Jótékonysági koncert a Bárczi Gusztáv Általános Iskola tanulói javára

Az Értelmi Fogyatékos Gyermekek Oktatásáért Neveléséért Alapítvány idén is szervezett jótékonysági koncertet, Gyerekek a gyerekekért címmel, melynek bevételét a bárczis gyerekek nyári táborozására fordítják.

Példaértékű az az összefogás, amely a koncert mögött áll, hisz az Alapítvány kérésére több szponzor is felsorakozott az esemény mögött, de a legszebb gesztus, hogy a Vujicsics Tihamér Zeneiskola növendékei hatalmas számban álltak színpadra, hogy igazi örömzenével kényeztessék a nézőket.

Egész héten komoly sürgés-forgás nyomait lehetett érzékelni a Városházán, ahová próbálni érkeztek a gyerekek a hét folyamán, majd pénteken zsúfolásig megtelt terem előtt adták elő a zenekarok és a szólisták is a tanáraik által betanított és kísért műveket.

„Azért jó adni, mert adni jó.” – idézte az egyik gyermeket Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere és az est fővédnöke köszöntőjében, amelyben a jótékonyság fontosságáról beszélt, és a Bárczi Gusztáv Általános Iskola pedagógusainak munkáját, erőfeszítéseit méltatta.

Az Alapítvány és az iskola célja az értelmileg vagy egyéb módon sérült, hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése, szabadidős programjainak szervezése és életminőségük javítása. Mindez segítség nélkül nem megy, nem elég a dolgozók áldozatos munkája, a források szűkösek, ezért is szervezik a jótékonysági eseményt immáron többedszer.

A kifejezetten izgalmas, változatos és minőségi műsort a Zeneiskola növendékei és tanárai adták, a terülj-terülj asztalkám a szülők, pedagógusok és a szponzorok közös érdeme, a szervezésben pedig az igazgatónő, Kádárné Monori Éva és leánya, Kádár Krisztina játszottak fő szerepet.

Nehéz lenne egyetlen pillanatot kiemelni az estéről, mert annyi szívmelengető kép, hang és gesztus történt, hogy sok szemben megcsillantak a könnyek. Talán a záró szám, amelyet Schwartz Dávid Király Eszterrel, a Templomdombi Iskola illetve a Zeneiskola növendékével kézen fogva énekelt, foglalta össze legszebben a koncert lényegét:  „Ami fontos, az, hogy úgy legyen, az, hogy mindenki másmilyen; a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép.”

A legmeghatóbb momentumok talán mégis azok voltak, amikor a sérült gyerekek saját maguk által készített ajándékaikat egy-egy ölelés kíséretében adták át a zenészeknek. Gyerekek a gyerekeknek. Gyerekek a gyerekekért.