Az Érdekkör negyedik találkozóját 2025. május 6-án Újszászi Györgyi, a Szentendrei Önkormányzat Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Irodájának a vezetője egy problématérkép összeállításával nyitotta meg. Az előzetesen meghirdetett napirendeket (levegő-, fény,- víz-, és zajszennyezés, zöldterületek és biodiverzitás csökkenés, erdőírtás és fakitermelés, szemetelés, zöldhulladék kezelése, inváziós növényfajok terjedése, szúnyogirtás, vízmegtartás, klímaszabályozással kapcsolatos kihívások, szélsőséges időjárás, időszakos vízhiány és túlépítést) újabb kritikus pontokkal egészítették ki. Kihívásként rögzítették a vadgazdálkodást, bozótirtást, vízbázis- és talajszennyezést, síkosságmentesítést sóval, szemétégetést, tájhasználat változását, fragmentációt, elhagyott bányák területeinek kockázatát, túlfogyasztást, felgyorsult vízkörforgást, invazív állatfajok terjedését.
Ahogy korábbi cikkünkben hírt adtunk róla, a civil-önkormányzati kerekasztal célja, hogy a különböző intézményi/fenntartói, szakértői és lakossági szereplők között folyamatos kommunikáció alakuljon ki, és közösen megoldást találjanak a környezetünket érintő káros hatásokra.
A nehézségek listázása után egy egy témát mélyebben is érintették a résztvevők. A levegőszennyezésről Princz Ágoston, a Levegő Munkacsoport Tiszta Levegő Akciócsoportjának önkéntese osztotta meg tapasztalatait. A szennyezőkkel szemben eljárást kezdeményezni, akkreditált méréseket végezni csak hivatalos bejelentést (levego@levego.hu) követően tud csinálni a Levegő Munkacsoport – hívta fel a figyelmet az aktivista.
Zöldterületeink helyzetével kapcsolatban Brandhuber Ádám, a Pilisi Parkerdő Zrt. Erdők a Közjóért Alapítványának igazgatója, Dr. Kézdy Pál erdőmérnök, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa és Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője adott tájékoztatást az állami tulajdonú erdőgazdálkodásról, adófizetési kötelezettségükről. Az erdőfenntartás, vadgazdálkodás és fakitermelés is a feladatuk közé tartozik. Felhívták a figyelmet, az inváziós fajok terjedésére és arra, hogy az örökerdő-gazdálkodás nem valósítható meg mindenhol. Gazdasági, természetvédelmi és rekreációs elvárásoknak egyaránt meg kell felelniük.
A térség ártereinek klímavédelemben játszott szerepéről Dr. Ádám Szilvia, a WWF Magyarország munkatársát hallhatták a résztvevők. Hangsúlyozta, hogy élővizeink „szivacs” szerepe egyre inkább felértékelődik. A vizes közeg nemcsak a klímaszabályozás miatt fontos, de akadályozza az inváziós fajok terjedését is. A Pomázi-sík vízjárta területeit, mocsárrétjeit említette példaként, ahol nem nőnek inváziós fajok.
A térség tájökológiai jellemzőit Dr. Malatinszky Ákos, természetvédelmi mérnök, tájökológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense foglalta össze. Véleménye szerint a térség ökológiai jellemzőire nagy hatással van az elmúlt évszázadok tájhasználat-változása. A szőlőtermesztés felhagyásával visszaállt a természetes növényzet és állatvilág. A rendszerváltoztatás után azonban „beköltöztünk a természetbe és kiszorítottuk belőle a természetet”.
Mit tehetünk egyéni és rendszerszinten környezetünk védelmében?
Az érdekkör javaslatai önkormányzatok számára:
- Új építésű házaknál tegyék kötelezővé az esővízgyűjtést a tetőkről.
- Szorgalmazzák és jutalmazzák az önfenntartó kerti ökoszisztémák kialakítását (őshonos fafajok, magasra hagyott ősgyep, madár és rovarbarát bozótos, farakás és helyben komposztálás).
- Építési telekként való értékesítés helyett, vonják helyi védettség alá a megmaradt zöldterületeiket.
- Büntessék a HÉSZ és a közösségi együttélés előírásainak megszegését.
- Civilek bevonásával tudásátadási céllal szervezzenek települési szabadegyetemet vagy vándorkonferenciát.
„A lakosok pedig az így szerzett információkat hasznosítva fenntartható, klímabarát, tájidegen növények helyett az őshonos növényzetet, pázsit helyett a fákat előnyben részesítő, locsolás helyett a vízmegtartásra fókuszáló kertek kialakításával tehetnek a legtöbbet a közvetlen környezetük élhetőbbé tételéért.”
A találkozó végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a környezetvédelmi téma szinte kimeríthetetlen. Újszászi Györgyi felvetette, hogy célszerű lenne tematikus alkalmakat szervezni egy egy téma alaposabb körbejárására.
