A Pilisi bioszféra-rezervátum területén nagyszabású bálványfa-csereprogram indult, hamarosan Szentendrén is elkezdődnek a fakivágások. Pilisborosjenő vezetésével egy Interreg pályázatból finanszírozva távolítják el a bálványfákat, hogy megfékezzék az egyik legagresszívebben terjedő inváziós fafaj további terjedését és felszámolják a lakott területi gócpontokat. A kivágott fákat 2026-ban hárs-, juhar- és berkenyefával pótoljuk.

A Pilisi bioszféra-rezervátum 21 településen mérte fel a bálványfaállományt, 8 településen – többek között Szentendrén – nagyszabású fakivágási akciót indított. Ahogy erről beszámoltak a Pilisi bioszféráról szóló fórumon, 15 nagy méretű, termős bálványfát fognak eltávolítani pályázati finanszírozásból. A Pilisi bioszféra-rezervátum esetében ez az idegenhonos fafaj főleg a településekről terjed a védett területek felé, ezért kulcsfontosságú a lakott területi gócpontok felszámolása.

Hazánk egyik legagresszívebben terjedő fásszárú özönfaja a mirigyes bálványfa

A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba, de az egyik legagresszívebben terjedő fásszárú özönfajjá vált. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett inváziós fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos fajok listáján is szerepel. Széles tűrőképességű özönnövény, mely mára szinte mindenhol előfordul hazánkban, ezt jól csírázó magjainak és nagyon intenzív sarjadzásának köszönheti. Agresszív terjedése miatt jelentős gazdasági és természetvédelmi károkat okoz és nagyon nehéz védekezni ellene. Akár 25 méter magasra is megnőhet. Nehézség, hogy a faj csak vegyszeres törzsinjektálással, gyakran alpintechnikát alkalmazva számolható fel és hosszú utókezelést igényel. A WWF készített egy kiadványt az özönnövényekről, amelyben gyakorlati útmutatás is található, hogyan lehet védekezni ellenük a saját környezetünkben.