2016. június 2., 08:00
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

Másfél éve a Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozat volt az új városvezetés első jelentős megmozdulása a városban. Mi az oka, hogy a párbeszéd folytatódik, és miért épp most?

tavasziÚgy gondolom, a párbeszéd a város lakói és vezetői között folyamatos, nem kellenek ehhez nevesített akciók. Inkább csak a módozat változik: újabb és újabb formákat keresünk a párbeszédnek. Ilyen volt tavasszal a sikerrel bevezetett online lakossági fórum, vagy az aktuális témákról szektoronként, társadalmi csoportonként folytatott egyeztetések, mint a közelmúltban tartott egészségügyi konzultáció, vagy a nyugdíjas szervezetekkel folytatott megbeszélés. De itt kell megemlíteni a kulturális szereplőkkel és a művészekkel rendszeresített találkozókat is.

Másfél éve, munkánk kezdetén a Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozat során a helyiekkel közösen határoztuk meg legfontosabb stratégiai céljainkat. Kiderült: a polgárok fejlődő és jól működő várost, rendet, biztonságot, valamint virágzó közösségi életet szeretnének. Ezért a stratégiánk három fő pilléreként az épített környezet fejlesztését, a közszolgáltatások minőségének javítását és a közösségépítést jelöltük ki.

Úgy vélem, ideje felmérni, hogy meddig jutottunk a kijelölt úton. Ezért kérem most, másfél évvel az első lépések után: álljunk meg egy pillanatra, és értékeljünk! Tudni szeretnénk, hogy azok, akikért dolgozunk, hogy látják munkánkat, eddigi eredményeinket.

Mire számít? Ön hogy látja a városvezetés eddigi működését?

Bízom a helyi polgárok realitásérzékében. Az biztos, hogy olyan óriási kívánság- és igényhalmazzal szembesülünk, aminek képtelenség maradéktalanul megfelelni. Megfigyelhető ebben némi aránytalanság és csodavárás is, de ez érthető, ha a várost terhelő évtizedes lemaradásokat vesszük sorra. A legjellemzőbb ez az épített környezet, az úthálózat tekintetében. Mindennapos tapasztalat az is, hogy az önkormányzatot keresik meg olyan problémákkal is, amelyek nem tartoznak a hatáskörünkbe, hanem a nagy szolgáltatók feladatai (víz- és csatornaügyek, közútkezelési feladatok). Azon túl, hogy folyamatosan egyeztetünk a szolgáltatókkal és felügyeljük a tevékenységüket a helyiek érdekében, fontos megértetnünk, hogy az önkormányzat hatásköre is megszabott, hiába van a területünkön egy problémás útszakasz vagy vízügyi létesítmény, ha annak kezelése nem a város feladata és lehetősége.

Mit tehet az önkormányzat az anyagi erején vagy a hatáskörén túlmutató az esetekben?

Ahogy mondtam, a szolgáltatókat folyamatosan számon kérjük. A 11-es út a jó példa erre: kitartó egyeztetésekkel előbb azt értük el, hogy a főutat rendszeresen takarítsa a Magyar Közútkezelő NZrt., majd a folytonosan meghibásodó közlekedési lámpák javíttatásában jutottunk eredményre, most pedig már a zöldhullám megvalósításán dolgozunk. Ugyanígy állandóak az egyeztetések a DMRV-vel, a vízügyi szolgáltatóval is. Az épített környezet évtizedes lemaradását pedig kis lépésekben, lassan, de biztosan igyekszünk ledolgozni. Építettünk két új útszakaszt (Nap utca, Mandula utca), és az utak, járdák fejlesztésére saját modellt dolgoztunk ki. Az 1+1 program, melyben utcaközösségek vagy vállalkozók jelentkezhetnek 50%-os önkormányzati hozzájárulásra, sikerrel zajlott az elmúlt évben és zajlik jelenleg is.

Azt gondolom, hogy szép és egyben szimbolikus eredmény, hogy száz férőhelyes új óvoda épült a városban. Ez nem csak egy beruházás, hanem üzenet a jövőnek: Szentendrén helyük van a gyermekeknek. Az óvoda beruházáshoz kapcsolódik az Egres úti híd bővítése, a hozzá tartozó útszakasz felújítása, ami a következő hónapok feladata lesz.

Az iskolák állagmegóvására, fejlesztésére évente 48 millió forintot költünk. 40 év után rendbe tettük a város egyik kapujának számító aluljárót és 150 milliós KEOP-támogatással fontos középületek energetikai felújítása valósult meg. Ugyanakkor szem előtt tartva a lakossági konzultációk fontos üzenetét, hogy ne csak a belvárost fejlesszük, ügyelünk arra, hogy a város minden részén érezhető legyen a pozitív elmozdulás. Az uniós és kormányzati támogatást hozó Concerto programmal és a Dunyha projekttel energiahatékony beruházások valósultak és valósulnak meg a város különböző lakóterületein.

Az önkormányzathoz irányuló igényeket, kéréseket az egész közösség szempontjából priorizáljuk. Nem költünk aránytalanul sokat a belvárosra, de figyelünk arra, hogy a fejlődés folyamatos legyen: alakul a korzó, az infrastruktúrafejlesztésnek köszönhetően pedig idén már legálisan fogadhat fürdőzőket a Postás strand. Visszautalva a párbeszéd új formáinak keresésére: a Postás strand is jó példa erre, esetében a közösségi tervezést próbáltuk ki sikerrel.

Hogyan tovább?

Célunk, hogy a lehető legtöbb fejlesztési forrást hozzuk a városba. Ez adhatja a jövőbeni lépéseink keretét, a növekedés irányát. A mindennapokban pedig végig fenntartjuk a lakossággal a mindenkori kétirányú kommunikációt: közös a tervezés, folyamatos az egyeztetés a megvalósítás során. Ezt szolgálja a május végén indult elégedettségi felmérés is.

Hogyan zajlik a gyakorlatban a városlakók véleményének kikérése?

Május 30-ától két héten át közvélemény-kutatást tartunk, melynek hagyományos és elektronikus módját is alkalmazzuk. Arra kérjük a polgárokat, válaszoljanak kérdéseinkre honlapunkon, vagy ha úgy kényelmesebb, a városban felállított „párbeszédpontoknál”, ahol hagyományos módon, kollégáink segítségével tölthetik ki a kérdőívünket.

Mikor és hogyan értesülhetünk a felmérés eredményéről?

Online felületeinken és a Szentendre és Vidéke című lapban is beszámolunk a tapasztalatokról és a levont következtetésekről a nyár elején. Nyitottak vagyunk a véleményekre, kérjük az itt élőket, osszák meg velünk gondolataikat közös ügyeinkről!