2016. július 4., 18:21

Interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

A napokban készült el a május végén kezdett és nemrég befejeződött közvélemény-kutatás elemzése. Mit szűrt le a városvezetés az önkormányzat munkáját értékelő kutatásból? Tartogatott-e meglepetést az eredmény?

VNM_portre_tavaszTelefonos, online és kérdőíves formában is kérdeztük a városban élők és a Szentendrén ügyeiket intézők véleményét az önkormányzat munkájáról. Mindenekelőtt köszönöm a válaszadást mindenkinek, aki időt szakított a kérdőív kitöltésére. Nagy meglepetést nem hozott a kutatás, az eredményekből kirajzolódó kép megerősíti azokat a fő fejlesztési irányokat, melyeket a korábbi lakossági konzultációk, fórumok és a polgároktól egyéb módon hozzánk eljutó jelzések alapján rögzítettünk. Összegzésként azt mondhatom, folytatjuk a megkezdett munkát és tartjuk az irányt, mert a szentendreiek ebben erősítettek meg minket.

A kutatás alapján megállapítható, hogy a válaszadók elégedettek a város vezetésével és fejlődésével. A városvezetés elégedett a kutatás konkrét eredményeivel?

A válaszadók 76 százaléka szerint fontosak voltak az elmúlt időszak fejlesztései, 71 százaléka szerint a város fejlődött a 2014-es választás óta, 63 százalék elégedett személyesen az én munkámmal is. Tudni kell, hogy az emberek egy részét nem érdeklik a közügyek, ezt minden közvélemény-kutatás igazolja. Másokat a helyi közügyek megítélésében is befolyásolja erős kötődésük valamely politikai irányvonalhoz. A rendelkezésre álló módszerek nyilván nem adhatnak teljes képet, de a 76 százalék kifejezetten jó eredménynek minősül, tekintve a kutatás természetszerű korlátait.

Nagyon örülök annak, hogy a szentendreiek szerint a város számos területen fejlődött az elmúlt években. A válaszadók jelentősnek ítélték a zöldkörnyezet és az épített környezet fejlődését, a közszolgáltatások minőségének javulását és a kulturális lehetőségek bővülését.

Mindez bizonyítja, hogy helyes a munkánk kezdetén megfogalmazott, három fő pillérre épített stratégiánk, az épített környezet fejlesztése, a közszolgáltatások minőségének javítása és a közösségek erősítése. A mostani felmérés pedig az egyik állomása volt annak a – szintén a kezdetekkor elhatározott – folyamatnak, melyben a fő célok mellett a megvalósításról is rendszeresen konzultálunk a városlakókkal.

Milyen konkrét intézkedéseket alapoznak a felmérés eredményeire?

A jövőbeni fejlesztések közül leginkább a közutak építését és a gyermekorvosi rendelő felújítását támogatnák a polgárok, kevésbé tartják fontosnak például a belvárosi gyalogoszóna bővítését vagy újabb vendéglátóhelyek létrehozását. A város legfőbb problémájának a válaszadók 45 százaléka az infrastruktúra és az utak állapotát tartja. A legtöbb kis önkormányzat komoly gondja az útépítés és felújítás, ez az a terület, melyre soha nem lehet eleget fordítani. Az egyik leggyakrabban kritizált út a 11-es főút, mely a Magyar Közútkezelő kezelésében van, javítása, felújítása, rendben tartása is a közútkezelő feladata. Amit ez ügyben tenni tudunk, az a folyamatos figyelmeztetés, kérés, amit nevezhetünk akár pressziónak is: a lakossági jelzéseket és a magunk észrevételeit folyamatosan továbbítjuk a szolgáltatónak, rendszeres egyeztetéseket kezdeményezünk. Eddigi tárgyalásaink alapján értük el az út rendszeres tisztítását, karbantartását, a gyakran meghibásodó közlekedési lámpák cseréjét, és napirenden van a zöldhullám ügye. A kisebb városi útszakaszok állapotának javítására saját modellt dolgoztunk ki. A rendelkezésre álló büdzsé lehetővé teszi az 1+1-es program folytatását, amit a jövőben kibővítve kínálunk a helyi lakóknak és vállalkozóknak együttműködésre.

Az idei egyik legfontosabb beruházás lesz a gyermekorvosi rendelő sokak által várt felújítása, és tovább visszük a tavaly energetikai felújítást kapott háziorvosi rendelő fejlesztését is, ezúttal belső renoválással. Folytatjuk a középületek és az iskolák felújítását. Tavaly négy, a közösség számára kiemelt fontosságú középület energiahatékony felújítása valósult meg KEOP támogatással. Csaknem 150 millió forintot nyert a város e célra, s most újabb KEOP pályázatot adtunk be ugyanilyen volumenben. Az iskolák felújítására évente 48 millió forintot költünk, erre a jövőben is számíthatnak a szentendreiek.

Milyen más, mindenki számára érezhető intézkedéseket terveznek a beruházások, felújítások mellett?

A kulturális lehetőségek bővítése közvetve vagy közvetlenül mindenkire hat. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek fontosnak tartják a közösségi alkalmakat, a változatos kikapcsolódási lehetőségeket. Figyelünk arra, hogy minden réteg és korosztály megtalálja a számára érdekes programokat. A művészetek támogatása, a nemzeti és kulturális sokszínűség, a különféle csoportok békés egymás mellett élése a város nemes hagyománya és törekvéseink szerint jövőjének meghatározó eleme is.

Mindemellett a legfontosabb feladatunk az emberekkel folytatott folyamatos párbeszéd, melynek mindig új formáját keressük. A Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozattal kezdődő aktív partneri együttműködés idén tavasszal az online lakossági fórummal, majd a közösségi tervezés (Füzespark, Postás strand) bevezetésével folytatódott. Most közvélemény-kutatást tartottunk, őszre pedig egy minden városrészre kiterjedő, nyilvános körzetbejárás-sorozatot tervezünk.