2023. február 10., 09:41
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 1 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A hazánkat sújtó rezsiválság kialakulásáról, az önkormányzatok helyzetéről és a lehetséges kivezető utakról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban február 8-án a TESZ szervezésében, Fülöp Zsolt polgármester részvételével.

Hogyan alakulnak az energiaárak? Mi határozta meg az MVM árszabását? Mit jelent az ország orosz energiafüggősége? Hogy érinti mindez az önkormányzatokat, hogyan tovább? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a PMK olvasótermében tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A rendezvény meghívott vendége volt Matkovich Ilona, Vác polgármestere és Holoda Attila energetikai szakértő. A beszélgetést Lang András szentendrei önkormányzati képviselő vezette, a szervező a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) volt.

Matkovich Ilona, Vác polgármestere a város helyzetét ismertetve beszédes adatokat sorolt: az energiaválságban az önkormányzat áramszámlája a nyolcszorosára, a gázszámlája a tízszeresére nőtt, a város minden intézményének 25 százalékos fogyasztáscsökkentést írtak elő.

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere elmondta: az energiaválság lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat, még a Covid-járvány alatt szerzett kreativitás sem segített az elszabadult árak okozta helyzet kezelésében.

Holoda Attila energetikai szakértő arról beszélt, hogy az önkormányzatokat magukra hagyták a rezsiválságban, nem kapták meg a közszolgáltatáshoz szükséges támogatást. Rontotta a helyzetet, hogy sem a kormány, sem az energiaszolgáltató nem készült fel arra, hogy az önkormányzatok az első áremelkedések után – betartva az ajánlásokat – drasztikusan csökkentik intézményeikben a gázfelhasználást, és a csökkenő fogyasztás óriási veszteségeket okoz az MVM-nek.

Inkorrekt módon jártak el az önkormányzatokkal – mondta Holoda Attila –, egyik pillanatról a másikra kilökték őket egy kvázi piaci helyzetbe, miközben ennek kezelésére nem álltak rendelkezésre a feltételek. Nem voltak például okos város beruházások, hogy a települések mérni és szabályozni tudják a fogyasztásukat. Bár az MVM próbált úrrá lenni a káoszon, tettek javaslatokat önkormányzati csomagok összeállítására, de ezeket a kezdeményezéseket lesöpörték az asztalról, mert – mint fogalmazott – a rezsivel kapcsolatos döntésekben mindig a politikai szempontok a mérvadóak.

A szakértő a hazai energiastratégiát elemezve rámutatott: hazánk Oroszországtól való energiafüggősége az elmúlt időszakban 65-ről 85 százalékra emelkedett. A német példát hozva cáfolta, hogy a függőségből ne lehetne kilépni – Németország a szintén 65 százalékos arányról 2023-ban nullára csökkenti kitettségét.

A lehetőségekről szólva Holoda Attila rámutatott: az energiaválság kihívásaira az önkormányzatoknak közösen, összefogással kell válaszokat keresniük. Elmondta: a Magyar Önkormányzatok Szövetségével közösen javaslatokat, kéréseket fogalmaznak meg a kormánynak. Településtípusonként határozzák meg a feladatokat rövid, közép- és hosszú távon, összegyűjtik a szükséges jogszabályi változásokat. A megoldást az önkormányzatok energetikai beruházásainak támogatásában látják.

Biztató momentumként említette, hogy fiatal startup cégek is dolgoznak a válaszokon: fizikai és szoftveres megoldásokat ajánlanak energiaközösségek működtetésére, korábban ismeretlen módszert dolgoztak ki például a hőveszteség csökkentésére, a hőtárolásra.

Reménykeltő, hogy megalakult az energiaközösségek országos szervezete, amely a várakozások szerint eredményesen működhet együtt a kormánnyal.

Fotó: Isza Ferenc/Szentendre.hu