk, többnek a posztamensét helyreállítottuk, számos köztéri alkotás környékét kertészetileg rendeztünk. Ezt a munkát szisztematikusan folytatjuk a jövőben is.

A Szoborbizottsággal megkezdett munka elsőként egy emblematikus helyszínen, a posta előtti téren mutatkozik meg majd igazán látványosan. Itt döntő szempont volt, hogy a helyszínen korábban kiállító művészekkel egyetértésben indítsunk új vizuális projektet. Az eredeti koncepciónak megfelelően a posta előtti tér – mely a projekt kapcsán reményeim szerint nevet is kaphat – egy vizuális projekthelyszínné válik. A művészeti projektet itt is kertépítészeti, térrendezési munka előzi majd meg. A művészet ideje – és helye címmel nyilvános pályázatot írt ki a Ferenczy Múzeum köztéri művek létrehozására és Szentendrén való időszaki kiállítására. A zsűri országos szaktekintélyekből áll, melyben a Vajda Lajos Stúdió is részt vesz, ők képviselik a folytonosságot a korábbi szabadtéri szoborkiállítás és a mostani projekt között.

Mi lesz a sorsa a téren korábban kiállított szobroknak?

A szobrokat a város a Vajda Lajos Stúdió közreműködésével felújíttatja, és az alkotókkal közösen kiválasztott új helyszíneken állíttatja fel.

Milyen programokkal szólította meg a városvezetés a fiatalokat?

Az idén is nagy érdeklődés mellett zajlottak az Elevenkert programjai, melyeket a műfaji sokszínűség jellemzett.  A fellépők között voltak igazi nagyágyúk, nemzetközi szereplők, de fiatal együttesek is bemutatkozási lehetőséget kaptak. A program egyébként az őszi-téli szezonban is folytatódik.

A szentendrei iskolák ifjúsága számára helytörténeti vetélkedőt szerveztünk. A rendezvény célja, hogy a versenyben résztvevő diákok élményt nyújtó feladatokon keresztül alaposabban megismerjék Szentendre gazdag örökségét, ezáltal is erősítve lakhelyükhöz való kötődésüket és ragaszkodásukat.

A vetélkedőt ősszel és tavasszal, három-három fordulóban rendezzük meg. Minden alkalomnak van egy központi témája, amivel a résztvevők részletesebben foglalkoznak. A hatodik, befejező eseményen a tanulók gálaműsor keretében adnak majd számot az elsajátított ismeretekről.

Sikerrel mozgatta meg a gyerekeket – óvodásokat, általános és középiskolásokat egyaránt – a Föld napja alkalmából megrendezett Madarak jönnek, madarak mennek című rendezvényünk. Felhívásunkra több mint 200 alkotótól 400 műalkotás érkezett be, melyek megtöltötték a MűvészetMalom középső szárnyát.  Az esemény fényét növelték a Zeneiskola ütős tanszakának diákjai, akik ez alkalomból újrahasznosított anyagokból készült alkalmi hangszereiken adtak felejthetetlen koncertet. Ez a projekt jól példázza azt is, hogy bár az iskolák szervezetileg nem tartoznak már az önkormányzathoz, mi mégis kiemelten fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolatot ápoljunk velük. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott Föld napi rendezvénnyel és a teljes évet felölelő helytörténeti vetélkedővel, valamint a nyár elejére tervezett iskolák közötti sárkánykenu verseny megrendezésével, az önkormányzat minőségileg új szintre kívánja emelni az iskolákkal való kapcsolatát.

Nem beszéltünk még a zenéről.

E műfajnál is a szentendreiségre helyezzük a hangsúlyt. Felvettük a kapcsolatot a Söndörgő Együttessel, akikkel egy balkáni-világzenei fesztivál létrehozásán dolgozunk. Ez még szó szerint a jövő zenéje, de nagy reményeket fűzünk hozzá.

Végül mit ajánl a kulturális választékból a következő napokra, hetekre?

Most tudatosan egyetlen közelgő programot ajánlok mindenki figyelmébe. Az önkormányzat október 25-ére jótékonysági koncertet hirdetett a könyvtár színháztermébe a Söndörgő együttessel a kárpátaljai Beregszász-Bulcsú javára. Arra kérek mindenkit, jöjjön el, jelenlétével támogassa nehéz helyzetbe került nemzettársainkat.

Az együttes 20 éves jubileumi évadának koronájaként az elmúlt 5-6 év koncertfelvételeiből válogatott a koncerten bemutatandó lemezhez. Az albumon olyan kuriózumok szerepelnek, melyek a világ különböző pontjain hangzottak el, akár egyetlenegyszer, vagy olyanok, melyeket már nagyon rég nem hallott a közönség. A szentendrei koncert tehát ünnepi lesz abból a szempontból is, hogy ezt a lemezt elsőként itt nyújtják át a közönségnek. A koncertre a Söndörgő meghívta az október 21-én megrendezésre kerülő Word Music Expo külföldi vendégeit is, barátokat, zenészeket, zenei szakembereket, szervezőket Kanadából, az USÁ-ból, Franciaországból, Angliából. Szeretnék, ha vendégeik megismernék városunkat, azt a vidéket, melynek népzenei hagyományait gondozzák.