A Pilisi bioszféra-rezervátum jövőjét meghatározó természetvédelmi kihívásokat vitatták meg a Bioszféra Rezervátumok Nemzetközi Napja alkalmából rendezett szentendrei fórumon. A települési vezetők, szakemberek és civilek áttekintették az elmúlt év eredményeit, ismertették a folyamatban lévő programokat, és megválasztották a tanácsadó testület új tagjait.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) 2025. november 11-ei eseményét Fülöp Zsolt polgármester nyitotta meg, két éven át ő képviselte a polgármestereket a tanácsadó testületben. A szentendrei városvezető az épített és természeti környezet használatának, gondozásának, fejlesztésének egyensúlyáról és összhangjáról beszélt, kiemelve, hogy a városi zöldterületek esetében szemléletváltásra van szükség.
Az idei fórum fő témája: biológiai inváziók
Dr. Kézdy Pál, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ((DINPI) képviselője felidézte: tíz évvel ezelőtt tartották az első PBR fórumot, azóta minden évben kiemeltek egy olyan témát, amely egyszerre érinti a természetvédelmi területeket és a településeket. Az idei év a a Pilis térségének ökológiai állapotát erősen befolyásoló biológiai invázióra fókuszált.
Bálványfacsere program települési összefogással
A nap első előadásában Dr. Kézdy Pál és Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere számoltak be a bálványfa-eltávolítási program eredményeiről, melynek keretében 21 településen végeztek felmérést, melynek alapján nyolc településen indul nagyszabású fakivágási akció (legalább 15 nagy méretű, termős bálványfa eltávolítása) pályázati finanszírozásból. További önkormányzati vállalásokkal kiegészítve összesen 120–150 terméses bálványfát vágnak majd ki. Nehézség, hogy gyakran a faj csak vegyszeres törzsinjektálással, alpintechnikát alkalmazva számolható fel és hosszú utókezelést igényel. A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) hazánk egyik legagresszívebben terjedő fásszárú özönfaja. Ezt jól csírázó magjainak és nagyon intenzív sarjadzásának köszönheti. A Pilisi bioszféra-rezervátum esetében elsődlegesen a településekről terjed a védett területek felé, ezért kulcsfontosságú a lakott területi gócpontok felszámolása.
Japánkeserűfű irtás kísérleti módszerekkel
Hock Ferenc, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a japánkeserűfű rendkívüli agresszív terjedését mutatta be. A Pilisi Bioszféra Rezervátum egyik legsúlyosabban érintett területe a Dera-patak alsó szakasza, ahol a növény teljesen kiszorítja az őshonos élőlényeket.
Kísérleti védekezési módszerként említette a rendszeres kaszálást, a szálankénti injektálást növényvédőszerrel, a kecskés legeltetést, az acélhálós önmetsző technikát és a geotextillel történő takarást.
Dr. Soltész Zoltán az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa az inváziós szúnyogfajok terjedéséről tartott előadást.
Inváziós csípőszúnyogok elleni védekezés
Kiemelte, hogy a nőstények csak a tojásrakáshoz szívnak vért, egyébként nektárral táplálkoznak, a természetes ökoszisztémák fontos részei. Invazív szúnyogok– az ázsiai bozótszúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog – azonban már Magyarországon is jelen vannak, és különböző vírusok hordozói. A szúnyogok 5–7 nap alatt kifejlődnek, kedvelt élőhelyük a városi környezet – például a kitakarítatlan ereszcsatorna, ezért a védekezés legfontosabb eleme a háztartási tenyészhelyek megszüntetése.
Települési körkép a szúnyoggyérítésről
A polgármesterek röviden beszámoltak saját gyakorlatukról. Szentendrén nem volt idén sem kémiai, sem biológiai gyérítés. Az önkormányzat Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Irodája a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesülettel közösen kilenc településre kiterjedő edukációs kampányt folytatott a szemléletformálás érdekében.
Pilisborosjenőn sem biológiai, sem kémiai gyérítés nem volt. Pozitív példaként említették Törökbálintot, ahol az év minden hetére készítettek szúnyogos ismeretterjesztő anyagot. Budakalászon lakossági nyomásra néhol kémiai gyérítés történt. Csobánkán hat éve csak biológiai módszereket alkalmaznak. Pomázon sem volt kémiai gyérítés, helyette lakossági szemléletformálás és ingyenes Culinex tabletta osztás volt.
Dr. Kézdy Pál összefoglalta a tavalyi év főbb eredményeit és hangsúlyozta a PBR legfőbb célját: a térség 21 települése, a Pilisi Parkerdő, a DINPI és a civilek szövetségének erősítése.
Beszámoló a Pilisi Bioszféra Rezervátum 2025. évi tevékenységéről
2025-ben a Tanácsadó Testület tagjai közt szoros együttműködés alakult ki Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, Horváth Zsuzsa csobánkai japánkeserűfű akciócsoport civil tagja, Áy Zsófia, a pilisvörösvári Stube Étterem vezetője, Szabó Csilla, Pilisi Parkerdő Zrt képviselője, Érdiné dr. Szekeres Rozália, az UNESCO MAB Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Dr. Kézdy Pál, a DINPI munkatársa részvételével. Pilisszentivánnal megújították az együttműködési megállapodást. Fajvédelmi programon dolgoztak a Magyarföldi husáng védelmében, ami a világon mindössze hat helyen fordul elő és populációjának fele a Pilistetőn található.
A jó együttműködésnek köszönhetően az érdeklődők polgári természetőr képzésen vehettek részt. Egy Life pályázat keretében új starthelyet alakítottak ki a siklóernyősöknek, hogy ne tapossák le az állományt. Kulcsosház felújításába is kezdtek a Pilisben – civil együttműködéssel. Ősszel megszervezték a 9. látogatószámlálást több mint 100 önkéntessel. Pilisborosjenő tájékoztató táblát helyezett ki PBR tagságáról.
Novák Adrián, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a szlovák-magyar pályázati támogatással megvalósuló szakmai tevékenységükről számolt be, melynek köszönhetően kétéltűvédelemet (kétéltű terelő rendszerek kiépítése a Visegrádi-hegységben a közúti gázolások miatt) és vadmacska fajmegőrzési programot indítottak (Lukrécia vadkamerás megfigyelése, adatgyűjtés).
Szabó Csilla, a Pilisi Parkerdő Zrt. képviseletében ismertette „lépőkő elméletüket”, mely szerint kisebb összefüggő erdőtömböket érintetlenül hagynak, a fennmaradó részeken pedig finomabb léptékben lépőkő-szerűen biztosítják az erdei életközösségek kedvező életfeltételeit. Így a terület közbenső részein aktív erdőgazdálkodás folyhat, anélkül, hogy a természetvédelmi célok sérülnének.
A lépőkő-koncepció négy eleme:
- a „rezervátumok” 300-500 ha léptékben biztosítanak nagyobb kiterjedésű háborítatlan területet,
- a kíméleti területek 0,5 hektárnál kisebb a kezelt állományokon belül kisebb foltok aktív kezelésből való kivonását jelenti,
- habitat-fák faegyedek szintjén biztosítanak élőhelyet,
- holtfák mennyiségének növelése.
A pályázatban vállalt 420 hektár kiterjedésű kíméleti területből 381,6 hektárt már kijelöltek. A 16.000 habitat/biotóp fa kijelölésből pedig már több mint 8000-t beazonosítottak.
A készülő stratégia eredményei
Konok Edit (BURST Kft.) ismertette a Pilisi bioszféra-rezervátum természet- és közösségalapú fejlesztési stratégiájának módszertanát és a kérdőíves felmérés eredményeit. Legfontosabb kihívásként azonosították a nem őshonos inváziós fajok terjedését, az agglomerációs gondokat és a közművek rossz állapotát.
Tanácsadó Testület megválasztása
A fórum hagyományos záró programpontjaként megtartották a következő évi Tanácsadó Testület választását. A 2026-ban a három fix tag mellett Tóth Attila, Pilisszentlászló polgármestere lett az önkormányzatok képviselője, Ádám Szilvia, a Zöldendre Egyesülettől a civil szervezeteké és a Breier Farm Kft. a vállalkozóké.
Fotó: Marosvölgyi Judit / budakalasz.hu
